|
|
 |
|
 |
Magyar helyzetelemzés
|
---------------------
Washington, 1990. július 28. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Itt
New York, a mikrofonnál Thassy Jenő, a vonal túlsó végén dr. Tőkés
Rudolf politológus, az ismert magyar szakértő a Connecticut
Egyeteméről.
- Magyarországról nagyon keveset hallunk újabban az amerikai
sajtóban, és egy angol közmondás azt mondja: ha nincs hír, az jó
hír. Áll ez ebben az esetben?
- Hát igen is, meg nem is - mert valóban Magyarországon sok
minden hírértékű dolog történik, de nem annyira érdekesek ezek
relatíve, mint a nagy német átalakulási folyamatok, a lengyelországi
Szolidaritás-veszekedés, a csehszlovák folyamatok, vagy a valóban
drámai átalakulás Romániában. Hát ehhez képest hál Isten a magyar
helyzet - mondjuk - eléggé békés és konszolidáltnak tűnik - hírérték
szempontjából - innen.
Noha a demokrácia építésének az aprómunkája - szerintem -
legalábbis annyira hírtékű, mint az egyéb ilyen történések máshol
Kelet-Európában.
- Viszont kevés a riporter, és azok szaladnak oda, ahol tűz van.
Hála Isten Magyarországon nincs tűz.
- Hát én úgy vélem, hogy - amint mondjuk - magyar barátaim
véleményednek mondjuk - ellentmondóan én úgy látom, hogy dolgok
általában jobban mennek, mint ahogy azt otthon vélik - de hát ez egy
külső vélemény, és lehet, hogy ebben kisebbségben maradok.
- Rudi
Vasárnap valószínűleg Magyarország beszéltet ismét
magáról: népszavazás lesz. Magyarázd meg nekem, hogy miért van
szükség erre a népszavazásra? (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 1. folyt.
|
- Azt hiszem, én azt sokkal jobban el tudnám magyarázni, hogy
erre miért nincsen szükség: mert az országnak egy ilyen szavazásra a
nyár közepén úgy van szüksége, mint a hátára egy púp. De a politikai
kontextusba téve a dolgot én úgy gondolom, hogy a népszavazás az egy
olyan utóreakció a parlamenten kívül marad baloldali pártok és
bizonyos még ilyen bosszút forraló erők által, hogy - ha úgy
tetszik: visszalőjenek - egyrészt az SZDSZ-nek, másrészt egy már
kialakult magyar kormányzati rendszernek.
Ez egy nagyon sajnálatos dolog, mert a népszavazás egy idő után
elcsépül, pedig annak bizonyos szempontból bizonyos időben voltak
értékei - például 2 évvel ezelőtt a Bős-Nagymarossal kapcsolatban,
vagy egyebekben.
De úgy vélem, hogy e népszavazást rendszeresíteni - az az
országot politikailag destabilizálja. Attól félek, hogy ilyen
eredménye is lehet ennek a népszavazásnak. Noha az eredménytől
különösen nem aggódom, mert én azt hiszem, hogy az uborkaszezon
közepén tényleg a strandszavazatok fognak bejönni, tehát kevesebb
mint 50 százalék szavaz: az egész az ügy fuccsba fog kerülni.
- Mi a véleményed a kormánynak az eddigi működéséről?
- A kormány működését ha úgy tetszik jobban látni innen
külpolitikai szempontból - és a kormány külpolitikai sikerei azok
egyértelműek.
A miniszterelnök valóban elismertté vált, mint egy komoly és
európai kaliberű államféri, aki egyenjogúan tárgyal nyugat-európai
partnereivel, és Magyarország részére elismerést és támogatást nyer.
Ugyanezt lehet mondani a külügyminiszter tevékenységéről. Szóval
ezek jobban láthatóak innen. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 2. folyt.
|
Ugyanakkor a belpolitika szempontjából én attól félek, hogy a
parlamentben működő politikai folyamatok valahogy anarchikus
helyzetbe kerültek, hiszen az alapvető törvényhozási programnak egy
része megvalósult, más része nem.
Ugyanakkor a kevés rendelkezésre álló időnek túl sok része
trivialitásokba fullad, és olyan - gyakran eléggé fel nem készült -
képviselők szócséplése, pártviták, személyeskedések és a többi
folyik, amelyek nyilvánvalóan nem méltóak egy demokratikus
törvényhozáshoz.
Ugyanakkor - és ezt megnyugtatólag mondanám magyar barátaimnak -
nehogy azt higgyék, hogy a törvényhozások hétköznapjai másképpen
festenek Németországban, Angliában, Amerikában, vagy akárhol máshol
a nyugati világban. A különbség az, hogy az emberek sokkal jobban
tűrik és viselik - egyáltalán nem is figyelnek ezekre a dolgokra,
mert megvan a hitük a megfelelő politikai rendszerek
legitimitásában. Ez a hit sajnos még nincs megalapozva
Magyarországon.
- Mi lenne a módja annak, hogy kiképezzék a törvényhozókat arra,
hogy tudják a dolgukat egy kicsit profibb módon végezni?
