|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné üdvözölte a díszpáholyban helyet foglaló Bengt K. A. Johansson svéd közigazgatási minisztert, és eredményes magyarországi tárgyalásokat kívánt a vendégnek.
A pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat
sorsát eldöntő határozathozatal előtt - a vitát már a szerdai ülésen
lefolytatták - Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) kért szót egy, az
egész magyarságot, Európa civilizációját érintő kérdésben. A
képviselők figyelmét és támogató állásfoglalását kérve
emlékeztetett: Tőkés László temesvári lelkészt a román hatóságok
üldözik magyarságáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is
meghurcolják. Pénteken reggel bíróság elé állítják, és feltehetően
elítélik. A képviselő javasolta, hogy a parlament emelje fel szavát
az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt
együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltással szolidaritását
nyilvánította ki Tőkés László lelkésszel.
Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttatták azt a
nyilatkozat-tervezetet, amely elítéli az újra, nyíltan jelentkező
fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban
megfogalmazottakat a képviselők közfelkiáltással elfogadták. A
nyilatkozatot közzéteszik.
Jakab Róbertné, visszatérve az eredeti napirendre, egy
félreértést tisztázandó, közölte: szerdán este elegendő képviselő
tartózkodott az ülésteremben ahhoz, hogy a törvényjavaslatot
megszavazzák. A T. Ház mégis úgy döntött, hogy a szavazással
csütörtök reggelig várnak, hogy minél többen nyilváníthassanak
véleményt. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rész)
|
A soros elnök ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az
alkotmányerejű törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség
szükséges, ami egyaránt vonatkozik a módosító javaslatokra és az
egész törvényre. A képviselők elutasították azt az egyéni
indítványt, hogy a pártok ezentúl ne kaphassanak támogatást az
állami költségvetésből. Az egyik legvitatottabb részletről, a
munkahelyi pártszerveződés tilalmáról, illetve lehetőségéről több
paragrafusra vonatkozóan össezevontan döntöttek. A törvényhozók nem
fogadták el azt a módosító javaslatot, amely a munkahelyi
pártszervezetek megszüntetését az eredetitől eltérő időpontban
indítványozta. A törvényjavaslatban szereplő két változat közül
amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választások előtt 90
nappal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését. Így az
Országgyűlés határozata megtiltja, hogy a pártok szervezeteket
hozzanak létre és működtessenek a munkahelyeken, továbbá, hogy
hivatátos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket töltsenek be.
Mindezeket figyelembe véve határozza meg a törvény a pártok
munkahelyekről való kivonulásának időbeni ütemezését. A képviselők
minősített többséggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a
tulajdonukban lévő vagyont értékesíthetik, a kezelésükben állókat
viszont nem.
Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek: a pártok müködését
és gazdálkodását szabólyozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15
tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (3. rész)
|
A határozathozatal után a képviselők rátértek a
harmadik napirendi pont, az Alkotmánybíróságról szóló
törvényjavaslat tárgyalására. Mielőtt Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter expozéját elmondhatta volna, szót kért Csipkó
------
Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) képviselő. Az ellenzéki pártokhoz
------
fordulva azt hangsúlyozta: a kialakuló többpártrendszer nem kell,
hogy szükségszerűen szembeállítsa egymással a politikai
szerveződéseket. Vannak olyan célok, amelyek mögé minden
demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a
demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell
akadályozni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta
gondolatok teret kaphassanak a mai magyar politikai közéletben.
Az ellenzéki pártok képviselőinek nevében Roszik Gábor (Pest m.,
------------
4. vk.) kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki csoport a
legmesszebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat.
Véleménye szerint a fasizmus elleni harc mellett találni fognak
szebb célokat is, amelyek megvalósítása érdekében összefognak a
különböző pártok.
Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.)
-----------
elmondotta: tudomása szerint a kérdéses irományon szereplő
telefonszámokon részben a MISZOT volt alelnöke, az SZDSZ egyik
szociológusa, valamint a Fidesz volt irodája hívható. Nyilvánvaló
tehát a provokáció, ezért a képviselő szerint hasznos lett volna, ha
ezt szerdán a belügyminiszter is megerősíti.
A képviselői felvetésre Horváth István belügyminiszter röviden
elmondotta, hogy szerdán Kulcsár Kálmán már tájékoztatta a
parlamentet arról: a rendőrség hivatásának és törvény által rendelt
kötelességének megfelelően teljes komolysággal foglalkozik az
üggyel.
A bűncselekménynek - mondotta Horváth István - van már
gyanusítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanu
megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. Amennyiben a
nyomozás befejeződik, az eredményről a Belügyminisztérium részletes
tájékoztatást ad. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztésében.
A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az
Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az
államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi
alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva
rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes
védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány
szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az
alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos
felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az
Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló
szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban
azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra -
ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos
ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti
szuverenitás védelmének álarcában jelent meg.
Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma
nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne
alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés
intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A
törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam
kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része.
Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának
meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem
azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az
elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság
hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai
alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A
javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az
állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre
terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy
az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése,
alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat
az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár
előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az
Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az
alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból
akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az
állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel
való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező
alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti
jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak
eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben.
Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság
személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a
megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az
alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná,
a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló
bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak
megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület
elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s
e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat
szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani
ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja
meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló
ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az
Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven
belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti
választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget
kapjon e fontos intézmény kialakításában.
Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi
törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új
politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes
alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a
jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat
hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer
demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést
tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés
politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben
is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet
még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra
ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének
Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot.
Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
------------
előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló
törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra
törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai
egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az
Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának
módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges
időtartamára vonatkozó tételeit.
E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az
Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ
össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy
megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat
lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett
törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések
egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet
teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy
nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban
egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan -
alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság
kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az
Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének
előzetes vizsgálatát végezheti el.
A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait
pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit.
Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen,
amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen
megfogalmazza a szankciókat is.
A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség
megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának
időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített
törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az
alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú,
mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály
megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek
minősített jogszabály. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Horváth Jenő további két, kisebb horderejűnek értékelhető
módosító javaslatot is említett. Az egyik arra vonatkozik, hogy az
Alkotmánybíróság tagja vagy tudományos fokozattal rendelkező
professzor, vagy húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember
lehet. A törvénytervezet eredeti szövege ugyanis mindkét feltételt
együttesen írja elő. A második az Alkotmánybíróság székhelyét
érinti: a jogi bizottság javaslata, hogy egyelőre - az
Alkotmánybíróság működéséhez szükséges feltételeket figyelembe véve
- a testület székhelye Budapest legyen, ellentétben Dr. Nemes Tamás
(Komárom m., 6. vk.) indítványával, aki Esztergomot javasolja.
Az expozét követően a törvényjavaslat fölötti általános vitában
senki nem kért szót, így az elnök szavazást rendelt el: a képviselők
döntése értelmében a részletes vitával folytatták a munkát.
Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát,
---------------
hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen szóban is
megindokolta. Szerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan
városba kerülne az Alkotmánybíróság, amely a magyar államiság
bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- és koronázási helye, s
a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása
esetén a ,,vidék,, megjelenne a közhatalomban, s ez így az első
lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. A képviselő azt
is elmondta, hogy az ilyen jellegű döntés rehabilitálná Esztergomot
az elmúlt 40 év első felének torz politikájából fakadó, súlyosan
megkülönböztető, s máig hátrányosan ható aktiválásért, amelyet a
klerikarizmus hazai központjának kikiáltva szenvedett el. A
képviselő mindehhez hozzátette: a közelmúltban átadott
tömegszervezeti székház alkalmas e fontos közintézmény méltó
elhelyezésére. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
A részletes vitában többen nem kértek szót, így az elnök
felkérte a törvényjavaslatot beterjesztő igazságügyminisztert,
kíván-e reagálni az elhangzottakra. Kulcsár Kálmán úgy ítélte meg:
nem hangzott el olyan felvetés, amely választ igényelne. Azt azonban
megfontolásra ajánlotta, hogy az Alkotmánybíróság székhelyének
ügyében ne most döntsön az Országgyűlés. Adjanak felhatalmazást a
kormánynak arra, hogy vizsgálja meg a feltételeket, és azt követően
kerüljön sor a döntésre. Bár a vitát korábban már lezárták, ezt
követően mégis többen szót kértek. Márton János (országos
------------
lista) - csatlakozva Nemes Tamás indítványához - megerősítette: meg
kell végre kezdeni az ősi vidéki városok nagykorúsítását. Ennek a
folymatnak az első lépése lehet, hogy Esztergomot jelölik ki az
Alkotmánybíróság székhelyéül. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.)
