Rendszerváltás és az MTI

	Újabb javaslat a Parlament feloszlásának időpontjára (1. rész)
1989. december 13., szerda - A Parlament a decemberi ülésszakán döntsön arról, hogy lerövidíti megbízatásának idejét, mandátuma lejártának időpontját viszont március egyik napjában határozza meg - ez az országgyűlési állandó bizottságok vezetőinek javaslata. Ez immár a harmadik változat a Parlament feloszlásának kérdésében. Az elmúlt időszakban az Országgyűlés feloszlásáról zajló vitában két markáns álláspont vált ismertté. Az egyik, hogy a plénum még a decemberi ülésszakon mondja ki feloszlását, és az ideiglenes köztársasági elnök március második felére tűzze ki a választásokat. A másik álláspont képviselői azt szorgalmazzák, hogy a jelenlegi Országgyűlés mandátumának lejártáig, június 8-ig működjék tovább, s csak ezt követően, a kora nyárra, esetleg ősz elejére tűzzék ki a képviselőválasztásokat. Mindkét megoldásban választ kell azonban adni a Parlament további működésének mikéntjére. A bizottsági vezetők javaslata jogi megoldást kínál erre a dilemmára - mondotta Soltész István, a Ház főtitkára Csoknyay Editnek, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Alkotmányos értelemben ugyan nincs akadálya annak, hogy a feloszlott parlament továbbra is változatlan jogokkal hozzon döntéseket, politikai szempontból viszont megkérdőjelezhető - s érzékelhetően meg is kérdőjelezik - egy önmaga feloszlását kimondó parlament kompetenciáját. Kifejtette, hogy az Országgyűlés mandátuma akkor járhat le, ha megbízatásának ideje letelik; ha az államfő - amennyiben megvan rá a jogköre - feloszlatja, vagy ha önmaga mondja ki feloszlását. Ez a három lehetőség nem újkeletű, mint ahogy az alkotmány és a választójogi törvény azon rendelkezései sem: ha a Parlament mandátuma, megbízatása bármely okból lejár, három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. A szavazás napja előtt 90 nappal pedig a köztársasági elnöknek ki kell tűzni a választásokat. A kérdés tehát az: a mandátum lejártának és a választások kiírásának időpontja összefügg-e egymással? E kérdésre a válasz az - mutatott rá Soltész István -, hogy ha az Országgyűlés nem rövidíti le megbízatása idejét, akkor június 8-a előtti időpontra nem lehet kiírni a választásokat. Ha ezt a köztársasági elnök a Parlament akarata nélkül mégis megtenné, akkor megsértené az Országgyűlés szuverenitását. (folyt. köv.) 1989. december 13., szerda 15:09
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »