|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés pénteki ülése (1. rész)
|
1990. augusztus 3., péntek - A kora délutáni órákban
folytatódótt az Országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall
József miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenzék
csütörtökön felszólította a kormánykoalíciót: nyilatkozzék Kéri
Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében.
Antall József elöljáróban kifejezte meggyőződését, hogy az
Országgyűlésnek nem feladata tudományos, történettudományi
kérdésekben állást foglalni. Hozzáfűzte: minden képviselőnek
szíve-joga bizonyos kérdésekben különböző nézetet vallani.
Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a második
világháború megítélésével összefüggésben, abban Magyarország
szerepével kapcsolatban a sajtóban már régen nem Kéri Kálmán
mondatait idézik. A miniszterelnök a Ház korelnökét védelmébe véve
utalt a 90. esztendejébe lépett katona második világháborús
szerepére, helytállására. Életútját ismerni kell ahhoz - mondta -,
hogy a gyanú árnyéka se merülhessen fel, melyik oldalon állt, kikkel
rokonszenvezett.
Antall József úgy ítélte, hogy a sokat idézett mondat, amely
szerint a ,,Horthy-hadsereg,, harca igazságos volt, ha a kommunizmus
ellen harcolt - valóban nem volt szerencsés megfogalmazás, mert
ilyen formában - átfogó elemzés nélkül - belemagyarázásokra adhat
alkalmat. A tábornok nyilvánvalóan arra kívánt utalni, hogy egy új
honvédség született, s e honvédség integritását, becsületét,
tisztességét kívánta hangsúlyozni, még akkor is, ha azt rossz
oldalon, és nem jó célért vetették be.
A miniszterelnök csaknem félórás történeti fejtegetését zárva
rámutatott arra: a magyar honvédség tisztikara már-már skizofrén
állapotot jelentő nagy dilemmaként élte meg, hogy a Szovjetunió
egyszerre volt a Hitler elleni szövetség egyik tagja és a sztálini
rendszer képviselője.
Antall József szavait követően a frakcióvezetők ismételten szót
kértek, jóllehet a csütörtöki ülésnapon az e kérdés feletti vita
lezárásáról határoztak. A Fidesz képviseletében Fodor Gábor
hangsúlyozta: a fiatal demokraták fejet hajtanak Kéri Kálmán
életútja előtt, ugyanakkor a második világháború minden áldozata
előtt is, függetlenül attól, hogy melyik oldalon álltak. Ugyanakkor
kifejtette: a tiszteletet parancsoló 90 év ellenére Kéri Kálmán is
követhet el hibákat, márpedig ez az immár egy hete vitatott
felszólalása, hiba volt. (folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki ülése (2. rész)
|
Fodor Gábor megismételte a Fidesz-frakció tagjai által már
többször kifejtett álláspontot, miszerint a Parlamentben elhangzott
kijelentéseknek óriási súlyuk van, s ebből adódóan minden szóért a
megnyilatkozónak kell viselnie a felelősséget. Végezetül Kéri
Kálmánnak a Magyar Nemzetben napvilágot látott nyilatkozatára
hivatkozva megállapította: az interjú tanusága szerint az egykori
vezérkari tiszt megerősítette, hogy Magyarország annak idején
helyesen cselekedett, amikor megtámadta a Szovjetuniót.
Ez utóbbi hivatkozást cáfolta az ismét szót kérő Antall József,
rámutatva, hogy az inkriminált szövegrészben Kéri Kálmán csupán arra
utalt: a magyar katonai vezetés szorgalmazta a Szovjetunió elleni
hadbalépést. Márpedig - mint hozzátette - ez valóban történelmi
tény. Mindemellett a kormányfő hangsúlyozta: a mostani vitában is
tettenérhető az ellenzéknek az a szándéka, hogy az MDF-frakció végre
határolja el magát a párthoz tartozó valamely képviselő vi tatható
megnyilatkozásától. A miniszterelnök egyértelműv é tette: az MDF nem
híve az ilyen jellegű elhatároló nyilatkozatoknak.