--------------
szintén egyetértett azzal, hogy Esztergomban teremtsék meg az
Alkotmánybíróság felállításának feltételeit.
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) azt javasolta, hogy ne fogadják
----------------
el az igazságügyminiszter indítványát, és mindenképpen most
döntsenek az Alkotmánybíróság helyéről. Király Zoltán (Csongrád m.,
-------------
5. vk.) ugyancsak elvetette Kulcsár Kálmán halasztásra vonatkozó
indítványát, és felkérte az Országgyűlést, hogy most szavazzanak a
kérdésben. Véleménye szerint e döntés ismeretében a kormánynak lesz
majd a feladata, hogy Budapesten vagy Esztergomban megteremtse
az Alkotmánybíróság működési feltételeit. Raffay Ernő (Csongrád
-----------
m., 1. vk.) - történészként - indokoltnak tartotta, hogy a vidék
végre visszakapja jogait. Ő is Esztergomot javasolta az
Alkotmánybíróság székhelyéül.
Szentágothai János (országos lista) több előtte szóló
------------------
képviselőtársához csatlakozva hangsúlyozta, hogy szükség van a
történelmi városok rehabilitációjára. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (9. rész)
|
A székhely kialakítása feltételeinek megteremtésével kapcsolatban
pedig elmondta, hogy tudomása szerint az ilyen jellegű intézmények
tagjai igen ritkán ülnek össze tanácskozásra, így nem egy
folytonosan működő hivatalt kell fenntartani, hanem inkább csak egy
reprezentatív helyiséget.
Többen nem jelentkeztek hozzászólásra, így az elnök a
törvényjavaslatot beterjesztő miniszterhez fordult, mondván, hogy ha
ezek után a kormány visszavonja a törvényjavaslatot, vagy a
korábbiakban vitatott pontját, akkor az Országgyűlés elhalaszthatja
a döntést. Kulcsár Kálmán egy mondatban válaszolt: ez a kérdés
döntésre érett, a törvényjavaslatot nem szükséges visszavonni.
A vitát követő szavazáskor először a törvényjavaslathoz
benyújtott számos bizottsági és képviselői módosító javaslatról
döntöttek. A hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító
javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett
foglaltak állást, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Budapest,
hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az Alkotmánybíróságról
szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről - a már elfogadott
módosításokkal kiegészítve - döntöttek: az Országgyűlés a
törvényjavaslatot - minősített többséggel - 320 egyetértő szavazattal
és 1 tartózkodással elfogadta. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész) - Horváth 1.
|
Az Országgyűlési képviselők választásáról szóló és a
köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat
Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő.
A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői
választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett.
Mint mondta: a választójog - az állampolgárokat megillető
politikai alapjog - gyakorlása egyben a képviseleti testület
létrehozásának eszköze is. Egyszerűbben szólva a választás terméke a
képviseleti testület. Ebben az összefüggésben a választások kapcsán
a politikailag legérzékenyebb közjogi kérdésekről van szó. A
közvetlen demokrácia intézményeinek - így mindenekelőtt a
népszavazásnak, a népi kezdeményezésnek - ésszerű és mértéktartó
alkalmazása mellett, a nép akaratából megújuló és a nép akaratát
kifejező képviseleti szervek és ezek működése adja a biztos
kormányzás alapját. Ez minden modern, demokratikus jogállam
jellemzője, ami történetileg az általános választójog kialakulásához
kötődik. Ezzel egyidőben és ezzel szoros kölcsönhatásban viszont
kialakultak a politikai pártok, mint a politikai akarat- és
véleményformálás intézményei is. A különböző politikai programmal
fellépő pártok a tömegbázisuk tudatában vagy reményében indulnak a
választásokon és támogatottságuknak megfelelő arányú mandátumot
igényelnek a Parlamentben.
A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a demokratikus választás
nemzetközileg elfogadott elvein túl, mint például a választójog
általánossága, közvetlensége, arányossága és más elvek elterjedtsége
mellett, a választás szabályai szervesen kapcsolódnak a politikai
viszonyokhoz. Azaz a társadalmi-politikai folyamatok és törésvonalak
szoros kölcsönhatásban állnak a választási és a képviseleti rendszer
változásaival. Vagyis, minden markáns társadalmi-politikai változás
szinte szükségszerűen együtt jár új - az adott viszonyokra reagáló,
ahhoz kötődő - választójogi törvény elfogadásával, a választási
rendszer átalakításával. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (11. rész) - Horváth 2.
|
Most olyan politikai képviselet kialakulása körvonalazódik,
amikor a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló
ereje válik mindinkább meghatározóvá. A korábbitól gyökeresen
különböző modellű politikai képviseleti rendszer az eddigiektől
eltérő választási rendszert is követel.
- A tervezet szerinti új választási rendszerünk - amely más
országoktól, sem keletről, sem nyugatról nem vesz át változatlanul
egyetlen már eddig ismert megoldást sem - a sajátos hazai
viszonyainkat veszi alapul - hangoztatta. - A választás rendszere és
a választójog a politikaformálás mind erősebb eszközévé válik,
szerepe felértékelődik egy kialakuló új struktúra befolyásolásában.
A többpártrendszerre épülő társadalmi-politikai modellben a
képviselet helye, szerepe is megváltozik. A parlamenti többség lesz
a kormányalakítás bázisa, mivel a parlamentnek felelős kormányzati
tevékenység csak így teremthető meg. Ugyanakkor az is kétségtelen,
hogy a többpártrendszerre épülő parlamentáris szisztéma jelentősen
megváltoztatja az egyes képviselők pozícióját is, ideértve a
választókkal való kapcsolat tartalmát, formáját, stílusát, s főleg
az irántuk viselt felelősség jellegét. Könnyen belátható, hogy a
jelzett viszonyokban meghatározóvá válnak a pártok, illetve az
egy-egy képviselő mögött álló szervezetek. A képviselő
magatartásának jövőbeli irányánál tehát ezt, s nem a mai helyzetet
kell alapul venni.
Mindezek előrebocsátása után a miniszter az új választójogi
törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt.
- A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben
kibékíthetetlennek látszó ellenvélemények csaptak össze -
emlékeztetett. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész) - Horváth 3.
|
A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a
másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás
választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a
feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a
választójogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és
formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő
kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő
arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni
választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve
fővárosi listákról.
- Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő
és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris
keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a
területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt
pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a
törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is
hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista,
amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos
listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A
javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott
biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a
legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában
történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői
mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet
megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más - jelentette ki
Horváth István.
A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések
mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a
jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi
érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet -
mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó
tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai
pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni
választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja,
illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt.
A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott
módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának
kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a
tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a
kormány nem tudja támogatni, majd így folytatta: (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész) - Horváth 4.
|
- A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint parlamentáris
demokrácia - legalábbis a most belátható jövőben - nincs
pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának
megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos
képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás
rendszer, illetve az egyéni és a listás választási rendszer javasolt
kombinációja. Úgy vélekedett: mindez tisztességes, demokratikus és
szakmailag korrekt felfogás, amit a tervezet egésze szigorú logika
szerint következetesen érvényesít. Ennek a rendszernek, a politikai
jogi és a matematikailag összefüggő egységes struktúrának bármelyik
eleme is bomlik meg, az egy más választási szisztémát jelentene.
Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a
gyakran fevetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt
módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek
képviseletét a Parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát
elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a
nemzetiségek elhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy
nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület,
legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. Nem élnek
ugyanis viszonylag zárt tömbben, mint a magyarok Romániában,
Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban. A másik, hogy
a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével
képviseletüket, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton
történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek
képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és
politikai garancia. Ezzel összefüggésben azt a meggyőződését fejezte
ki, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól
felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét.
A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék
kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan
elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a
lakosságuk száma által indokoltnál - más megyék hátrányára - több
képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének
követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így
igazságos.
Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új
alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a
jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész) - Horváth 5.
|
- Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai
erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté
váljanak és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg -
hangoztatta. - Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és
jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hangsúllyal
kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája.
Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási
kampány, amelyhez a törvényes feltételek adottak.
Ezekben a szabályokban az európai választási rendszerekbe
beépült értékek védelme fogalmazódik meg: a szabad
véleménynyilvánítás, a propaganda széles eszköztárának szabad, mások
sérelme nélküli alkalmazása, az esélyegyenlőség és az egyenlő
feltételek biztosítása, az állampolgári kontroll és a jogorvoslat
lehetősége a választás egész folyamatában. A törvénytervezet az
állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek - a
választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök -,
számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró
rájuk, éppen az állampolgári jogok érvényesülése érdekében.
Külön kiemelte, hogy a nagy tömegbefolyással bíró hírközlő
szervek, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió a választáson jelöltet állító pártok felhívását - azonos
feltételek mellett - legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyancsak
kötelességük a kampány utolsó napján - pártonként azonos
műsorfeltételekkel, kommentár nélkül - a pártok által készített
választási összefoglalót közreadni. Ezek a rendelkezések, éppúgy
mint a hirdetések, szórólapok, plakátok szabad készítésére és
felhasználására vonatkozó szabályok, azt a célt szolgálják, hogy az
állampolgárok tényleges ismeretek birtokában, valódi választási
helyzetbe kerüljenek.
Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról,
összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új
szabályokat is. Így azt, hogy az országos és a területi választási
bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és
megbízott tagokból állnak. Ebben az összetételben a megbízott tagok
részvétele a nóvum, akik egy-egy párt vagy független jelöltek
képviseletében vesznek részt a választási szervek munkájában.
Ezáltal lehetőség nyílik a különböző politikai irányzatok
képviselőinek együttműködésére a választások törvényességének
együttes ellenőrzésére. Működésük nyilvános, a sajtó képviselői
külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek
munkájánál. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész) - Horváth 6.
|
Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet
szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt.
Amennyiben ugyanis - a választási folyamat egészére kiterjedően - az
érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott
kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés
ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet
jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út, mint a
választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája.
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot
taglalva a miniszter rámutatott: a Parlament döntése alapján
megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó
jogállam nékülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági
elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a
köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a
nemzet sorsát érintő - általános társadalmi érdek.
- A demokratikus jogállamba való békés politikai átmenet zálogát
ma a nép által, demokratikusan választott köztársasági elnök
stabilizáló funkciójában találhatjuk meg. A különböző politikai
érdekek által szabdalt és politikai csatározásoktól átfűtött - a
parlamenti választásokat megelőző - időszakban is elemi érdek az
ország politikai stabilitása és kormányozhatósága. Ezért indokolt az
ország lakosságához fordulni, hogy valamennyi választópolgár
szavazatával közvetlenül nyilváníthasson véleményt a köztársasági
elnök személyéről. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök
politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a
nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához.
Utalt arra, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló
törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat mind a
pártok, mind az önszerveződő állampolgárok számára lehetővé teszi,
hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Egyetlen jogi feltételként
50.000 támogató aláírás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a
jelöléshez. A köztársasági elnök megválasztásához az állampolgárok
nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szükséges. Erre
tekintettel a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván
meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők
választásánál. Előfordulhat - figyelmeztetett -, hogy a szavazatok
megoszlása miatt, csak a második választási fordulóban sikerül
dönteni a köztársasági elnök személyéről; erre lehetőséget ad a
törvénytervezet. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (16. rész) - Horváth 7.
|
Végül arról a roppant történelmi felelősségről szólt Horváth
István, amely most a köz érdekében tevékenykedő, az ország jövőjének
alakításában szerepet vállaló szervezetek és személyek minden
döntését áthatja. Amikor az Országgyűlés elfogadja az új
választójogi törvényt, történelmi tettet hajt végre - mondotta -,
megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás feltételeit, s új
társadalomirányítási modellt ad az elkövetkező generációk számára.
Most a képviselők döntésén múlik, hogy az új törvény mennyiben járul
hozzá a szándékolt társadalmi-politikai modellváltáshoz, milyen
választási törvénye lesz Magyarországnak akkor, amikor népe
eltökélten küzd sorsának alakításáért.
- Az új törvény azonban kínálja bár a legdemokratikusabb
megoldásokat - önmagában nem hozhatja meg a kívánt változásokat. A
törvényadta szabadsággal, lehetőségekkel tudni kell élni, s nem
visszaélni. Valamennyiünk érdeke, hogy szabad, demokratikus, tiszta
választások legyenek, s a szükségszerűen éleződő politikai harc ne
egymás lehetetlenné tételére, az emberi méltóság csorbítására
irányuljon. Tisztességes küzdelemben, korrekt módon a
,,játékszabályok,, betartásával lehet győzni, különben csak
vesztesek lesznek.
Látni kell azt is, hogy a következő választások
társadalmi-politikai súlya messze túlnő az általános választások
hagyományos jelentőségén, és hatással lesz az új, formálódó jogállam
valamennyi alapvető intézményére. Ezért minden politikai szervezet,
minden jelöltet indító párt felelős magatartására, közös
erőfeszítésére lesz szükség a választások sikere érdekében -
hangoztatta befejezésül a miniszter, elfogadásra javasolva a
törvényjavaslatokat. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (17. rész)
|
Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
------------------
előadója mind az országgyűlési képviselők választását,mind pedig a
köztársasági elnök választását szabályozó törvényjavaslatról
kifejtette a testület véleményét. Mint mondotta, a bizottság a
kormány által beterjesztett tervezeteket támogatja, mert azok
megfelelnek az előzetes politikai konszenzus alapján kialakított
egyensúlynak.
A választójogi törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok
közül tételesen ismertette azokat, amelyek az egyéni
választókerületekben megszerezhető képviselői helyek arányát
kívánják növelni a területi, illetve országos listán megszerezhető
mandátumok rovására. Mint mondotta: a már elfogadott módosított
alkotmány szerint a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia
szabályainak megfelelően kell a magyar államszervezetet felépíteni.
Ennek megfelelően a pártok a szervezeteiket támogató
választópolgárok politikai érdekeinek a hordozói, s rajtuk keresztül
valósul meg az állampolgárok képviselete a Parlamentben. Az egyéni
választókerületek és a független képviselők azonban - sorolta a
bizottság ellenérveit - partikuláris érdeket jelenítenek meg. Ez
pedig a kormányozhatóságot veszélyeztetné akkor, amikor a módosított
alkotmány a Parlamentnek központi helyet szán az állami
berendezkedésben.
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslathoz
mindössze annyit fűzött hozzá, hogy azt a bizottság egyhangúlag
támogatja. Kitért az elnökválasztás időpontjára vonatkozó
országgyűlési határozat-tervezetre is, kiemelve: a bizottság
célszerűnek tartja az eredetileg ajánlott november 26-i időpontot
elhalasztani egy héttel. Tehát a javaslat az, hogy az elnökválasztás
első fordulóját december 3-án, sikertelenség esetén pedig a második
fordulóját december 10-én tartsák meg. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
|
Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok
--------------
Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első
felszólalója kijelentette: a választójogi törvénytervezetet e
formájában nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslattal
azért nem él, mert a törvénytervezetbe - annak gondos előkészítése
ellenére - semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik
bele. A hazai egyházak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra
figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollektív parlamenti
képviseletre. Egyéni választókerületekben ugyanis nem indulhatnak,
mert egy-egy körzetben 70 ezer vagy akár csak 30-40 ezer nemzetiségi
együtt nem található. Mivel diaszpórában, vegyesen és a települések
nagy részén kisebbségben élnek, ez a helyzet kizárja a területi
elvre alapozott képviseletüket is. Politikai nézeteik sokszínűsége
miatt az sem várható, hogy egyetlen párt mögé sorakozzanak fel, de a
kisebbségek kollektív érdekképviselete nem is vethető alá
pártérdekeknek - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a nemzetiségek nem
fognak pártokat alapítani, mert nem szándékuk az elkülönülés, a
társadalom egységének pártján állnak.