- Ez egy lassú folyamat, mert nyilvánvalóan úgy gondolom, hogy
legfőképpen jogászoktól lehet elvárni azt, hogy a törvényhozás
feladatait, a technikai részeit megfelelően értsék, és
szakértelemmel kezeljék. A parlamenti tagoknak a többsége nem jogász
- ami egy nagyon jó dolog különben -, ők amatőrök, ami tökéletesen
eklatáns egy működő demokráciában. Ezeknek az embereknek időre van
szükségük és a választóknak meg a sajtóban viszont sokkal nagyobb
türelmet és megértést kellene mutatni, mint ahogy eddig tették.
- Sajtóról beszélsz. Adj bizonyítványt a sajtónak. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 3. folyt.
|
- Én a magyar sajtót nagy szorgalommal olvasom, mert ez az én
alapom - de én attól félek, hogy túl sok az ellendrukkerkedés, az
ilyen támadások, személyeskedés, csipkedés.
Én nem azt mondom, hogy a sajtónak az legyen a feladata, hogy
hurrát mondjon mindig, amikor a kormány megszólal. De ugyanakkor van
egy olyan régi, talán nem is szükségszerűen lejáratott mondat, hogy
"építő kritika". Tehát úgy kritizálni, hogy segíteni: besegíteni egy
kicsikét. És eddig sajnos túl sok volt a romboló jellegű kritika.
Nem mintha - egész őszintén - sok-sok politikus nem adott volna
ziccereket fel a sajtónak ilyen jellegű kritika részére. De nagyobb
megértés, nagyobb türelem és ha úgy tetszik: több jóakarat kellene,
- mondjuk - főleg a sajtó részéről. Hiszen az emberek komoly
százaléka valóban a sajtón keresztül nyeri információját a politikai
folyamatokról.
- Áll ugyanez a rádióra, vagy a tévére - vagy azokat nem látod
és hallod?
- Nehéz megítélni. Nagyon megnyugtatónak találom különben, -
legalábbis én személyi garanciát látok abban, hogyha Gombár Csaba és
Hankiss Elemér a rádiót és a televíziót átveszik - ilyen összpárti
megegyezés alapján.
Én meg vagyok róla győződve, hogy ez a két kiváló, tehetséges és
becsületes ember mindent meg fog tenni, hogy a magyar nép pártatlan,
objektív híreket kapjon a megfelelő médiákon keresztül.
- A bevezetőben már mondtad, de szeretném újra hallani, mert
zene volt a fülemnek: a helyzet kívülről nézve jobb, mint ahogy ezt
belülről vélik... (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 4. folyt.
|
Ez valóban így van, mert én nem azt akarom mondani, hogy jaj
de jól mennek a dolgok Magyarországon - mit tudom én, más
országokhoz viszonyítva. Ezt könnyű mondani, mert ami Magyarországon
történt, az egy nagyon keservesen kiharcolt, kialkudott, de
forradalmi minőségű átalakulás volt az utábbi két évben, melynek a
főhőse a magyar nép volt, és komoly szereplők voltak az új
demokratikus erők. Ez mind igaz. Ezt külföldön értékelik és érzik
is.
Ugyanakkor Magyarországnak az a bizonyos külön megbecsülés -
külön érdemek elismerése - azok nem egészen futottak be - idáig. Ez
alatt azt értem, hogy én arról meg vagyok győződve, hogy az összes
kelet-európai országok közül Magyarországon létezik egy már működő
demokrácia - de ugyanakkor megfelelő anyagi segítség és külföldi
anyagi méltányolás - eddig ez még nem történt meg.
Ez a magyar külpolitikának egy kihívása, hogy az országot ha úgy
tetszik: eladja -, és állandóan eladja
- a világ többi részére,
mind gazdasági - de egyre inkább azt hiszem: szükséges lenne
kultúrdiplomáciai szempontokból is.
- Nem gondolod, hogy október - amikor Antall miniszterelnök ide
látogat - egy kitűnő alkalom lesz erre?
- Valóban, ez egy nagyon fontos történelmi pillanat lesz. A
kérdés részemről persze az, hogy a miniszterelnök úr mit hoz a
tarisznyájában? Tehát ha ő tud olyan értelemben nyilatkozni, hogy
Magyarországon már addigra megtörténtek a helyhatósági választások,
demokratikus erők veszik át a városokat, falvakat, megyéket - és a
többi. Az ország teljesen, a gyökértől a tetőig demokratizálódott -,
akkor van - úgy vélem - a lélektani pillanat, hogy akkor most
Amerika tegyen valamit az asztalra.
Sajnos ez nem történt meg az Egyesült Államok részéről.
Gondolom, másfajta diplomácia lépések is lehetségesek - de amint
Magyarország már jól be van ágyazva, és be van épülve egy
kelet-nyugat-európai dialógusba. Egy ilyen dialógus még a legfelsőbb
szinten nem kezdődött el és erre égető szükség van, hogy érdemi
kapcsolatok jöjjenek létre ilyen vonalon. +++
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|