A tervezett napirendtől messzire kanyarodó vita még ekkor sem
zárult le, s az újbóli felszólalásra jelentkezők láttán egymás után
hagyták el az üléstermet - elsősorban a kormánypártokhoz tartozó -
képviselők.
Solt Ottília, az SZDSZ-frakció képviseletében kért szót, és
közölte: nem kívánják, hogy az MDF személyektől határolja el magát,
csupán nézetektől. Horn Gyula már élesebben fogalmazott, amikor - a
miniszterelnök nyilatkozatára reagálva -leszögezte: nem lehet
egyidejűleg nemet mondani a hitleri fasizmusra és helyeselni a
Szovjetunió elleni fegyveres agressziót.
Ezen a ponton az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vitát, és a
képviselők rátértek az eredetileg tervezett témára, azaz a helyi
önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitájára.
(folyt. köv.)
1990. augusztus 3., péntek 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki ülése (3. rész)
|
A plénum - áttérve a helyi önkormányzatokról, valamint az
önkormányzati képviselő testületek és a polgármesterek választásáról
szóló törvényjavaslatokra - elsőként az illetékes bizottságok
jelentéseit hallgatta meg. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi, valamint az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági
és Rendőrségi Bizottság együttes jelentést készített munkájáról. A
testület pénteken még a hajnali órákban is ülésezett. A helyi
önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz annyi módosító indítvány
érkezett, hogy a két bizottság összefoglaló jelentése 44 oldalt tett
ki. Volt olyan vélekedés: a módosító indítványokat beterjesztő és
azokat fenntartó képviselők csak nagyon indokolt esetben kérjenek
szót, mert a szavazás így is eltarthat az éjszakai órákig. Az
elnöklő Szabad György ezért négy percben szabta meg a felszólalások
idejét.
A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója részletesen
foglalkozott az egyes módosító javaslatokkal, hozzáfűzve a testület
véleményét, szám szerint is ismertetve a bizottsági szavazások
eredményeit. Mint mondta: ezen indítványok azt a célt szolgálják,
hogy valamiféle garanciát építsenek a törvénybe az önkormányzatok
tulajdonának, vagyonának megteremtése érdekében.
A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat feletti mintegy
két órán át tartó részletes vitában huszonhárman kértek szót. Több
olyan észrevételt tettek, amelyek nyomán bizonyos javaslatokat más
jogszab ályba kell a jövőben beépíteni. Az MDF képviselői egyebek
közt azt szorgalmazták, hogy a régiók székhelyének kiválasztásakor a
legnyomósabb érveket vegyék figyelembe; A vadászati jogból származó
bevétel az önkormányzatokat illesse; a települési önkormányzat első
rangú feladata a táj fejlesztése, fenntartása legyen. Fodor András
Attila (MDF) a köztársasági biztos elnevezés elvetését javasolta,
szerinte a törvényességi, illetve önkormányzati biztos megfelelőbb
lenne. Az ellenzék soraiból felszólaló Kóródi Mária (SZDSZ) a
törvény elfogadásának jelentőségét abban látta, hogy az csökkenti az
átalakulás körüli bizonytalanságot. Fontosnak tartotta, hogy az
önkormányzatok létrehozásával minél kevesebb gondja legyen a
kormánynak. Hack Péter (SZDSZ) elfogadhatatlannak ítélte, hogy az
önkormányzatoknak a rendőrséggel szemben semmiféle jogosítványa ne
legyen. A helyi rendőrség vezetőjének kinevezési joga és
beszámoltatása mindenképpen a helyi önkormányzatokat kell
megillesse. A Fidesz eredetileg 30 módosító javaslatot nyújtott be,
és a bizottsági viták során közülük kilencet vont vissza. Fodor
Gábor továbbra is ragaszkodott a nemzeti és etnikai kisebbségek
szószólója, az ombudsman intézményének bevezetéséhez. (folyt.köv.)