A nemzeti kerekasztalnál született politikai megállapodásból
hiányolta a kisebbségi érdekek megjelenését, s ezt ellentétesnek
ítélte az alkotmányszabályozás márciusban elfogadott elveivel. Arra
is figyelmeztetett, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a
demokrácia mellett gyakrabban kellene hangsúlyozni és vállalni a
toleranciát, a humanizmust és az egyenjogúságot is. Leszögezte, hogy
bár néhány nemzetiségi mandátum ugyan nem befolyásolhatja a hatalmi
erőviszonyokat, de a hazai és a külföldi közvéleményt annál inkább.
Rámutatott: ha a nemzetiségiek nem kapnak kollektív képviseletet, az
egyenlő annak kimondásával, hogy társadalmunknak nem érdeke e kérdés
érdemi rendezése, illetve azzal, hogy ennek jelentősége
elhanyagolható. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)
|
Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) Tiszaföldvár körzeti
-----------------
orvosa szerint az előterjesztett törvényjavaslat ,,tele van olyan
aknákkal, amelyek társadalmi, politikai életünkben előbb-utóbb
robbanni fognak,,. Úgy vélekedett: a választásokkal háromféle
képviselő kerül a T. Házba. Közülük az egyéni választókerületből
kikerülő, bár a választás során valóban megméretik, két éven belül
rádöbben, hogy minden választója megelégedésére nem képes munkáját
ellátni. A területi képviselőnek viszont nem kell egyéni választói
gondokkal küszködnie, s jórészt csak országos problémákkal fog
foglalkozni. Az országos listán bekerülők esetében máris olyan
közhangulat alakult ki, hogy ők mint az egyes pártok vezetői lesznek
képviselők. Igaz ugyan, hogy a hasonló listás szisztéma több nyugati
államban bevált, mert a különböző pártok jól elkülöníthető
programokkal rendelkeznek. Nálunk viszont ezek a programok egymáshoz
hasonlítanak, sőt az ötleteket gyakran egymástól veszik át. Így az
alig-alig eltérő programok közül csak hangulati elemek alapján,
véletlenszerűen lehet választani.
Sokallta, hogy 374 hivatásos, fizetett képviselő lesz a
Parlamentben, s alig elképzelhetőnek vélte, hogy amatőrökből jó
profi képviselők lesznek. Kifogásolta azt is, hogy ezzel a
választási módszerrel nem kerülnek be a Parlamentbe a gazdaság
különböző ágazataiban dolgozó, szakmai tapasztalatokkal rendelkezők,
s a Képviselőház kénytelen lesz a jövőben a szakgondolkodást
nélkülözni. Kérte a képviselőket, hogy módosító javaslatokkal
igyekezzenek javítani a törvénytervezeten, mert az elmondottak
ellenére sem kívánatos, hogy ezt a kérdéskört most vegyék le a
napirendről. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) pártszervező
-------------
alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy ponton mindenképpen
szükségesnek tartotta annak megváltoztatását. A jogszabály-tervezet
ugyanis - véleménye szerint - nincs tekintettel a választópolgárok
millióinak érdekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi
figyelembe. Fontosnak ítélte, hogy a választók képviselőiket
személyesen ismerhessék. Eddig az egyéni választókerületek voltak
túlsúlyban, ám a törvényjavaslat szerint a 352 egyéni
választókerület 152-re csökkenne. A többi képviselői mandátum
elnyerését a törvényjavaslat területi és országos listán tenné
lehetővé. Így viszont egyéni választókerületekben a választásra
jogosultak száma 30 ezerről 70 ezerre növekszik. Ennek következtében
képviselő személytelenné válik választói számára. Südi Bertalan nem
értett egyet azzal, hogy a képviselőknek csak az országos ügyekkel,
a törvények megalkotásával kellene foglalkozniuk. Nagyon fontos az
is, hogy a képviselők a helyi érdekeknek is érvényt szerezzenek.
Ezért azt javasolta, hogy az egyéni választókerületek száma - a
törvényjavaslatban foglaltakkal szemben - 300 legyen, s az országos
lista alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a szavazók.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (21. rész)
|
Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) Zalaszentgrót körzeti főorvosa
-----------
az átmeneti időszakra az egyéni választókerületek fenntartását,
illetve a területi listás választások lehetőségének elhalasztását
szorgalmazta. Érvelése abból indult ki, hogy a csendes többség, az
adófizető állampolgár számára az egyéni választókerület jelenti a
kapcsolatot választott képviselőjével. Véleménye szerint ha e
törvénytervezetet elfogadnák, a választások után térben és időben
átfoghatatlan választókerületek alakulnának ki. Úgy vélik: ma a
lakosság elenyésző hányada támogatja a listás választások mostani
bevezetését. Hiszen a szabad választásokon az állampolgárok a
környezetükben élő, hitelesnek tartott személyiségekre kívánnak
voksolni, és nem az ország helyzetét - véleménye szerint - egészen
kisstílű pártérdekeknek alárendelő, a Parlamentben maguknak helyet
biztosítani szándékozó, a hatalomért marakodó pártokra szavazni.
Rámutatott arra is, hogy ha a választásra jogosult állampolgárok
30-40 százaléka távolmarad a szavazástól, akkor ez az újonnan
megválasztandó Parlament legitimációját kérdőjelezheti meg.
Folytatva az egyéni választókerületek mellett szóló érveit,
kitért arra is, hogy e törvénytervezet sok várost megfoszt az önálló
képviselőválasztás lehetőségétől. Aláhúzta: ki kellene mondani, hogy
minden magyar városnak legyen elidegeníthetetlen joga képviselőt
állítani az ország Parlamentjébe. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. kv.), az Athenaeum Nyomda
---------
korrektor-főrevizora kijelentette: a sarkalatos törvények közül
leginkább e törvényjavaslat elfogadását nem tudja összeegyeztetni
képviselői lelkiismeretével. Mégpedig azért, mert e dokumentum
túlságosan pártcentrikus. Úgy épül föl, mint ha hazánkban immár
hosszú évek óta demokratikus többpártrendszer lenne. Ezzel szemben
az emberek fejében zűrzavar van, képtelenek eligazodni a pártok, s
azok programjai és ígérgetései között. Ennek jeleként már sokan
kijelentették, hogy el sem mennek választani. Pedig az emberek
többségének a véleménye nélkül demokratikus jogállamot nehéz
kialakítani. Ezért kezdeményezte a felszólaló a listán
megválasztható képviselők számának csökkentését és az egyéni
választókerületek számának növelését. Javasolta: a Parlament
tekintse a tervezetet első olvasatnak, s készítői dolgozzák át azt.
A képviselő szorgalmazta továbbá, hogy a tervezetben egyértelműen
fogalmazzák meg, a sorkatonák hol, milyen körülmények között
szavazhatnak majd.
Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági
--------------
Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a tervezettel kapcsolatos
fenntartásairól szólva kifejtette: a választásról szóló
törvényjavaslat képes a legkevésbé megfelelni annak a kettős
követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társadalom politikai
tagoltságát, másrészt elősegítse a többpártrendszer
megszilárdulását. A képviselő sokallotta a mandátumok számát, s
kifogásolta az egyéni választókerületi, illetve a lajstromos
mandátumok arányát. A két rendszer előnyeinek és hátrányainak
mérlegelése után az egyéni választókerületek túlsúlyba jutását
támogatta, amit azzal indokolt, hogy a jelenlegi átmeneti helyzetben
sem a pártok, sem a választók nem kaptak még elég időt és
lehetőséget ahhoz, hogy megfeleljenek a javaslat által támasztott
követelményeknek.
Úgy vélte, hogy a javaslatban túlhangsúlyozottak a parlamentáris
demokrácia által kijelölt perspektívák és szempontok. A megyei lista
újraélesztését elvi alapokat nélkülöző kompromisszumnak nevezte, s
legnagyobb fogyatékosságaként a személyi megmérettetés hiányát
említette. Azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy az alig másfél
éves többpártrendszeri politizálás után a jelöltek politikai hitele
nem dönthető el kizárólag pártállásuk alapján. Az egyéni
választókerületek előnyeként említette, hogy e rendszer segíthetné a
független képviselők bejutását a Parlamentbe. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (23. rész)
|
Fenntartásai ellenére ugyanakkor a javaslatban nem talált
lényeges kivetnivalót, és egészében támogatta a tervezetet.
Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) a
------------------------------
balassagyarmati Városi Kórház osztályvezető főorvosa azt
szorgalmazta, hogy a képviselők fogadják el a beterjesztett
törvényjavaslatot, amely a békés átmenet fontos feltétele. Véleménye
szerint a törvény megalkotása után rövid időn belül meg kell tartani
a képviselőválasztásokat, mert csak így lehet elkerülni a politikai
csatározások olyan mértékű felerősödését, amely a hatalomért vívott
harc színterévé teheti Magyarországot. Lényeges, hogy mielőbb
létrejöjjön egy főfoglalkozású képviselőkből álló Parlament, amely
már a jelenlegi politikai viszonyokat tükrözné, s tagjainak feladata
elsősorban a legfontosabb törvények megalkotása lenne. Ezért azt
javasolta, hogy az új választási törvény elfogadása után a
képviselők adják át helyüket a rövid időn belül, a többpártrendszer
elvei alapján megválasztott Parlamentnek. Ebben az esetben
felgyorsítható a törvényalkotói munka, a színfalak mögötti
egyeztetésre pedig már nem lesz szükség.
Balogh László (Békés m., 14. v.), a békési Egyetértés Tsz elnöke
-------------
szerint a törvénytervezet társadalmi vitájára jóval több időt
kellett volna fordítani. Egyetértését fejezte ki több előtte
felszólaló képviselővel, illetve módosító indítványaikkal, köztük
azzal a javaslattal, amelyik az egyéni választókerület mandátumainak
megkétszerezését indítványozza, s azzal is, amelyik az egyes jelöltek
egyidejűleg több módon való jelölését kifogásolta. A listás
választást egyébként sem tartotta időszerűnek, mert szerinte - főleg
vidéken - a többpárti struktúra még alig-alig érvényesül. Javasolta,
hogy a módosítások megvitatására üljön össze a nemzeti kerekasztal,
vagy ha ez megoldhatatlan, a mostani vitát a törvénytervezet első
olvasatú vitájának tekintse a Parlament.
Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus
-----------
Szövetségének főtitkára azt szorgalmazta, hogy a Magyarországon élő
nemzetiségi kisebbségek is kapjanak önálló képviseleti lehetőséget a
Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy e lehetőség törvénybe foglalása az
egyik legfontosabb eleme a demokrácia megerősítésének és
kiszélesítésének. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)
|
Horváth János (Fejér m., 2. vk.) a Videoton televizió-
-------------
gyáregységének csoportvezetője a törvényjavaslatot azért
javasolta elfogadni, mert véleménye szerint az elősegíti a
többpártrendszerű parlament visszaállítását, a hatalmi ágak
szétválasztását, a tulajdonviszonyok újrarendezését, és a
jogállamiság megteremtését. Hozzátette: az egyéni és a területi
választókerületek számát, valamint az országos listát elfogadja. Óva
intette viszont azokat a képviselőket és pártokat, akik csak a múlt
ostorozásával akarnak maguknak mandátumokat szerezni, mert ez
véleménye szerint csak pillanatnyi előnyöket jelenthet számukra, az
ország problémáit viszont nem oldja meg. A területi listát állító
pártoknál jónak és szükségesnek tartotta a 4 százalékos
mandátumszerzési határt. Ennél alacsonyabb arányt azért nem lenne
szerencsés megállapítani, mert sok kis párt jelenléte akadályozná a
parlamenti munka gördülékenységét. A magasabban meghatározott arány
viszont azt a veszélyt hordozza magában, hogy a jelenleg még
kisszámú tagsággal rendelkező, de nagy támogatást élvező pártok nem
juthatnának be a Parlamentbe. A képviselő kérte: a választók
személyi számát ne függesszék ki a szavazóhelyiségekben, mert az sok
visszaélésre ad lehetőséget.
Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Tsz
-----------
elnöke Tolna, Somogy és Baranya megye képviselőinek megbízásából
kért szót. Javaslatukat tolmácsolva ő is indítványozta, hogy
változtassanak a törvénytervezeten: legyen több egyéni választó
körzet, és kevesebben kerülhessenek a központi listára. Az
agrárszekció egyes tagjainak megbízásából pedig azt közölte az
Országgyűléssel: támogatják a sarkalatos törvények elfogadását, de
szükségesnek tartják, hogy azokat a problémákat is felvessék,
amelyekkel nem értenek egyet. Véleménye szerint figyelembe lehet
venni a vitában elhangzott kéréseket, és konszenzusra lehet jutni.
Leszögezte: a jó törvény megalkotásához az is szükséges, hogy a
képviselők és a politikai egyeztető tárgyalások résztvevői a
kölcsönös tisztelet jegyében tételezzék fel egymásról: mindannyian
jót akarnak. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)
|
Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének
----------
igazgatója véleménye szerint a törvényjavaslatot előzetesen
társadalmi vitára kellett volna bocsátani, de ezt a vitát a
politikai egyeztető tárgyalások részben pótolták, s a választók a
képviselők révén is hallathatják szavukat. Így minden feltétel adott
arra, hogy elfogadják a törvénytervezetet. A képviselő javaslata
szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy
több vidéki város ne kerülhessen egy választókerületbe. A fővárosban
pedig a kerületi határokat figyelembe véve kell meghatározni a
választókerületeket. Mivel 166 városa van az országnak, a központi
lista rovására növelni kell az egyéni választókerületek számát. A
központi listán megmaradó mandátumok felén pedig a hazai egyházak,
nemzetiségek osztozzanak.
Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem
--------------
Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak az egyéni
választókerületek, a területi listán megszerezhető képviselői
helyek, valamint az országos listás mandátumok arányát vitatta.
Véleménye szerint ,,ezzel a módszerrel most is - mint már oly
sokszor - becsapják a népet,,. Hangsúlyozta, hogy ebben a formában a
törvénytervezet választó-, vidék- és ezen belül faluellenes, ezért a
maga, a választói, a Vas megyei képviselőcsoport, a Magyar Vidék
Társaság, az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége és az
Országos Agrárreformkörök Egyesülete nevében tiltakozott a
törvényjavaslat e passzusa ellen. Indítványozta: az arányt úgy
változtassák meg, hogy 250 képviselőt egyéni választókerületben
válasszanak meg, 124 mandátumot pedig a pártok kapjanak országos
listán. Bár elegendő lenne a 250 egyéni választókerületben
megválasztott képviselő is - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)
|
Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első
------------
elnökhelyettese sokak véleményét megfogalmazva megállapította, hogy
az Országgyűlésnek nincs könnyű dolga, amikor a politikai
megállapodásokra épülő sarkalatos törvényekről dönt. A képviselők
sértődés és elutasítás helyett méltóságukat megőrizve, érdemben és
javító szándékkal foglalkoztak a nélkülük készült javaslatokkal, s
három fontos törvényt nagy többséggel el is fogadtak. Ezzel
bebizonyították, hogy megértették és vállalták a rájuk háruló
történelmi felelősséget. A választásokkal foglalkozó
törvényjavaslatról szólva kiemelte: annak egyik része az általános
és egyenlő választójog, a közvetlen és titkos szavazás alkotmányos
alapelveit rögzíti, és a törvény tartósságát garantálja. A másik
része, a hogyanra adott válasz azonban véleménye szerint nem
sarkalatos jellegű, hanem az aktualitások határozzák meg. Javasolta:
a Parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan
az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben
szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Rámutatott: a
vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni
választókörzetek legyenek többségben. Indítványozta, hogy a
törvénytervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek.
Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos
--------------
véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a
nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb
távon nemzetellenes. Nem kedvez a vidék Magyarországának, s ráadásul
az állandó lakhellyel nem rendelkezőket - akiknek száma 130 ezerre
becsülhető - megfosztja választói joguk gyakorlásától.
