|
|
 |
|
 |
Abszurd alkotmánymódosítás a parlamentben
|
(Krassó György)
München, 1989. január 17. (SZER, Világhíradó) - A közvélemény
általában megelégedéssel vette tudomásul, hogy a parlament
módosította az alkotmány katonai szolgálattal foglalkozó
paragrafusát és elvben lehetővé tette az alternatív katonai
szolgálatot.
Krassó György azonban felfedezett valamit, ami több szépséghibánál:
- Január 10-ikén a folytatódó Országgyűlés első napján a képviselők
megszavazták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítását. Az
igazságügyi miniszter expozéja után hosszabb vita folyt a Legfelső
Bíróság elnöke és az Országgyűlés jövendő kapcsolatáról - itt
megmarad egyébként a régi szabályozás -, valamint az
alkotmánybíróság felállításáról és az egyesülési és gyülekezési jog
új megfogalmazásáról is.
E tekintetben több, mint egyéves vita után közérthető, világos
szöveg született. Az alkotmány 65. paragrafusa ezentúl így hangzik:
- "Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet". Nem
szerepel benne semmilyen korábban tervezett korlátozás, például a
hatósági engedély feltételének kikötése, vagy e jogok külön
törvényi szabályozás alá vetése.
Az írásban kiosztott alkotmánymódosítási javaslatokban azonban még
egy pont szerepelt, éspedig a honvédelmi kötelezettséggel
foglalkozó 70. paragrafus megváltoztatása. A módosítás - a már oly
régóta követelt, és többszörösen megígért - alternatív civil
szolgálat lehetőségével kapcsolatos.
A módosító javaslatok szövegét ugyan előre kiosztották a képviselők
között, e kérdésről azonban vita nem folyt és sok képviselő nem is
tudta, hogy erről is szavaz. Az újságok közül is csak az engedély
nélkül megjelent Országgyűlési tudósításokból derült ki, mit és
hogyan módosítottak.
Az alkotmány 70., paragrafusának második bekezdése az új
megfogalmazásban így hangzik:
- "Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján
katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek
szerint, azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek."
Első hallásra úgy tűnik, mintha a független békemozgalmak
követelései teljesülnének. Pedig nem így van. Az alkotmány új
szövege megint csak nem mondja ki a katonai szolgálat megtagadására
biztosított emberi jogot - mint például az ENSZ Emberi Jogi
Bizottságának határozata -, hanem pontosabban meg nem határozott
kötelezettséget ír elő.
A paragrafusba beiktatták a "törvényben meghatározott feltételek
szerint" szavakat. Mit jelent ez? Azt, hogy a képviselők egy
alacsonyabb szintű jogszabályt, sőt egy még nem is létező
alacsonyabb szintű jogszabályt az. alkotmány szintjén előre
szentesítettek, kitöltetlen csekket adtak az alsóbb szintű
hatóságok kezébe.
Ha a civil szolgálatot szabályozó, állítólag márciusban
megvitatásra kerülő rendelkezések; vagy akár későbbi
törvénymódosítások a civil szolgálatot bármilyen méltánytalanul
súlyos feltételekhez kötné, akkor sem lennének alkotmányellenesek,
hiszen az alkotmány előre kimondja, hogy az alternatív szolgálatot
a törvényben meghatározott feltételek szerint kell teljesíteni.
Magyarországon a független békemozgalmak aktivistái, amint azt
Perlaki Tamás azonnal hangsúlyozta, ezt a sebtében, szinte titokban
megszavaztatott szabályozást elfogadhatatlannak tartják.
És még valamit: ha már módosították az alkotmányban a honvédelmi
kötelezettségről szóló paragrafust, nem kellett volna-e
megváltoztatni a harmadik bekezdést is? Ebben ugyanis többek közt
az szerepel, hogy "az állam katonai hatalmának minden csorbítását a
törvény szigorúan bünteti."
Nem abszurdum-e ez a megfogalmazás is a leszerelési tárgyalások
korszakában, a kardcsörtetés remélhetőleg nemcsak átmeneti
szünetelése idején? Nem az-e a cél, hogy az állam, az államok
katonai hatalma korlátozódjék? Vajon maga az új második bekezdés, a
civil szolgálat mostani bevezetése, nem csorbítja-e az állam
katonai hatalmát? +++
1989. január 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|