1990. augusztus 3., péntek 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki ülése (4. rész)
|
A részletes vita bezárása után Horváth Balázs belügyminiszter
annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon
járultak hozzá egy európai színvonalú törvény kidolgozásához, amely
minden bizonnyal működőképes önkormányzatot teremt. Fontosnak
tartotta, hogy sikerült a különböző álláspontokat közelíteni, a
döntő kérdésekben konszenzus született. A vitában felvetődő
eljárásjogi rendelkezéseket az eljárásjogi törvényben kívánja
szabályozni a kormány, e jogszabály várhatóan szeptember végéig
megszületik. Az önkormányzatok és a rendőrség viszonyát érintő
elképzeléseket a belügyminiszter szerint a rendőrségről szóló
törvénybe kell beépíteni. E törvénytervezet az ősszel kerül a
Parlament elé. A kormány a köztársasági megbízott székhelyeként
továbbra is Székesfehérvárt tartja a legalkalmasabbnak, ennek
támogatására kérik a képviselőket. A köztársasági megbízott
elnevezésen sem kíván változtatni, mert e név fedi a legjobban a
fogalmat, a feladat körét - mondta végezetül Horváth Balázs.
A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes
vitáját követően - a határozathozatal előtt - a képviselők rátértek
az önkormányzati képviselőtestületek és a polgármesterek
választásáról szóló törvénytervezet részletes vitájára. Az illetékes
bizottságok külön előadót nem állítottak.
A vitában elsőként felszólaló Mészáros István (SZDSZ) arra kérte
képviselőtársait: ne kényszerítsék a kisebbségeket minél több lista
állítására annak érdekében, hogy érvényesülhessen a kisebbségeken
belül a politikai tagoltság, mert ily módon a lista összefogja a
kisebbségi szavazatokat, s mégis megjelenhet ezen belül a politikai
tagoltság. Utalt arra, hogy ugyanakkor a képviselőválasztás
önmagában nem oldja meg a kisebbségi érdekérvényesítés problémáját,
csupán "begördíti" a képviselő testületbe, mivel a kisebbségi
képviselők a számok törvénye szerint leszavazhatók.
Bratinka József (MDF) a csatolt községek helyzetére hívta fel
képviselőtársai figyelmét. Mint rámutatott: e településeket egy
1972-es elnöki tanácsi rendelettel erőszakolt és elhamarkodott módon
csatolták az egyes nagyvárosokhoz. Az itt élőkben határozott
igényként formálódik meg, hogy az új választójogi törvényben önálló
településként kívánnak választani. Erre viszont nem ad lehetőséget
az önkormányzati törvényjavaslat. (folyt.köv.)
1990. augusztus 3., péntek 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki ülése (5. rész)
|
Több felszólaló nem lévén, ismét Horváth Balázs kapott szót. A
belügyminiszter leszögezte: tökéletes választójogi törvény nincs,
nem is születik soha, ugyanis a választáson megbukott pártok e
törvényt bármikor kritizálhatják. Hangsúlyozta: a kormány minden, a
számára szakmai szempontból tolerálható indítványt elfogadott, s
politikai érdek nem vezérelte a jogszabály összeállításánál.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy több felszólalás olyan benyomást
kelthet a közvéleményben, mintha a Házban néhány képviselő, párt
lenne a nemzetiségi jogok szószólója, s ők azok, akik kivont karddal
harcolnak a kormánnyal szemben a nemzetiségi jogokért. Ezt a kormány
nevében nem fogadta el, a publikumnak szóló csúsztatásként
értékelte. Végül bejelentette: a kormány a bizottság által
támogatott módosító javaslatokat elfogadja. (folyt.köv.)