Mint mondotta, új honfoglalásra van szükség, hazánkat újra fel
kell fedezni az elmúlt negyven év torzulásai után. Minden remény
megvan arra, hogy végre felértékelődik a vidék szerepe gazdasági,
egészségi, környezetvédelmi szempontból egyaránt. Ám mindez nem
tükröződik a törvényjavaslatban. Csak a területi képviseleti
rendszer szolgálná méltóképpen nemzeti érdekeinket. Sérelmesnek és
irreálisnak tartotta a lélekszám-arányos választási rendszert. Nem
jó a megyei lista alkalmazása sem, ugyanis bevezetésével az arc
nélküli, pártérdekeket kiszolgáló képviselőkre szavaztatnák a
választókat, ha ugyan elmennek szavazni. Mindezek összegzéseképpen a
képviselő javasolta a területarányos választási rendszeren alapuló
egyéni választási körzetek kialakítását, az országos lista
elfogadását, a megyei lista elvetését. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)
|
Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei
--------------
Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás körzeti állatorvosa
a független képviselők többségének nevében azt a kompromisszumos
indítványt tette, hogy az Országgyűlés most ne szavazzon a
törvénytervezetről. Javasolta, hogy a nemzeti kerekasztal
tárgyalófelei - akiknek alkalmuk volt nyomon követni a parlamenti
vitát - üljenek össze, és a vitában elhangzottak alapján alakítsanak
ki egy olyan közös álláspontot, amely minden fél, így a Parlament
számára is elfogadható. Ha létrejön az egyezség, akkor azt a kormány
még a mostani ülésszak végéig terjessze a Parlament elé. Ha ez a
konszenzus most nem születik meg, akkor a törvénytervezetet az
október végi ülésszakon tárgyalja ismét az Országgyűlés.
Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a földesi Rákóczi
---------
Termelőszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a képviselőknek
mindenképpen konszenzust kell kialakítaniuk a vitatott
törvényjavaslattal kapcsolatban. Szerinte a döntés nem halogatható
tovább, már csak azért sem, mert a parlament korábban már állást
foglalt a többpártrendszerű politikai struktúra kialakítása mellett.
Az elfogadásra váró választási törvényt olyannak kell tekinteni,
amelyet a jelenlegi, átmeneti időszakban alkalmaznak. Ennek
megfelelően javasolta, hogy 250-re növeljék az egyéni
választókerületek számát, s 124 mandátum sorsa pedig országos lista
alapján dőljön el. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (28. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) pártalkalmazott
-------------
- egyetértve Jakab Róbertné és Márk György felszólalásával - újólag
rámutatott, hogy a kisebbségek, a nemzeti szövetségek és az egyházak
parlamenti képviseletét is meg kell oldani. Ezért javasolta, hogy a
képviselők számát tizenkettővel növeljék, s e tizenkét országgyűlési
képviselőt a nemzetiségi demokratikus szövetségek, valamint az
egyházak tagjai közül az új Parlament válassza meg alakuló ülésén.
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria
---------------
főigazgatója lényegében a listás választási rendszer mellett érvelt.
Véleménye szerint ha ezt a módszert elvetné a Parlament, akkor
minden maradna a régiben, s ez azzal járhatna, hogy fejlődésükben
illetve politikai részvételükben akadályoztatnák a pártokat. Ez
esetben felvetődhet az a kérdés is: van-e értelme a párttörvénynek.
Felhívta a figyelmet arra: ha minden képviselőt egyéni
választókerületben választanának meg, akkor 374 különféle érdek
jelenne meg a legfőbb népképviseleti fórumon. Olyan érdekek,
amelyeknek a helyi önkormányzatokban kellene érvényre jutniuk.
Annak a meggyőződésének adott hangot: az igazi kérdés nem az
egyéni vagy listás választókerület, a párttag és a független
képviselő összehasonlítása, hanem az, hogy milyenek lesznek a
pártok, hogyan teljesítik érdekközvetítő funkciójukat. Egy párt
ugyanis csak akkor számíthat a nép, a nemzet folyamatos
támogatására, ha annak érdekképviseletét tekinti céljának. Szabad
választásokon csak egyszer lehet egy párt demagóg
- jelentette ki.
Végezetül úgy vélte, hogy az egyéni és a listás választókerületek
arányában kompromisszumos megoldást kell találni. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)
|
Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos a
---------------
képviselők felelősségét és a választókkal való szoros, állandó kapcsolat
fontosságát hangsúlyozta. Enélkül - magyarázta - az állampolgároknak
nem lehet reális képe a legfelsőbb törvényhozó testület munkájáról,
s kevés alulról jövő kérés, javaslat, megoldandó feladat jut el mind
a Parlamenthez, mind a kormányhoz. A képviselő nem értett egyet
azzal, a már többször leírt s elmondott állítással, amely szerint a
rövidesen sorra kerülő választás az elmúlt négy évtized első szabad
választása lesz. Leszögezte: lehet, hogy 1985-ben néhány képviselő
különféle manipulációk révén jutott mandátumhoz, de - hangoztatta -
a többség a nép akaratából került be az Országgyűlésbe. Kérte:
azoknak a képviselőknek, akik nem kívánnak a jövőben főállásban
részt venni a Parlament munkájában, adják meg a tisztességes
visszavonulás lehetőségét.
Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek
-----------
vezérigazgatója hangsúlyozta: a többpártrendszert deklaráló
alkotmánymódosítással a Parlament tudomásul vette, hogy a pártok a
politikai érdekek kifejezői. Ebből az is következik - mutatott rá -,
hogy a választók mellett a jövőben a pártok lesznek a választások
főszereplői. Felvetette, hogy a listás és az egyéni jelölés
arányának eldöntéséhez a képviselőknek ismerniük kellene a politikai
megállapodásokban rögzítettektől való eltérés lehetséges mértékét
is. A vita tanulságaként állapította meg, hogy helyes lett volna a
Parlamentet is bevonni a nemzeti kerekasztalnál folytatott
tárgyalásokba.
Hangoztatta, hogy méltatlanul kevés szó esett eddig a
nemzetiségiek szerepéről, ezért azt szorgalmazta, hogy a választási
törvényben is fogalmazzák meg érdekképviseletüket. Indítványozta: a
háromoldalú politikai egyeztetések során a pártok vállaljanak
kötelezettséget arra, hogy országos vagy megyei listájukon a
megválasztást garantáló előkelő helyen indítják majd a pártjukhoz
tartozó nemzetiségi jelölteket. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)
|
Dr Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János
--------------------
Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa annak a véleményének adott
hangot, hogy ezt a törvényjavaslatot - amellyel oly hosszú ideig
foglalkoztak az országgyűlési képviselők, s a háromoldalú
tárgyalásokon is alaposan megvitattak - nem szabad teljes egészében
elvetni. Értékes vezérfonala van, fontos megállapításokat tartalmaz;
mindenképpen meg kell tehát egyezni, s a törvényt meg kell alkotni.
Javaslata szerint az illetékes bizottságok a belügyminiszterrel,
valamint a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő szervezetek
képviselőivel még most, a parlamenti ülésszak idején, de legkésőbb
október végéig újból vitassák meg ezt a jó törvény-alapot, lássák el
a megfelelő kiegészítésekkel, s tegyék lehetővé, hogy mielőbb
elfogadhassa az Országgyűlés.
Huszár István (országos lista) szerint a politikai
-------------
differenciálódás folyamata még nem fejeződött be, s nem alakult ki
hazánkban a kívánatos politikai egyensúly sem. Ebben a -
megfogalmazása szerint - kegyetlen időszakban igen nagy türelemre,
önmérsékletre, bölcsességre és realitásérzékre van szükség, hogy
elkerüljük a politikában a szétesettség állapotát, a gazdaságban az
összeomlást. E gondolatokat a képviselő azzal hozta összefüggésbe,
hogy a sarkalatos törvények egymással szoros kapcsolatban állnak, s
ha most a választójoggal foglalkozót nem szavazza meg a parlament,
vagy a döntést elhalasztja, megbomlik az egység, és nem tudnák
megalkotni a békés átmenethez szükséges jogszabályokat. Ezért a
törvénytervezet elfogadását javasolta, hozzátéve: a Parlamentben
kapjanak helyet a pártok fölé emelkedni képes társadalmi
szervezetek, nemzetiségi és egyházi szervezetek képviselői is. Erre
mód van az egyéni választókerületekben való jelöléskor, s ezt meg
lehetne fogalmazni most a törvényjavaslatban is. Emlékeztetett arra,
hogy személyesen vett részt a háromoldalú tárgyalásokon, igaz, a
sokszor megaláztatásoknak is kitett harmadik oldalon, ahol a felek
eredetileg valószínűleg nem a most előterjesztett megfogalmazásokat
javasolták a törvénybe, de az egyeztetések során végül is ebben a
változatban állapodtak meg. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), rendelőintézeti főorvos, a
--------------
Magyar Demokrata Fórum közelmúltban megválasztott képviselője a
vitában elhangzott véleményeket, nézeteket sorra véve fejtette ki
saját álláspontját. Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita
külső szemlélőjében könnyen az a benyomás alakulhat ki, mintha a
többpártrendszer kialakulásával valamiféle nagy rossznak nézne elébe
az ország. Ezt a benyomást erősítik az olyasfajta kijelentések
például, amelyek a pártharcoktól óvják az Országgyűlést. A
többpártrendszer azonban nem rossz - szögezte le a képviselő -,
hanem a politikai élet természetes működési formája.
Több hozzászóló kifogásolta, hogy nagyon kis létszámúak a
jelenleg alakuló pártok. Marx Gyula szerint szakítani kellene azzal
a nézettel, miszerint csak annak a pártnak van ereje, amely több
százezres tagsággal rendelkezeik. Meggyőződése szerint az
elkövetkezendő években nem is lehet számítani arra, hogy ilyen több
százezres tagságú pártok működjenek Magyarországon.
Elhangzott olyan észrevétel is, hogy a választópolgárok nem
tudnak dönteni. Ezzel szemben a képviselő saját tapasztalata alapján
hangoztatta: az időközi választások már bizonyították, hogy az
emberek igenis tudják, miként, miről kell dönteni, s nem hagyják
magukat félrevezetni. A pártok erejét tehát nem létszámuk, hanem a
megszerzett szavazatok száma fogja meghatározni.
A képviselő érintette az önkormányzatok kérdését is. Úgy vélte:
a választópolgárok jelenleg a ,,kijáró képviselőt,, érzik igazán
magukénak. Így aztán nem közvetlenül ahhoz a fórumhoz fordulnak,
ahol a problémájukat valóban el tudnák intézni, hanem megkeresik a
képviselőjüket, aki aztán talpalhat ügyükben. Az önkormányzatok
kiépítésének lényege éppen abban lenne, hogy az ügyeket helyben
intézzék el.
Aggályok hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy a választások
során majd a pártok vezetői kerülnek a Parlamentbe. Marx Gyula
azonban megfordította ezt a kérdést: ,,Nem az a természetes-e, hogy
azok a főhivatású politikusok, akik a pártok élén állnak, irányítsák
az ország politikáját, és azok legyenek a Parlamentben?,, Az
országnak egyébként sem volt haszna abból, hogy nemek, foglalkozási
csoportok, osztályok és hasonló kritériumok alapján meghatározták a
képviselői ,,kontingenseket,,. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (32. rész)
|
Schőner Alfréd (országos lista) főrabbi a törvényjavaslatot
--------------
kiváló elméleti szakanyagnak minősítette, ám arra a kérdésre, hogy
miként használható a gyakorlatban, nem tudott egyértelműen kedvezően
válaszolni. Az előtte felszólaló Marx Gyulával vitatkozva arra hívta
fel a figyelmét, hogy az egyháznak is megvannak a maguk sajátos,
specifikus érdekei, amelyek igénylik a parlamenti képviseletet.
Ugyanakkor a javasolt új rendszerben a gyakorló lelkészek nem
kapnának helyet, illetve csak akkor, ha elkötelezik magukat
valamilyen párt mellett. Véleménye szerint pedig ez nem lenne
kívánatos. Mindenekinek emberi joga, hogy bekapcsolódjon a
pártküzdelmekbe, ha ezt igényli. Ám saját rabbijaiknak - ha így
tesznek - azt fogják tanácsolni, hogy a választás idejére kérjék a
mentesítésüket, s annak befejeztével folytassák csak lelkészi
tevékenységüket. Mindezt a képviselők figyelmébe ajánlotta a
törvényjavaslattal kapcsolatban. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (33. rész)
|
Az elnöklő Szűrös Mátyás - rövid időre megszakítva a
felszólalások sorát - javaslatot tett az Országgyűlés munkájának
ütemezésére. Ennek alapján a plénum úgy döntött, hogy még
csütörtökön befejezi az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat vitáját. Péntek estig megtárgyalja a köztársasági
elnök választásáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, az 1956-os
népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló
törvényjavaslatokat, az internáltak, valamint a kitelepített
személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési
határozat-tervezetet, az 1956. október 23-a megünneplésére tett
önálló képviselői indítványt, továbbá meghallgatja az állami
tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében
lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót, végül
megválasztja az országos választási bizottságot és egyéb személyi
kérdésekben dönt.
A következő ülésszak - Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m.,
22. vk.) javaslatát elfogadva - október 30-án kezdődik. Azon az
ülésszakon határoz az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás
időpontjának kitűzéséről, megtárgyalja az Állami Számvevőszékre
vonatkozó törvényjavaslatot, a népszavazás elrendeléséről szóló
országgyűlési határozat-tervezetet, a földtörvény módosítását,
különböző más indítványokat, valamint az interpellációkat és
kérdéseket. (Mint ismeretes, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel
kapcsolatos állásfoglalás az október végi ülésszak napirendjén
szerepel.) (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (34. rész)
|
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin
--------------
Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a független
képviselőcsoport tagjai közti vitára utalva hangsúlyozta: fenntartja
korábbi véleményét, és nem érzi indokoltnak az egyéni
választókerületek számának növelését. Kérte képviselőtársait,
fogadják el a törvényjavaslatot, hiszen csak így alakulhat ki a
sokak által már régen várt parlamenti többpártrendszer. Annak
eredményes munkájához azonban elengedhetetlenül fontos, hogy a
pártok mielőbb és közérthetően hozzák nyilvánosságra politikai
programjukat, hogy a választók elemezhessék azokat, és felkészülten
járulhassanak majd az urnákhoz.
Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti
-----------------
Katona József Gimnázium tanára rámutatott, hogy a választók és a
képviselők személyes kapcsolatának az új választási rendszertől való
féltése a régi egypárti rend tapasztalataiból és logikájából ered.
Leszögezte, hogy a pártállam parlamentje nem volt szuverén
törvényhozó testület, s a helyi önkormányzatok sem képviselték
megfelelően a polgárok érdekeit. A szerepeltolódás következtében a
képviselő törvényhozó helyett helyi érdekek kijárója volt.
Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok megerősödése után a képviselő
és választói közti szoros kapcsolat már nem lesz olyan fontos, mint
eddig. A pártok listáin várhatóan köztiszteletben álló személyek,
kiváló politikusok és szakértők szerepelnek majd, tehát például a
megyei lista sem lesz kitöltetlen, személytelen bianco-csekk. A
képviselő a népérdekre és a vidék hangulatára hivatkozó
hozzászólásokban elhangzottakkal az időközi választások eredményeit
állította szembe. Azokon - mint mondta - a pártok jelöltjei
lényegesen több szavazatot kaptak, mint a függetlenek. Felhívta a
figyelmet arra, hogy a listás és egyéni jelölés törvénytervezetben
foglalt aránya már kompromisszum eredménye, melynek kialakításában
nemcsak a pártok, hanem a Harmadik Oldal tagszervezetei is részt
vettek, s aláírták azt. Hangsúlyozta, hogy a választási törvény az
átalakulás lényeges eleme és centruma. A válságba jutott országot
csak egy új hatalom vezetheti ki. Rámutatott, hogy az átalakulást
segítő módosított és új törvények csak az új választási törvénnyel
összhangban érvényesülhetnek, ezért annak elfogadását indítványozta.
(folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi
-------------
stúdiójának szerkesztő-riportere úgy ítélte meg, hogy a sarkalatos
törvények legsarkalatosabbika a választási törvény, s ezt mutatja az
a nagy vihar is, amelyet az előterjesztés kavart. Figyelmeztetett a
veszélyre: ebben a viharban felborulhat az a konszenzus, amely az
elmúlt hónapok egyeztető tárgyalási során társadalmi méretekben
megteremtődött. Véleménye szerint nem lenne szabad összemosni a
vidék problémáját az egyéni választókerületek ügyével. Ő maga egyéni
választókerületben választatott meg - mondotta -, és tudja, mit
jelent ez a fajta megmérettetés. Szükség van az egyéni arculatra, a
pártok programjának megszemélyesítésére, mégis úgy gondolja: a vidék
igazi érdekképviselete nem a ,,járdalapokon,, keresztül valósul meg,
hanem sokkal magasabb szinten, nemzeti méretekben. Nálunk ma nem az
a legnagyobb gond - hangoztatta -, hogy hány egyéni választókerület
legyen, hanem az, hogy a választások útján miképpen lehet
elősegíteni a többpártrendszer kialakulását. Ez a törvénytervezet
bevallottan a többpártrendszer segítését szolgálja - folytatta -, s
a kérdés most az: hajlandó-e az Országgyűlés vállalni, hogy - az
egyéni választókerületekre, a vidék érdekeire való hivatkozással -
gátolja a többpártrendszer kialakulását.
