|
|
|
|
- A magyar kormány összetételéről - 2. folyt.
|
Marad a rádió és a televízió, ez a furcsa helyzetben lévő két médium, amelyről ugyan szó esik a kétpárti paktumban, megállapítják, hogy nem vonható pártirányítás alá, mégsem eldöntött milyen irányban haladnak majd; magyarán mit jelent a nemzeti intézmény fogalma, amelyet az újságírók eredetileg hangoztattak, mit jelent a közszolgálati intézmény fogalma, amelyről most szó esik, és nem történik-e majd mégis elcsúszás a korábbi állami rádió státusa felé.
Mindebből nyilvánvaló küzdelmek következnek. Annyi bizonyos, hogy nemrégiben mind a televízió, mind a rádió berkeiben szakmai kamarák alakultak meg és úgy tűnik az újságírók készek független statusuk védelmezésére.
Hogy miért érzik a harc kényszerét az MDF-SZDSZ megállapodás ellenére, amely utólagos valamennyi jelentős erő, köztük az újságírók képviseletét is biztosító bizottság felállítását írja elő? Azért mert a sajtó monopólizálását, vagy ahogyan fogalmaznak felosztását követelő hangok nem szűnnek. Elsősorban Csurka Istváné, aki a Nyilvánosság Klub legutóbbi vitáján újfennt követelte, hogy a parlamenti győzelem arányában osszák fel a pártok befolyási övezeteit a rádióban és a televízióban.
Könnyű kiszámítani, hogy ebből micsoda káosz, háborúság, de főleg micsoda tájékoztatás-politika lenne. Nem is beszélve arról, hogy a választások második fordulójában az ország fele sem ment el szavazni. Ennek megfelelően tehát a félrádiót a pártok kapnák, a másik felét meg a Nyugdíjasok Szövetségétől kezdve a Macskatenyésztők Országos Egyesületéig mindenki.
A nem magánkézben működő sajtó tehát láthatóan komoly tét lesz az elkövetkező hónapokban. A kormánynak bizonyítania kell, bizalmat kell szereznie. Ám ha elfogadja, hogy a sajtó nem eleve kormány és ellenzéke ellentétében látja a valóságot, hanem ügyek jó vagy rossz kezeléséről akar írni, ha belátja, hogy a nyilvánosság normális kezelése akár segíthet is a mostani vezetésnek, talán a bizalomteremtés egyik területe lehet a sajtó is; csak hát mindenkinek meg kell ebben tanulnia a saját szerepét. Ez pedig ennyiben áll: a demokrácia nem új caesarizmus, az újságíró nem régi szolga. +++
1990. május 21., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|