|
|
 |
|
 |
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. november 7., kedd - A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület
tagjai október 27-én megtartott közgyűlésükön egyöntetű szavazattal
arról döntöttek, hogy javasolják: Doina Cornea nyugállományú
kolozsvári egyetemi oktató és Tőkés László - állásából
felfüggesztett - temesvári lelkész ,,egy sorban,, történő felvételét
az 1990. évi Nobel Békedíj várományosai közé azzal a feltétellel,
hogy e kiemelkedően magas erkölcsi elismerést jelentő kitüntetés
megosztott formában illesse meg őket.
Javaslata megfogalmazásakor az egyesület nevezettek eddigi
rendkívüli küzdelmes, a diktatórikus román pártállammal és
intézményeivel való örökös szembenállást kifejező életútját vette
figyelembe, amely az ismert konstellációban törvényszerűen alakul
annak folytán, hogy mindketten évekkel ezelőtt felvállalták az
emberi és nemzetiségi, illetve az állampolgári szabadságjogok
képviseletét, a megvalósításukkal kapcsolatos harcot.
Tőkés László élettörténete közismert. Csak emlékeztetőül
jegyezzük meg, hogy az ellene irányuló ádáz hajszát 1983-ban
indította el egyházi hatósága az állami szervek nyomására. Désen
levő lelkészi állásából menesztették, két évig munkanélküliként
tengette maga és családja életét. Néhány hete újra felmondták
munkaviszonyát, elrendelték kilakoltatását. A feje fölött
állandósult életveszély miatt kénytelen volt a templomban menedéket
keresni, bízva abban, hogy a rabszolgatartó társadalmak korában
keletkezett és betartott szokásjog szabályait remélhetően Ceausescu
pribékjei sem fogják áthágni. Talán nem érdektelen néhány sort
idézni egy - a Marosvásárhelyen élő Sütő Andrással készült - interjú
szövegéből:,,Meggyőződésem, hogy amit Tőkés László tesz, azt nem
helyi érdekből és nemcsak a református gyülekezete védelmében, hanem
a romániai magyar kisebbség és a humanitás, az alapvető emberi
szabadságjogok védelmében teszi. Remélem, hogy a belföldi és a
külföldi összefogás nyomására mielőbb megszüntetik az ellene
folytatott - mindannyiunkra nézve megalázó - hajszát, és biztos
vagyok benne, hogy eljön az az idő, amikor az erdélyi református
egyházi vezetés is szégyenkezve ítéli majd el mostani szerepét.,,
Doina Cornea a rendszert bíráló első nyílt levelet 1982-ben írta
,,Levél mindazokhoz, akik nem adták fel a gondolkozást,, címmel.
Ettől kezdődően állandóan zaklatták a securitate részéről. 1983-ban
- 27 évi tanítás után - bíróság által is legalizált módon felmondták
egyetemi munkaviszonyát, úgymond szakmai alkalmatlanság miatt.
Másfél évig - a nyugdíjkorhatár eléréséig - munkanélküli volt.
(folyt.köv.)
1989. november 7., kedd 17:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
1987-ben, a brassói munkástüntetés után, november 17-én kiakasztott
lakóházuk kapujára egy fehér kartont, amelyre azt
írta:,,Szolidaritást vállalok a brassói munkásokkal,,. November
18-án egyik gyermekével Kolozsvár munkásnegyedében röplapokat
osztogatott:,,Kolozsvári munkások, vállaljatok szolidaritást a
brassói munkásokkal
,,. Másnap mindkettőjüket bevitte a securitate.
Öt hétig tartották bezárva őket. Doinát 36 órán át étlen-szomjan
tartva vallatták egyfolytában, és még hetekig alkalmazták vele
szemben a pszichológiai sokk kiváltására alkalmas különböző
módszereket.
1988-ban Doina három nyílt levelet írt különböző külföldi
szervek (krakkói emberi jogi konferncia, Szabad Európa Rádió stb.)
számára. Ezekben kendőzés nélkül szólt az otthoni viszonyokról, és
felemelte tiltakozó szavát a falurombolás ellen. E levelek után
mégjobban eldurvult a helyzet. Szeptember végén bevitték a
securitátéra és megverték, majd november 16-án a rendőrségre, és
újra megverték. Ettől kezdve teljesen elszigetelték a külvilágtól,
olyannyira, hogy például a bukaresti angol nagykövetet, aki a
külügyminiszter levelét kívánta számára átadni, durván bántalmazták.
Ma szinte állandó jelleggel rendőr áll a háza előtt.
Védtelenségük ellenére megnyilvánuló, rendkívüli bátorságot
feltételező kiállásuk - amellett, hogy lelket önt és
cselekvőkészséget ébreszt a néptömegekben - azért is fontos, mivel
ma Romániában csakis az egyén kezdheti el az ellenállást amiatt,
mert a csoportok, hálózatok szervezése szinte lehetetlen.
Úgy éreztük és úgy érezzük, hogy a Nobel Békedíj adományozására
történő javaslattétel olyan gesztus részünkről, amellyel tartozunk
emberi nagyságuknak, a szabadságért, nemzetükért, népükért és
tulajdonképpen az egész emberiségért vállalt áldozatos
tevékenységükért. Úgy érezzük, hogy ,,össznépi penitenciát,, kell
lerónunk az ,,elvtársak, ez a román nép belügye,, hangzású képmutató
és hazug jelszavakkal való évtizedes azonosulásunkért. Őszintén
bízunk abban, hogy e javaslat - és annak erősen valószínűsíthető
realizálódósa - megmenti őket a zsarnoki rendszer atrocitásaitól, a
pszichikai és fizikai jellegű megsemmisítéstől.
Tisztelettel felkérünk ezért minden hazánkban működő pártot és
alternatív szervezetet, egyházat és egyéb szervezett emberi
közösséget - értve alatta a munkahelyi és lakóterületi közösségeket
is -, csatlakozzanak javaslatunkhoz, és az erre vonatkozó
állásfoglalásukat - összesítés és továbbítás végett - küldjék meg
egyesületünk címére: (folyt.köv,.)
1989. november 7., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület állásfoglalása (3. rész) (OS)
|
Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület 4010 Debrecen, Pf. 34.
Célkitűzéseink megvalósíthatóságának irányába hat az az intenzív
és széles körű nemzetközi szolidaritás is, amely üldözöttjeink
sorsának alakulását kíséri. Különböző nemzetközi fórumokon emelnek
szót érdekükben a zsarnokság minden megnyilvánulási formája ellen.
Münchenben - magyar kezdeményezésre - nemzetközi Tőkés László
Társaság alakult. Egyesületünk levélben fordult hozzájuk
javaslatunkkal való egyetértésük megszerzése érdekében.
Debrecen, 1989. november 6-án.
A Hajdú-Bihari Erdélyi Egyesület nevében:
dr. Katona Imre elnökhelyettes
(OS)
1989. november 7., kedd 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|