1990. augusztus 3., péntek 18:24
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib2016 sz. hírre
|
A mai mtib2016 sz. Az Országgyűlés pénteki ülése (4. rész) című
hírünk 1. bek. 12. sorától a bekezdés végéig a szöveg helyesen:
... Parlament elé. A kormány a köztársasági megbízott elnevezésen nem
kíván változtatni, mert e név fedi a legjobban a fogalmat, a feladat
körét - mondta végezetül Horváth Balázs.
(A közben lévő szövegrészt kérjük elhagyni.)
(MTI)
1990. augusztus 3., péntek 18:47
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés pénteki ülése (6. rész)
|
Hetek óta tartó, alapos vita végére tett pontot az Országgyűlés
pénteken éjjel negyed 11-kor, amikor 281 igen szavazattal, 3
ellenében és 1 tartózkodással elfogadta a helyi önkormányzatokról
szóló törvényjavaslatot. A plénum a törvényjavaslatról s az ahhoz
benyújtott bizottsági és képviselői módosító javaslatokról - kisebb
szünetekkel együtt - több mint négyórás szavazási procedúrával
döntött. Minden egyes módosításhoz a jelenlévők kétharmadának
elutasító vagy igenlő szavazata kellett.
Szabad György a szavazást követően rövid reflexiót fűzött a
határozathozatalhoz, emlékeztetve: 1789. augusztus 3-áról 4-ére
virradó éjjel, 201 évvel ezelőtt az öreg kontinensen először mondta
ki egy parlament a feudális viszonyok felszámolását törvényes úton.
Jóllehet a képviselők érezték, és Szabad György is kijelentette,
hogy természetesen nem azonos méretű dolgokról van szó, szavait nagy
taps köszöntötte.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény, miként azt a preambulum
kimondja: elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való
jogait. Lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége -
közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzat útján -
önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket.
Az illetékes országgyűlési bizottságok együttes jelentése
összesen 83 módosítást tartalmazott. A leglényegesebb indítványok: a
helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti
vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje,
kisebbségének helyi szószólójává válik. A képviselő-testület évente
legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen
az állampolgár és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű
kérdést és javaslatot tehetnek. A települési képviselő-testület
minőségi többségi határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés
a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja
át. Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az 50 ezernél
több lakosú várost megyei jogú várossá nyilvánítja. A főváros
önkormányzati rendszerének részletes szabályait külön törvény
tartalmazza. E törvényt 1990. november 30-áig kell megalkotni. A
helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a köztársasági
megbízottak végzik.
Az Országgyűlés határozatot hozott a Magyar Köztársaság
megyéiről, a megyék nevéről, székhelyéről, illetve a köztársasági
megbízottak működési területét meghatározó régiókról. E határozatok
a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjainak ez évi
megválasztásának napjával lépnek hatályba. (folyt.köv.)
1990. augusztus 3., péntek 23:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés pénteki ülése (8. rész)
|
Az elnöklő Szűrös Mátyás a késői időpont ellenére sem
függesztette fel az ülést. A képviselőkre még egy szavazási
procedúra várt: az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.
Mint ismeretes, az Országgyűlés alakuló ülésén a törvényhozó
testület elnökévé választották Göncz Árpádot, aki azt követően - az
alkotmány rendelkezései alapján - a köztársaság ideiglenes elnöke
lett. Ugyanazon az ülésen Szabad György képviselőt alelnökké
választották, majd megbízták az Országgyűlés elnöki teendőinek
ellátásával. Göncz Árpád köztársasági elnökké választásával
országgyűlési elnöki megbízatása megszűnt, így betöltetlen maradt a
parlament elnöki és egyik alelnöki tisztsége. A parlamenti
pártcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja az
alakuló ülést előkészítő megállapodásban rögzítették az Országgyűlés
tisztségviselőire történő jelölés elvét. Eszerint a legnagyobb
parlamenti párt, a Magyar Demokrata Fórum az elnököt, a Szabad
Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyar
Szocialista Párt az alelnököket jelöli.
