|
|
 |
|
 |
Önálló politikai pártok megalakulásáról
|
(Vadász János)
München, 1989. január 15. (SZER, Hazai napló) - Az Országgyűlés
történelmi honerejű döntést hozott, amikor elfogadta annak
lehetőségét, hogy Magyarországon önálló politikai pártok
létesülhessenek. Vagy mégsem?
Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy az egyesülési
törvényjavaslat előterjesztése a politikai pártok alapítását/
működését, a többpártrendszer tűzte napirendre. Erről tanúskodott
az országgyűlési vita is. A beterjesztett módosító indítványok és a
felszólalások szinte kivétel nélkül a politikai pártokra
vonatkoztak, hangsúlyozottan többes számban, és ez logikus is.
Mihelyt a törvény deklarálja az egyesülés általános emberi jogát,
ezzel kizárja az egyesülés jogának monopóliumát. A törvénnyel tehát
nem egyeztethető össze, ha csupán egy önmaga által felkent csoport
alakíthatja meg az állatbarátok egyesületét és senki más, de azzal
sem, ha politikai párt alapítására és működtetésére próbál bárki
monopolisztikus jogot formálni. Ezt a magától értetődő munkát
követté tíz parlamenti képviselő, akik azon a véleményen voltak,
hogy Külön párttörvényre nincs szükség, mivel az egyesülés
egyetemes joga, "amit a törvény biztosítani ígér, a pártok
alapítását és működését is felöleli.
- A hatalom azonban természetesen az a csoport, amelynek eddigi
pártmonopóliuma vált tarthatatlanná megpróbálja összezavarni ezt a
logikát is, és ebben alkalmazkodott hozzá az Országgyűlésnek a-
hatalomhoz kötődöttsége. Az új törvény szövege kimondja, hogy
lehetőséget nyújt önálló politikai pártok alapítására, de ennek
ellentmondva erről külön törvényjavaslat készül, amelyet a kormány
most tett ígérete szerint legkésőbb augusztus elsejéig az
Országgyűlés elé fog terjeszteni. Felmerül a kérdés, legális—e
fennálló törvények alapján jelenleg egynél több politikai pártot
alakítani, működtetni. Nem lehet egyértelműen válaszolni a
kérdésre. A most megszavazott törvény kimondja, hogy az egyesülési
jog minden olyan tevékenységre kiterjed, amelyet a törvény nem
tilt, és három tilalom van. Az egyesülési jog gyakorlása nem
sértheti mások jogait, és szabadságát* Nem sértheti a közerkölcsöt,
és nem valósíthat meg bűncselekményt.
A formai feltételektől eltekintve csupán erre hivatkozva lehet
megtagadni az egyesülési jog érvényesítését, illetve megtagadni a
szervezet nyilvántartásba vételét. A baj csak az, hogy a
büntetőtörvénykönyv 212-ik paragrafusa bűncselekménynek minősíti az
olyan társadalmi szervezet vezetésében való részvételt', amelynek
nyilvántartásba vételét megtagadták. Nyilvánvaló, hogy ez a Btk.
paragrafus sem egyeztethető össze az új törvénnyel.
A jogi helyzet összekuszálásával a hatalom szemlátomást időt
szeretne nyerni. Vajon mihez? Könnyen meglehet, hogy időt veszít
vele. Mindenesetre ennek az eldöntése már nem jogi kérdés. +++
1989. január 15., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|