|
|
 |
|
 |
Kié a föld Magyarországon?
|
--------------------------
München, 1990. május 28. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Pál
magyarázza el, hogy mi a különbség a kisgazdák és az Agrárszövetség
földpolitikája között. Min vitatkoznak - amíg közben nő az
agrárolló.
- Mindent meggondolt- és megfontolt-e az új földművelésügyi
miniszter Nagy Ferenc József, amikor kialalkította a kormány
mezőgazdasági programját - ezt a kérdést vitatták meg a múlt hét
végén Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Termelők
Szövetségének tanácskozásán.
Állásfoglalásuk csak egy az éles támadások közül, melyek a
Független Kisgazdapártnak tulajdonított mezőgazdasági
kormányprogramot érték. Holott a programtervezet az MDF-el
folytatott kemény egyeztetések során formálódott. A végleges - a
kisgazdák által is elfogadható - változat csak a múlt hét elején
készült el. Valószínűleg sokkal érzékenyebben érintette a
kisgazdákat, akik a program alapelveinek elfogadásától tették
függővé részvételüket a kormánykoalícióban, hogy elképzeléseik a
parlamentben is a viták kereszttüzébe kerültek.
Az Országgyűlésben is felvetett kérdésre adott válasznak
tekinthetők a Magyar Parasztszövetség országos nagygyűlésén vasárnap
Orosházán elhangzottak. A felszólalók - köztük két kisgazdapárti
miniszter - ismertetik az agrárprogram alaptéziseit, kiemelve a
legfontosabb elemeket.
Nagy Ferenc József arról beszélt, hogy - bár a társadalom
jogosan türelmetlen - fél évszázad törvénytelenségeit nem lehet
elkapkodva, átgondolatlanul orvosolni. (folyt.)
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Kié a föld Magyarországon? - 1. folyt.
|
A Kisgazdapárt földtörvény-tervezete józan paraszti
mértéktartást, a termelőszövetkezetek fokozatos és önkéntes
átalakítását irányozza elő. A törvény életbe lépésével a
termelőszövetkezetek önálló jogi személyként megszünnének létezni,
de lehetőség nyílna arra, hogy akár azonnal átalakulhassanak a
tulajdonosok és földbérlők önkéntes szövetségévé.
A jól működő nagygazdaságok fennmaradására így adott a
lehetőség, hiszen ezek elhamarkodott felszámolása nem is lehet cél,
sokkal inkább átalakításuk vállalkozó jellegű társas
szövetkezetekké.
De a hajdani jogos tulajdonosoknak és örököseiknek visszajár a
föld, melyet a Rákosi-időszakban fizikai, a hatvanas években
gazdasági kényszerrel vették el a parasztságtól, ezért gondos
előkészítés, a telekkönyvek és a földértékelési rendszer alapos
felülvizsgálata után fel kell ajánlani azokat eredeti
tulajdonosaiknak. A tulajdonosok persze nem kötelesek visszavenni
földjüket vagy művelni azt -, de kötelesek gondoskodni
megműveléséről, azaz eladni, vagy bérbe adni, ha maguk nem kívánnak
gazdálkodni.
A földtulajdonnal kapcsolatos rehabilitáció első ütemében
zárolni kívánják a termelőszövetkezeti földterületek eladását, majd
nyáron a tulajdonosi rehabilitációról, őssszel a földtulajdonról
terjesztenek be törvénytervezetet az Országgyűlés elé. Ma még nem
tudni, hogy a Magyar Parasztszövetség nagygyűlésénak felszólalói
elérték-e a céljukat, sikerült-e egyszerre megnyugtatniuk a
mezőgazdaságban dolgozókat és a parlamenti pártokat? Hiszen az
agrárkérdésben még a Demokrata Fórum és a kisazdák sem tudtak igazán
közös nevezőre jutni. Megegyezésük sokkal inkább kényszer, mint
belátás következménye. (folyt.)
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kié a föld Magyarországon? - 2. folyt.
|
A gazdasági bizottság meghallgatása során éppen az MDF
képviselői támadták leghatározottabban az új minisztert -
kidolgozatlannak, kiegyensúlyozatlannak, nem elég fokozatosnak
nevezve programját. Még keményebben reagált az ellenzék. Az SZDSZ
szerint a beterjesztett földtulajdon-koncepció az ősiség elvét
túlhangsúlyozva, valójában ellentétes a parasztság valós érdekeivel.
A Fidesz az 1947-es földtulajdon visszaállítására tett
javaslatot az egykor államosított egyéb tulajdonok visszaadása
nélkül, társadalmilag jogosulatlannak és igazságtalannak minősíti.
Az MSZP szerint a program szép óhajokat sorol fel, de
elmulasztja megmutatni az óhajok teljesítéséhez vezető utat.
Az Agrárszövetség debreceni tanácskozásának állásfoglalása ehhez
még hozzáteszi: a földtulajdon reformja a tulajdonreform része
legyen, de a jóvátátel eszköze. A mezőgazdaság pedig várhatóan egyre
keményebb kihívásokkal kerül szembe a kilencvenes években. Belföldön
egyre szélesebbre nyílik az agrárolló, nő a különféle mezőgazdasági
termékek felvásárlási ára, és a megtermelésükre felhasznált ipari
termékek, gépek, anyagok ára között. A különbség 10 százalékos volt,
és a piacggazdaság bevezetése, a minőségi követelmények, így a
konvertibilis import növekedése miatt feltehetőleg tovább nő.
Külföldön a magyar agrártermékek hosszú távon arra az európai
Közös Piacra kerülnek be, ahol az agrár-protekcionizmus általánosan
alkalmazott eszköz, miközben itthon éppen a támogatások
felszámolása, a reális piaci viszonyok kialakítása a cél. A
Kisggazdapárt választási programjára alapozott kormányprogram
egyelőre aggályokat kelt bírálóiban: ma még nem látható tisztán,
képes lesz-e kezelni a magyar mezőgazdaságot érő kihívásokat.
+++
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|