|
|
|
|
A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (2.rész)
|
Kun Béla, a magyar külügyi népbiztos akkor figyelmeztetett: ,,Ha az antant megdönti a tanácshatalmat, akkor Magyarországon a régi politikai garnitúra jut hatalomra, amely az integritás politikáját fogja folytatni és súlyos nemzetközi bonyodalmakat fog előidézni,,.
A magyar tanácshatalmat a külföldi intervenciósok és a hazai erők megdöntötték. A hatalom a Friedrich István vezette politikusok csoportjának kezébe került, amely lépéseket tett a monarchia visszaállítására és a Habsburgok újbóli trónraültetésére. Ez újabb válságot okozott. Ebből Románia húzta a legtöbb hasznot, mert csapatai az antant-hatalmak akarata ellenére továbbra is megszállva tartották Magyarország nagy részét. A románok nyíltan rabolták a magyar javakat és azzal az indoklással utasították el a békekonferencia ajánlását, hogy csapataik kivonása esetén Magyarországon ismét a bolsevikok kerülnek hatalomra.
Amikor Magyarországon Horthy tengernagy került hatalomra, és erős terrorral, megtorlásokkal hozzálátott az ország ,,lecsillapításához,,, a nagyhatalmak megtették a viharos Dunatáj rendezésének zárólépését. Az 1920 február végén megtartott nagyköveti értekezlet megtiltotta a Habsburg restaurációt, majd nyomást gyakoroltak Romániára és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra, hogy vonják vissza csapataikat a békeszerződésben kijelölt vonalra. A magyarok ellenzését azzal a fenyegetéssel hárították el, hogy újabb fegyveres intervenciót indítanak.
A trianoni békeszerződés véglegesen rögzítette az új államhatárokat. Tartalmazta az Olaszországgal, a szerb-horvát-szlovén állammal, Romániával és Csehszlovákiával való béke feltételeit. Magyarország területét a szent istváni 282.000 négyzetkilométer helyett 93.000 négyzetkilométerben állapította meg. Az ország 19 millió lakosából 7,5 millió maradt.
A trianoni békeszerződés elismerte a szerb-horvát-szlovén állam teljes függetlenségét, és megszüntette mások jogát a régebben Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, de az új államhoz csatolt területekre
Bár 3,5 millió magyar az ország határain kívül maradt, az új helyzet mégis igazságosabb volt az 1918 előttinél, amikor Nagy-Magyarország területén 10 millió, jogaitól megfosztott, nem magyar nemzetiségű lakos élt. Ezért a trianoni békeszerződés kulcsfontosságú rendelkezései túlélték a II. világháborút is - írta végül a zágrábi Vjesnik. +++
1990. június 4., hétfő 14:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|