Az általános vitában nem kértek többen szót, így Szűrös Mátyás
javaslatára, a képviselők - 265 igenlő szavazattal a
törvényjavaslatot részletes vitára bocsátották.
Elsőként Zsidei Istvánné (Heves m., 5.vk.), a Mátravidéki
---------------
Fémművek diszpécsere tett módosító indítványt, amelyet az ügyrendnek
megfelelően írásban is benyujtott. Javaslatának lényege, hogy a
választókörzetekben két névjegyzéket állítsanak össze; az egyik az
adott területen állandó lakhellyel, a másik az ideiglenes
lakcímbejelentéssel rendelkezőket sorolja föl. Aki az utóbbi
lakhelyén kíván élni választójogával, az töröltesse magát az állandó
lakhelyen élők ívéről, s erről kérjen igazolást. Akinek pedig nincs
állandó lakcímbejelentése, azt az ideiglenes lakhelyén vegyék
nyilvántartásba, s ott szavazhasson. Javasolta továbbá, hogy a
külföldön élő, ott dolgozó magyar állampolgárok is választhassanak,
mégpedig a területi, illetve az országos listákról. Javaslatait
azzal indokolta a képviselőnő, hogy mindez tizezreket, százezreket
érint. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (36. rész)
|
Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari
--------------
Vállalat (PEMÜ) Gépészeti Gyárának igazgatója a szövegtervezetben
rögzíteni javasolta, hogy a választópolgár több egyéni
választókerületi jelöltet ajánlhat abban az egyéni
választókerületben, amelyben az állandó lakhelye van. Indoklásként
hangoztatta: ha a választópolgár csak egy jelöltet támogathat, akkor
az valójában már nem is jelölés, hanem már azonmód elkötelezett
támogatást jelent. Sok jelölt már attól a lehetőségtől is elesne,
hogy a programját megismertesse a választókkal. Kárpáti András úgy
vélte, módosító javaslatával a választópolgárok megkapnák azt a
jogot, hogy a több jelöltből a programok megismerése után, a
kampányt követően kelljen csak választaniuk.
Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke
-------------
a törvénytervezetnek azzal a részével foglalkozott, amely előírja,
hogy a szavazatszámláló bizottság mellett működő munkacsoport
tagjait előbb a helyi, a megyei, a fővárosi tanács
végrehajtó bizottságának titkára, illetve a belügyminiszter nevezi
ki, majd ezután a pártok képviselőiből álló választási szerv a
tagokat megbízatásukban megerősíti. A képviselő szerint ez a sorrend
helytelen, meglehetősen sok vitára ad majd okot. Ezért azt
javasolta, hogy előbb a választási szervezet döntsön a szakemberek
személyéről, s utána történjen kinevezésük, majd az eskütétel.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (37. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) megismételte az általános
-------------
vitában már elhangzott módosító javaslatát, kiegészítve azoknak a
nemzetiségi szövetségeknek, illetve egyházaknak a felsorolásával,
amelyeknek parlamenti képviseletét szükségesnek tartja. Ezek között
szerepel a magyarországi németek, románok, délszlávok és szlovákok
demokratikus szövetsége, továbbá a római katolikus, a református és
az evangélikus egyház, az izraelita hitfelekezet, valamint a
magyarországi kisegyházak. Mint mondotta: jelenlétük gesztusértékű
lenne a Parlamentben, képviselőik élesztői lehetnek olyan
kormányprogram kidolgozásának, amely tettekkel is segíti a
nemzetiségi jogok érvényesülését.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) konkrét módosító indítványt tett
---------
az egyéni, illetve a területi listás választókerületek arányának
megváltoztatására. A képviselő a kétharmad-egyharmad arányt tartja
megfelelőnek az egyéni választókerületek javára. Eszerint 203
országgyűlési képviselőt az egyéni, 101-et pedig a területi
választókerületekben listán választanának meg.
Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16 vk.) Ráckeve körzeti állatorvosa
---------------
kompromisszumos megoldásként ajánlotta, hogy mind az egyéni, mind
pedig a területi választókerületekben megszerezhető képviselői
helyek számát emeljék fel 172-172-re, az országos listán ennek
megfelelően pedig csak 30 mandátumot lehessen szerezni. Véleménye
szerint ezzel a megoldással ugyan a töredékszavazatok jó része
elveszne, viszont megmaradna a bizalom, a megegyezés lehetősége.
(folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (38. rész)
|
Dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.)
-------------
a részletes vitában is szót kért. Ismételten figyelmeztette
képviselőtársait: olyan törvényt alkossanak, amely elősegíti, hogy
az ország lakosai közül minél többen vegyenek részt a
választásokon. A törvénynek emellett azt is el kell érnie, hogy
versenyhelyzetet teremtsen a politikai életben. Figyelmeztetett
azonban, hogy ez a verseny ne fajuljon acsarkodássá,
kicsinyeskedéssé, hanem kultúrnemzethez méltó legyen.
A választásról
szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a
javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottságnak.
Az Országgyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapja - amelyen
Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt -
néhány perccel este 7 óra előtt befejeződött. A Parlament pénteken,
reggel 9 órakor várhatóan határozathozatallal folytatja munkáját.
X X X
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban:
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat
feletti határozathozatallal folytatta munkáját csütörtökön az
Országgyűlés. A határozathozatalt megelőzően az elnöklő Jakab
Róbertné szót adott Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) képviselőnek,
aki javasolta, hogy az Országgyűlés emelje fel szavát Tőkés László
temesvári lelkész üldöztetése ellen. A plénum közfelkiáltással
szolidaritását fejezte ki. Ugyancsak közfelkiáltással elfogadta azt
a nyilatkozatot, amely visszautasítja a nyilaskeresztes párt
röpiratában foglaltakat.
Ezután, visszatérve az eredeti napirendi pontra, a pártok
működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem
szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták.
A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik
napirendi pont, az Alkotmánybírságról szóló törvényjavaslat
tárgyalására. Mielőtt azonban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
expozéját elmondhatta volna, több képviselő kért szót
nyilaskeresztes párt röpcédulával
kapcsolatban:
csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.);
Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.).
A felvetésekre Horváth István belügyminiszter röviden válaszolt.
Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló
törvényjavaslatot. A vitában szót kért:
Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója;
dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.);
Márton János (országos lista);
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.);
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.);
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.);
Szentágothai János (országos lista).
Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt, majd szavazásra került sor.
A képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett
törvényjavaslatot minősített többséggel, 320 egyetértő szavazattal
és 1 tartózkodással elfogadták. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész) - Dió 2.
|
Az Országgyűlés a napirendnek megfelelően a képviselők
választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó
törvényjavaslatok tárgyalásával folytatta munkáját. A
törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen
terjesztette elő. A törvényjavaslat feletti általános vitában részt
vettek:
dr. Kereszty Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója;
Jakab Róbertné (országos lista);
dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.);
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);
Papp Elemér (Zala m., 4. vk.);
Filló Pál (Budapest, 18. vk.);
Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.);
Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.);
Balogh László (Békés m., 14. vk.);
Márk György (országos lista);
Horváth János (Fejér megye, 2. vk.);
Varga János (Tolna m., 6. vk.);
Antal Imre (Pest m., 19. vk.);
Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.);
Fekete János (Békés m., 11. vk.);
Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.);
Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.);
Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.);
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.);
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.);
dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.);
Koltai Imre (Pest m., 28. vk.);
dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2., vk.);
Huszár István (országos lista);
dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.);
Schőner Alfréd (országos lista);
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.);
Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.);
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);
Zsidei Istvánné (Hevs m., 5. vk);
Az általános vita lezárása
után megkezdődött a törvényjavaslat feletti részletes vita. (folyt.
köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (41. rész) - Dió 3.
|
A részletes vitában hozzászóltak:
Kárpáti András (Pest m., 22. vk.);
Balogh László (Pest m., 29. vk.);
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.);
Filló Pál (Budapest, 18. vk.);
dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.);
dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.).
A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén
Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országgyűlés ülésszakának
csütörtöki munkanapján Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös
Mátyás felváltva elnökölt. A parlament pénteken reggel 9 órakor,
várhatóan a választásról szóló törvénytervezet feletti
határozathozatallal folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|