Rendszerváltás és az MTI

	Hatpárti egyeztetés után: esély a valódi önkormányzatokra - Tölgyessy Péter nyilatkozata (1. rész)
1990. július 27., péntek - A parlamenti pártok megállapodása nyomán az Országgyűlés olyan önkormányzati törvényeket alkothat, amelyek az eredeti törvényjavaslat szerinti, felülről vezérelt és jelentősen centralizált önkormányzati rendszer helyett valódi önkormányzatok megalakulására és működésére adnak lehetőséget, esélyt. Ez a megállapodás tehát a szabadelvű erők nagy sikereként könyvelhető el, anélkül, hogy a kormánypártok vesztesek lennének - mondotta Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A tárgyalásokon elfogadott koncepció szerint minden településen működik majd önkormányzati képviselőtestület annak érdekében, hogy a helyi ügyek valóban helyben intéződjenek el. A legkisebb képviselőtestületek három tagúak lesznek, a legnagyobbat - 89 taggal - a fővárosban választják meg. A helyi önkormányzatoknak a törvényben előírt kötelezően ellátandó feladataik lesznek, amelyek megoldására társulásokat is létrehozhatnak. A megyei képviselőtestületek szerepe erőteljesen korlátozott lesz, s ami a legfontosabb: nem hozhatnak a helyi képviselőtestületekre kötelező érvényű döntést, nem adhatnak utasításokat számukra. A jelenlegi megyehatárok ugyan megmaradnak - de a törvényjavaslat értelmében - az egyes településeknek lehetőségük, joguk lesz arra, hogy esetleg kiváljanak egy-egy megyéből és másikhoz csatlakozzanak. Erről azonban csak helyi népszavazás dönthet, s szükséges hozzá a befogadó megye képviselőtestületének egyetértése is. A sokat vitatott főispáni intézményt a köztársasági biztos intézménye váltja fel a javaslat szerint. Az elképzelés szerint a 8 köztársasági biztost a köztársasági elnök nevezi ki, természetesen parlamenti meghallgatás után, a miniszterelnök javaslatára. Jogkörük összehasonlíthatatlanul szűkebb lesz, mint a főispánoké lehetett volna. Nem telepedhetnek rá területükre, nem gyakorolhatnak központi felügyeletet, alárendeltként kezelve a megyéket, a településeket. Törvényességi ellenőrzést végezhetnek, és törvénytelenség esetén csupán felszólítják az érintett települést döntése felülvizsgálatára. Dönteni azonban csak a településnek van joga. Ha a köztársasági biztos továbbra is törvényellenesnek ítéli a döntést, akkor fordulhat bírósághoz. Ezen túlmenően a köztársasági biztoshoz bizonyos esetekben fellebbezni lehet, esetenként hivatali ügyekkel foglalkozik majd - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. (folyt.köv.) 1990. július 27., péntek 17:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Hatpárti egyeztetés után: esély a valódi önkormányzatokra - Tölgyessy Péter nyilatkozata (2. rész)
Tölgyessy Péter kitért arra is: a polgármester megbízatása négéy évre szól, akár közvetlenül, akár közvetve választják. A törvény megszabja azokat az eseteket, amikor a polgármester elveszti megbízatását, de vissza nem hívható. - Sikerült megegyezni abban is, hogy az önkormányzati törvények elfogadásához kéharmados többségre van szükség. A kormánypártok - véleményem szerint - azért ,,hadakoztak,, ez ellen, mert kitöltetlen csekket akartak kiállítatni maguknak, a kormány erőteljes cenntralizációs törekvéseinek megvalósíthatósága érdekében. Ám a választások után sem az MDF, sem pedig később a kormány nem arra kapott felhatalmazást, hogy azt tegyen amit akar, hogy alapjogokat állapítson meg, alapintézményeket hozzon létre. Ez utóbbiakhoz ugyanis az SZDSZ-nek - mint a második legnagyobb, legtöbb szavazatot kapott pártnak - ugyanúgy joga, méghozzá alkotmányban biztosított joga van. Az MDF - és koalíciós pártjai - felhatalmazása arra szól, hogy kormányozzon, azaz döntsön a napirenden lévő ügyekben. - Amikor egy törvény megalkotásához kétharmados többségre van szükség, ez egyben azt is jelenti, hogy a javaslat automatikus megszavazására nincs esély. A parlamenti vita azonban nem feltétlenül a legalkalmasabb fórum arra, hogy az eltérő nézetek közeledjenek egymáshoz. Ilyen fórum lehet viszont a kétoldalú, vagy hatoldalú egyeztető tárgyalás, ahogyan ez most is történt. Ezután nem állíthatja senki, hogy újólag megállapodást kötött a két nagy párt. Az ilyen jellegű egyeztetőtárgyalások azonban nem válthatják fel a parlamenti vitát, hiszen akkor megszűnne a Parlament. Ezt a tárgyalási módot csak akkor lehet, szabad igénybe venni, ha az országgyűlési vita megrekedt. A nyilvánosság előtt zajló és sokszor hosszúnak, meddőnek tűnő, ám mégis minden nézet, vélemény, érv felsorakoztatására lehetőséget adó képviselőházi vita nélkül talán nem is lehetne konszenzusra jutni, még akkor sem, ha az nem feltétlenül teljes körű. Tölgyessy Péter végezetül elmondta azt is: a szeptemberben kezdődő, következő rendes ülésszak első és legfontosabb feladatai közé tartozik az SZDSZ véleménye szerint az önkormányzatok finanszírozásának és a föld kérdésének rendezése, s mielőbb egy államháztartási törvény megalkotása. A tárgyalásokon ugyanis egyelőre csak politikai kérdésekben sikerült megállapodni, mert ma még nem ismeretes: mekkora tulajdonnal rendelkeznek majd az önkormányzatok, lesz-e, s ha igen, mekkora bevételük. (MTI) 1990. július 27., péntek 17:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »