|
|
|
|
Elkészültek a szövetkezeti törvény általános tézisei - dr.
Kecskés László helyettes államtitkár nyilatkozata (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - Új egységes szövetkezeti
törvény fogja felváltani a jelenleg hatályos jogszabályokat. Erre a
köztulajdon és a magántulajdon - ez utóbbi körébe tartozik a
szövetkezeti tulajdon - esélyegyenlőségének biztosítása érdekében
van szükség, - mondotta nyilatkozatában, az MTI érdeklődésére dr.
Kecskés László helyettes államtitkár, azzal kapcsolatban, hogy az
Igazságügyi Minisztérium előterjesztést készített a kormánynak az új
szövetkezeti törvény téziseiről.
Dr. Kecskés László hangsúlyozta: a túlszabályozott és szinte áttekinthetetlen szövetkezeti jog helyett olyan új törvényre van szükség, amely - fő tézisei szerint - szűkíti az állam beavatkozási lehetőségét a szövetkezetek tevékenységébe, ugyanakkor jelentősen bővíti a szövetkezeti önkormányzatok jogkörét és kötelességét. Ez akkor valósítható meg, ha a szövetkezet, mint a gazdaság területén működő jogi személy, minden vonatkozásban közelít a gazdasági társaságokhoz. Erre annál is inkább szükség van, mert ma a szövetkezetek, fő tevékenységüket tekintve, hat területen - a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a halászatban, a bank- és hitelszférában, valamint a lakásépítésben és fenntartásban - működnek, s ez a mesterséges ágazati elkülöní té s megszünőben van. A jövőben a vegyes profilú szövetkezet lesz a tipikus.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy a jelenleg működő mintegy 7 ezer szövetkezetet, a több mint ötmilliós tagságot (többszörös tagságról van szó) át kell vezetni - a szövetkezeti autonómia tiszteletben tartásával - az új törvény alkalmazásához. Ehhez pedig mindenekelőtt helyre kell állítani, illetve meg kell teremteni a tagság tulajdonosi minőségét és az ennek megfelelő érdekeltségét. Szükség van arra is, hogy a tagság maga dönthessen a szövetkezetek további fenntartásáról, átalakításáról, valamint a vezetők személyéről. Nagyon fontos kérdés a jelenleg működő szövetkezetek vagyonának a ,,nevesítése,,, azaz a felosztása. Ma még vitás, hogy a törvény kötelezővé tegye-e a vagyon százszázalékos felosztását, vagy csak lehetőséget adjon arra, és a közgyűlés döntsön a felosztás mértékéről. Az utóbbi megoldás a rugalmasabb, s ez felel meg a szövetkezeti autonómia elveinek is. Természetesen az új jogszabályokat, kidolgozásuk során, meg kell tárgyalni az érdekeltekkel - mondta a helyettes államtitkár. (folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 23:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szövetkezeti törvény általános téziseiről - dr. Kecskés
László helyettes államtitkár nyilatkozata (2. rész)
|
Dr. Kecskés László kijelentette, hogy az előzőek értelmében az előterjesztésben két különálló törvény alkotására tettek javaslatokat: az egyiknek az új szövetkezeti modellt kell szabályoznia, a másiknak pedig az átmeneti rendelkezéseket meghatároznia. Mindkét törvénynél feltétlenül biztosítani kell, hogy a szövetkezeti tagság időben és megfelelő mértékben tanulmányozhassa, megismerhesse az új jogszabályokat, mert csak így alakíthatja ki megalapozottan álláspontját a szövetkezet jövőjéről. (MTI)
1990. december 18., kedd 23:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|