|
|
|
|
Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 11., szerda - A támogatások, kedvezmények körének radikális szűkítését, a társadalom számára elfogadhatóbb adórendszert sürgettek a képviselők az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdai ülésén, ahol az adórendszer módosítására tett kormányjavaslatokat vitatták meg. A képviselők szerint a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egyaránt túladóztatottak. Ezért az adóterhek mérséklését tartják szükségesnek, amit egyébként az Országgyülésnek az adórendszer továbbfejlesztése fő irányairól hozott juniusi határozata is megfogalmaz. Az adóterhek csökkentése azonban attól függ, hogy a költségvetési kiadások lefaragásán túl miként tudják szűkíteni a különféle támogatások, kedvezmények körét - mutatott rá Nagy István pénzügyminiszter-helyettes. Ez utóbbi azonban nehezen megoldható feladat, mert a támogatások döntő többsége ma már olyan területekre koncentrálódik - mint például a lakás, a helyi közlekedés, az élelmiszer-fogyasztás és a háztartási energia - , ahol a központi juttatások csökkentése közvetlenül és azonnal a lakosság terheit növelné. A különféle kedvezmények körének szűkítésére tett minden eddigi próbálkozás és javaslat pedig az érintettek merev ellenállásába ütközött - mondta. A miniszterhelyettes véleménye szerint a javasolt módositások ennek ellenére a júniusi határozat irányába mutatnak, mert az előtejesztés a vállalkozási nyereségadó mérséklését, illetve a személyi jövedelemadó és az ÁFA bevételeinek szintentartását tűzi célul.
Nobis Ferenc (Budapest) más képviselőkkel egyetértésben tarthatatlannak minősítette, hogy bár ígéretet kaptak a kormányzattól a különféle támogatások és kedvezmények csökkentésésére, nem egy vállalat számára még mindig ezek jelentik a megélhetés forrásait. A kormány kerüli a konfliktusokat, s így csak a problémák, feszültségek halmozódnak. Kifogásolták azt is, hogy az előterjesztők nem számoltak azzal, ha a gazdaságot élénkitik, akkor a szükséges bevételek alacsonyabb adószint mellett is elérhetők. Igy többen kétségbe vonták, hogy a vállalkozási nyereségadó 50 százalékról 45 vagy 40 százalékra való csökkentése elegendő hajtóerőt jelentene a teljesítmények növeléséhez. Az állami tulajdon után fizetendő osztalék bevezetésével a felszólalók egyetérétettek, de az adóztatás mikéntjéről már megoszlottak a vélemények. (folyt. köv.)
1989. október 11., szerda 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (2. rész)
|
Képes János (Budapest) szerint ezt az osztalékot a vállalatoknak a ténylegesen rendelkezésükre álló vagyon alapján kellene fizetniük, nem pedig az elért nyereség után. Radnai Gábor (Budapest) viszont arra világitott rá, hogy ez a megoldás azokat az ágazatokat hozná lehetetlen helyzetbe, amelyek az átlagosnál nagyobb lekötött tőkével müködnek. Mások a beruházások serkentése érdekében emeltek szót, keveselték azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek a műszaki fejlesztésre, a szerkezetátalakitásra ösztönöznék a gazdálkodókat. Elégedetlenségüket fejezték ki a képviselők a személyi jövedelemadó tervezett módosításával kapcsolatban is. Dauda Sándor budapesti képviselő szerint minden módositás újabb terheket rakna az alacsony keresetűekre, így az új adótáblák egyik változatát sem tudja elfogadni. Mások szerint a tervezett változtatásokkal együtt sem csökkene az adó teljesítményvisszatartó hatása. A felszólalók többsége ellenezte azt, hogy a különféle pótlékok az egyéb jövedelmektől különválasztva adózzanak. A pótlékok ügyét úgy kell megoldani, akár a bértömeg növelésével, hogy az általános adózási szabályok mellett is megérje a túlmunkát, a nehezebb munkakörülményeket vállalni. A tanácskozáson külön is felvetődött az egészségügyi dolgozók pótlékának kérdése, mivel az Országgyűlés egészségügyi bizottságának két képviselője is jelen volt az ülésen, s elmondták problémáikat. Az egészségügyi dolgozók bérezési helyzetét valóban tarthatatlannak ítélte a bizottság, de az ő esetükben is amellett álltak ki, hogy a bérezésük javításával, s nem pedig a pótlékuk adóztatásának megváltoztatásával kell rendezni gondjaikat. A vitában felmerült az is, hogy a tényleges keresetüktől függetlenül ne adózzanak azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem a létminimum alatt van. Ezt egyébként tárgyalási alapként a jelenlévő pénzügyminiszter helyettes is elfogadhatónak tartotta. A bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy a beterjesztett anyagok az adórendszer módositásáról jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok, észrevételeikkel, javaslataikkal kiegészítve viszont tárgyalási alapul szolgálhatnak. (MTI)
1989. október 11., szerda 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|