|
|
 |
|
 |
Az alkotmányügyi bizottság ülése (1. rész)
|
1990. június 20., szerda - Az Országgyűlés Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága javasolja az
Országgyűlésnek, hogy dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnökévé,
dr. Györgyi Kálmánt legfőbb ügyésszé válassza meg. A testület
szerdai ülésén tehát támogatta a Magyar Köztársaság ideiglenes
elnökének indítványát a két jelölt személyére.
A bizottság meghallgatta mindkét jelöltet, akik beszámoltak
életútjukról, szakmai pályafutásukról, és megválasztásuk esetén a
hozzájuk tartozó szakterülettel kapcsolatos koncepciójukról. Solt
Pál elmondta, hogy harminc éve kezdődött bírósági pályafutása,
többször dolgozott a Legfelsőbb Bíróságon különböző posztokon, 1980
óta a Legfelsőbb Bíróság bírójaként, 1989 óta pedig tanácselnökeként
tevékenykedik. Ugyancsak tavaly választották meg alkotmánybírónak.
Aktívan részt vesz a bírók képzésében, oktatásában, az államvizsga
bizottság tagja. A francia nyelvet olyan szinten beszéli, hogy tagja
az állami nyelvvizsga bizottságnak is. Mint mondotta, külön nem kell
megismerkednie a Legfelsőbb Bíróság szervezeteivel, a dolgozókkal,
mert az ott eltöltött összesen 16 év alatt bőségesen volt erre
alkalma.
Szakmai hitvallásának tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság
elnökének képviselnie kell az egész bírói kart, el kell hárítania
minden külső befolyást, és fontos, hogy személyében őre legyen a
bíró függetlenségének. Túl ezen, természetesen az intézmény vezetői,
igazgatási, szervezési feladatait is el kell látnia. Hangoztatta:
csak az egyenlő, egyféle bírói tisztséget ismeri el. Bár a
Legfelsőbb Bíróság elnöke némileg első az egyenlők között, azonban
vezetői hatását a bírói működésre csak példamutatásával,
igényességével érvényesítheti, s nem az ügyek elbírálásával.
Ugyancsak alapvető fontosságúnak tartotta a Legfelsőbb Bíróság
információs rendszerének korszerűsítését, hiszen, mint mondotta,
alig hozzáférhetőek, még maguknak a bíróknak is, a testület
határozatai.
Bemutatkozása, koncepciójának kifejtése után több mint másfél
órán keresztül záporoztak hozzá a kérdések. Kérdésekben és
válaszokban egyaránt visszatért a bírói testület társadalmi, anyagi
elismertségének hiánya, a szakma elnőiesedése, az utónpótlás, a
kiválasztás kérdése, a bírói munka tárgyi és személyi feltételei
javításának szükségessége. (folyt.köv.)
1990. június 20., szerda 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|