Mindezek alapján az MDF az Országgyűlés elnökévé Szabad
Györgyöt, a megüresedett alelnöki tisztségre Dornbach Alajost
javasolta. A titkos szavazást követően Szűrös Mátyás kihírdette az
eredményt. Eszerint az képviselők 236 igen és 53 ellenszavazattal
Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé, Dornbach Alajost 271 igen,
15 ellenszavazattal alelnökévé választották.
(folyt.köv.)
1990. augusztus 3., péntek 23:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - pénteki ülés (9. rész)
|
Éjfél előtt néhány perccel Szabad György emelkedett szólásra,
hangsúlyozva: tudatában van annak, hogy ezen a késői órán
illetlenség lenne semmit nem mondani, de még nagyobb illetlenség
lenne, ha a képviselőket feltartaná. Rövid beszédében megköszönte a
képviselők bizalmát. Mint mondta: büszke arra, hogy olyan politikai
körülmények között kapott bizalmat, amikor bátran adhattak le
ellenszavazatot az egyetlen jelöltre. Kijelentette, hogy szeretne
,,hasznos eszköze,, lenni a demokratikus átalakulásnak, s ebben a
szándékában a mostani szavazás megerősíti. Önmagát demokratának
tartva, parlamenti tisztségét arra kívánja felhasználni, hogy
nemzedékénél egy jobbnak készítse elő az utat.
Szűrös Mátyás a maratoni ülés végén, pontban éjfélkor kellemes
pihenést kívánt minden képviselőnek arra a rövid szabadságra,
amelyre lehetőségük nyílott. Az Országgyűlés augusztus 27-én tartja
következő plenáris ülését.
x x x
Szabad György életrajza
Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke 1924-ben született
Aradon. Alig volt nyolc esztendős, amikor családja Kolozsvárról
Budapestre költözött. Itt érettségizett, majd - a háborus
viszontagságok miatt elhúzódó - tanulmányát az ELTE bölcsészkarán,
történelem-levéltár szakon folytatta, s 195O-ben szerzett diplomát.
1949-től az Országos Levéltárban dolgozott; 1954-ben egyetemi
adjunktus, két évvel később docens, 197O-ben pedig egyetemi tanár
lett. Akadémiai doktori értekezését 1969-ben védte meg, 1982-től az
MTA tagja. Számtalan szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos
közlemény fűződik nevéhez.
Szabad Györgyöt 1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé
választotta. A Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989
tavaszától pedig tagja az országos elnökségnek. Az új Országgyűlés
budapesti területi listán megválasztott képviselője. 1990. május
2-tól a törvényhozó testület megbizott elnöki tisztét töltötte be.
(folyt.köv.)
1990. augusztus 4., szombat 00:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés - pénteki ülés (10. rész)
|
Dornbach Alajos életrajza
Dornbach Alajos, az Országgyűlés újonnan megválasztott alelnöke
1936-ban született, pedagógus családban. A kecskeméti gimnáziumban
érettségizett, majd 1958-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát.
1956-ban részt vett a felkelésben, tagja volt az egyetemi forradalmi
bizottságnak és a nemzetőrségnek. Emiatt 1959-ben rövid időre
börtönbe került, s csak 1964-től gyakorolhatott ügyvédi
tevékenységet. 1973-ig Gyöngyösön, azóta Budapesten praktizál.
Az ellenzékiség ismert személyisége lett: közreműködött a SZETA
munkájában, védte a szamizdat kiadványok perbe fogott szerkesztőit,
segített a Fidesz törvényesítésében; 1988 óta tagja a Történelmi
Igazságtétel Bizottságának, egyik kezdeményezője volt a Nagy
Imre-per felülvizsgálatának. A Szabad Demokraták Szövetségének
alapító tagja. Az Országgyűlésbe az SZDSZ budapesti területi
listáján került be. (MTI)
1990. augusztus 4., szombat 00:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|