|
|
|
|
Nato - Wörner 1.rész
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. december 17. hétfő (MTI-tud) - A NATO egyik
fő feladataként emelte ki Manfred Worner azt, hogy az atlanti
szövetség erősítse tovább, tegye még intenzívebbé a közép- és
kelet-európai országokkal kialakuló, gyarapodó kapcsolatait.
A NATO főtitkára az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülését megnyitó beszédében, amelyben megvonta az elmúlt év mérlegét és körvonalazta a szövetség előtt álló új feladatokat, jelentős teret szentelt ezeknek az új kapcsolatoknak.
A jövő feladatairól szólva első helyen emelte ki az ,,új európai architektura,,, az új európai együttműködés megteremtését, amely magába foglalja a Szovjetuniót és Közép- és Kelet-Európa többi országait. Négy pillérre kell támaszkodnia ennek az új európai rendnek: a NATO-ra, mint a biztonság elengedhetetlen támaszára, az Európai Közösségre, mint az integráció és a jólét motorjára, az intézményesített helsinki folyamatra, mint az együttműködés pan-európai keretére és az Európa Tanácsra, mint az emberi jogok és a demokratikus normák őrére.
A második pont e programban a bevezetőben idézett közép-kelet-európai kapcsolatépítés, a harmadik a fegyverzetellenőrzési - leszerelési - folyamat továbbvitele egészen addig a pontig, ahol a fegyveres erők védelmi jellege és a hadrendek ,,átlátszósága,, katonailag lehetetlenné és politikailag elképzelhetetlenné teszik a háborút. A negyedik feladat a NATO főtitkára szerint a szövetség biztonságát érintő új kihívásokra adandó válasz - ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a NATO tagállamai nem fogják tűrni Szaddám Huszein kuvaiti agresszióját, és eltökélt akaratuk a Biztonsági Tanács Irakra vonatkozó határozatainak érvényesítése.
A szövetség helyzetéről szólva Manfred Wörner kiemelte a Turnberryben tavasszal kidolgozott katonapolitikai és a Londonban nyáron megfogalmazott általános politikai és katonai irányvonal megvalósítására tett lépéseket, többek között azt, hogy a NATO a partneri viszony új szakaszát nyitotta meg korábbi ellenfeleivel, s mára valamennyi közép-kelet-európai ország diplomáciai köteléket létesített a szövetséggel. (folyt.)
1990. december 17., hétfő 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nato - Worner (2.rész)
|
A NATO, meghozva a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa tagállamait a gyors történelmi átalakulásból adódó bizonytalanság és instabilitás kockázatai ellen, egyben megszilárdítja az európai együttműködés új struktúráját - mutatott rá.
A Tizenkettek római csúcsértekezletre utalva Wörner kijelentette, hogy (a közösségi) Európa növekvő együttmüködése és egysége biztonsági és védelmi kérdésekben a NATO európai pillérének erősítésére, a szövetség belső újraegyensúlyozására kell hogy vezessen, ahol ez szükséges, strukturális átalakítások révén is.
Rómában a Tizenkettek politikai uniójáról a hétvégén megkezdett kormányközi értekezlet egyik feladatául azt jelölték ki az állam- és kormányfők, hogy alakítsák ki a külpolitikai és biztonsági együttműködés új formáit, és az egyik erre vonatkozó elgondolás a kilenc EK-országot tömörítő nyugat-európai unió - a katonai kérdésekben illetékes egyedüli nyugat-európai szervezet - és a közösség egybeolvadása lenne.
Wörner ugyanakkor ismét kiemelte a transzatlanti kötelék fontosságát. Úgy fogalmazott, hogy egyenlő felek közötti partnerségről van szó, amelyben az európaiak nagyobb részt vállalnak a szövetség biztonságának védelméből Európában. Ezt egyes megfigyelők utalásnak tekintették azokra az amerikai panaszokra, hogy az európai szövetségesek nem vállalnak kellő részt az Öböl-konfliktus által szükségessé tett erőfeszítésekből. A szövetségesek közül csak Anglia és Franciaország küldött szárazföldi erőket az Öbölbe.+++
1990. december 17., hétfő 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|