Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: beköszönt a német-német valutaunió (1. rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1990. június 30. szombat (MTI-TUD) - Reményteljes, ünnepélyes pillanatként, az egész német történelem egyik jelentős állomásaként várják az NSZK-ban is a német-német pénzügyi, gazdasági és szociális unió vasárnapi életbeléptetését, a márka törvényes fizetési eszközként az NDK-ban való bevezetését, nemkülönben a belnémet határellenőrzés megszüntét. Helmut Kohl szövetségi kancellárnak a Bild-Zeitung című napilap szombati számában megjelent nyilatkozata szerint a németség gazdaságilag még soha nem volt ilyen erősen felvértezve hazája egyesüléséhez: a gazdaság virágzik, növekedése immáron nyolc éve tart, és semmi sem mutat arra, hogy vége lesz. A bonni kormányfő mindamellett jelezte, hogy a nyugati németségnek is áldozatot kell hoznia NDK-beli honfitársainak javára, s tetterővel melléjük kell állnia. Most már vállvetve láthatnak hozzá a közös cél kiteljesítéséhez: az egység betetőződéséhez az egységes és szabad Európában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ,,A nagy előrelendítés,, című vezérkommentárjában úgy értékeli, hogy a július elsejét köszöntő éjfélkor egész Németország megérzi a lendítést: az NSZK és az NDK egy szempillantás alatt egyetlen valutáris, gazdasági és szociális térséggé forr össze, s ez nemcsak a németek számára történelmi esemény, noha elsősorban az NDK-ra hat ki, és az emberek az NSZK-ban sem vonhatják ki magukat annak a ténynek a hatása alól, hogy rendkívüli történés tanúi és cselekvő részesei. A tekintélyes újság ,,A német szétszakítottság vége mindinkább közeleg,, szalagcím alatt immáron körvonalazottnak tekinti, hogy az össznémet választásokat már december másodikán - és nem később - megejtik, és két héttel később, röviddel karácsony előtt, az egész német népet képviselő szövetségi gyűlés, a Bundestag a berlini Reichstagban megtarthatja alakuló ülését. Richard von Weizsa:cker államfő és Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter, valamint Willy Brandt, az SPD tiszteletbeli elnöke állást foglalt amellett, hogy Berlin legyen az eljövendő főváros, de a végső döntést csak az össznémet alkotmányos képviseleti testületek fogják meghozni, nyilvánvalóan szem előtt tartva a szövetségi államjogi elrendezésnek a túlzott központosítással ellentétes szempontjait is. (folyt.) 1990. június 30., szombat 12:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »