Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) a törvényjavaslat ---------- legfontosabb funkciói közé sorolta, hogy annak alapvető emberi jogok szabad gyakorlását is garantálnia kell. Az állampolgári jog deklarálása - mutatott rá - egyben a közhatalom korlátozását is jelenti. Ennek megfelelően az államnak kell önmagát korlátoznia, s kívánatos lenne, hogy az adományozó állam felfogása legyen végre a múlté. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet sürgősségi tárgyalását a kormány jórészt diplomáciai kapcsolataink fejlesztésével indokolta. Rózsa Edit ennek kapcsán feltette a kérdést: elfogadható-e az a hozzáállás, amely a külpolitika szolgálatába állítja a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról alkotandó törvényt. A képviselőnő véleménye szerint a válasz erre: nem, hiszen a tervezetnek az egyházakat, ezen keresztül a hívő emberek sokaságát kell elsősorban szolgálnia. A képviselőnő a törvénytervezettel kapcsolatban - egyházi vezetőkkel folytatott konzultációi után - számos korrekciós jellegű módosító javaslatot nyújtott be írásban. Indítványainak indoklását a tervezet részletes vitájában kívánta kifejteni. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében felszólaló Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész kijelentette: az ------------ MDF nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szükségességéről, s a kormány erről szóló magyarázatát is erős fenntartásokkal fogadja. Minden felesleges szabályozás ugyanis csorbítja az egyházak szabadságát is. A képviselő utalt arra, hogy a hívek és egyes szervezeteik állást foglaltak abban, hogy nincs szükség egyházi törvényre. Úgy ítélik meg, hogy valódi jogállamban az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság elegendő. Ennek ellenére nem kívánják megakadályozni a törvény meghozatalát, s elismerik a kormány jószándékát is ebben a kérdésben. A továbbiakban a törvénytervezet legfőbb pozitívumaként ítélte, hogy az összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon megalapozott alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az egyházak szabad működését garantáló rendelkezéseivel. (folyt.köv.) 1990. január 23., kedd 17:32
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »