|
|
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - A szeptemberi ülésszak folytatására készülve hétfőn megkezdődött a parlament állandó bizottsági üléseinek sorozata: az úgynevezett sarkalatos - a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, továbbá az ezeket keretbe foglaló Alkotmány módosításáról szóló - törvények megalkotása vár az október 17-én ismét összeülő Országgyűlésre. A jogállam megteremtését, a demokráciába való békés átmenet megvalósítását szolgáló hat törvényjavaslat szorosan összefügg egymással.
Most az ország választja a köztársasági elnököt A köztársasági elnöki intézmény létrehozását nem, ám az államfő megválasztásának mikéntjét és időpontját hosszú ideje vitatják. Ismeretes, hogy a politikai egyeztető tárgyalások záró plenáris ülésén az Ellenzéki Kerekasztalnak a megállapodást aláíró öt szervezete erre vonatkozóan önálló javaslatot terjesztett elő. Ezért - jóllehet a törvénytervezet elkészült - a szakértői megbeszéléseken tovább zajlik a vita. Annak eredményéről az országgyűlési képviselők tájékoztatást kapnak. Az Alkotmány módosítására tett javaslat szerint a köztársasági elnök megválasztása az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Amennyiben ez törvényerőre emelkedik, megszűnik az Elnöki Tanács, ebből következően a parlamentnek 30 napon belül meg kellene választania az első köztársasági elnököt. Ugyancsak a javaslat szerint a köztársasági elnök választásának idejét az Országgyűlés elnöke tűzi ki. A belpolitikai helyzet ingatagsága és elsősorban a parlament iránti bizalom hiánya miatt azonban most, egy alkalommal kivételesen indokolt, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg. A törvénytervezet csak a választás főbb szabályait tartalmazza. A részletes szabályokról az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslat rendelkezik. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
|
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő. Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek tekinthető. Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35. életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon. Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki. Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (3. rész)
|
Jogosult a hadi-, szükség-, illetve rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, amennyiben a körülmények az Országgyűlés összehívását és tanácskozását is akadályozhatják. Az elnöki megbízatás megszűnik egyebek között a megbízatás idejének lejártával - a javaslat 4 év -, az elnök halálával, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsért. A köztársasági elnököt átmeneti akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke - korlátozásokkal - helyettesíti, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja, s feladatát az az alelnök látja el, akit a parlament erre kijelöl.
1989. október 9., hétfő 12:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (4. rész)
|
Rendelkezik a választójogról - amely általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos -, a választópolgárokról, a jelölés szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. E rendelkezéseket számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának elveiről, az egyéni választókerületek és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számáról, a választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü (fogadalom) szövegéről. Jóllehet, az országgyűlési képviselők választásának új szabályai alapvető fontosságúak, sokakat érdekel: hogyan változik az Országgyűlés szerepköre, kik lehetnek országgyűlési képviselők és miként végzik majd munkájukat? Mindezzel az Alkotmány módosítására vonatkozó javaslat foglalkozik, amely már egy hivatásos parlament működését vetíti előre. A javaslat - tekintettel az Elnöki Tanács megszűnésére és egyidejűleg a köztársasági elnök intézményének bevezetésére, továbbá az Alkotmánybíróság felállítására - módosítja az Országgyűlés jogkörét. A köztársasági elnök megválasztásának jogán túl a parlament hatáskörébe utalja a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetését, illetőleg a fegyveres erők felhasználására vonatkozó döntés jogát. Több új intézmény felállítása mellett az Országgyűlés közvetlen felügyelete alá rendeli a Magyar Nemzeti Bankot. Mára világossá vált az is, hogy egy tényleges hatalmat megtestesítő, a törvényhozó funkciót gyakorló és a kormányzati tevékenységet hatékonyan ellenőrző Országgyűlés csak akkor képes feladatainak megfelelni, ha folyamatosan működik, és a képviselők e tevékenységre felkészült, választási versenyben megmérettetett, többségükben fő foglalkozású politikusok. A képviselők társadalmi ellenőrzését - azon túl, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fenn választóikkal - a rövid megbízatási idő biztosíthatja. Ezért a módosító javaslat a jelenlegi 5 helyett 4 éves megbízatási időt tart kívánatosnak, viszont megszünteti a visszahívás intézményét. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni, hogy a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek képviselete, hanem az egész nemzet szolgálata. Ezért előírja: az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A törvényjavaslat folyamatosan - február 1-től június 15-ig, illetve szeptember 1-től december 15-ig ülésező Országgyűlést tart szükségesnek. S ez idő alatt a képviselőknek - csakúgy mint napjainkban - részt kell venniük nemcsak a plenáris üléseken, hanem a bizottságok, a frakciók tanácskozásain és, ha fennmaradnak, a megyei képviselőcsoportok munkájában is közre kell működniök. Ehhez járul az egyes anyagok alapos áttanulmányozása, a konzultáció a szakértőkkel és nem utolsó sorban a kapcsolattartás a választóikkal. Mindezeket figyelembe véve a parlamentnek magának kell majd kialakítania üléseinek rendjét, amely lehet például hetente két nap vagy kéthetente négy nap. A választások utáni alakuló ülés összehívása a köztársasági elnök feladata, egyébként az ülésszakok és azokon belül az ülések összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Rendkívüli ülésszakot kell összehívni, ha erre a folyamatos ülésszakokon kívüli időpontban van szükség. Egyébként rendkívüli ülés összehívása is kezdeményezhető. Az összehívás joga az Országgyűlés elnökét, az erre vonatkozó kérelem joga a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot is megilleti. Ha a képviselők egyötöde kéri az összehívást, annak is eleget kell tenni. Mindez hivatásszerű képviselői munkát feltételez. Éppen ezért nem lehet képviselő a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a bíró, az ügyész, a fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, továbbá bármely államigazgatási szerv dolgozója. Kivételek ez alól a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkár. Az Alkotmányt módosító javaslat egyértelműbbé teszi az interpelláció és a kérdés közötti különbséget is. Az interpelláció a végrehajtó hatalom ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze, az erre adott, de el nem fogadott válasz következménye a bizalom megvonása lehet. A kérdés nem hordoz közvetlenül ilyen felelősséget, hanem arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kapjon. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (6. rész)
|
A törvényjavaslat szabályozza azt is: ki és milyen feltételekkel oszlathatja fel az Országgyűlést. Ennek megfelelően az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. Azonban a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés is folytatja munkáját mindaddig, amíg az új Országgyűlés alakuló ülését meg nem tartja. Viszont szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején az Országgyűlés nem oszlatható fel és nem is mondhatja ki feloszlását, ám ha megbíztási ideje lejárt, kimondhatja annak meghatározott időre való meghosszabbítását. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést pedig össze kell hívni, hogy megbízatásának meghosszabbításáról határozzon.
1989. október 9., hétfő 12:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (7. rész)
|
A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát - a törvénytervezet szerint - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a tervezet kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek. Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Ennek oka, hogy a párt egyrészt állami költségvetési támogatásban részesül, s elfogadhatatlan az is, hogy a politikai tevékenységéhez kapott hozzájárulásokat a tagok egymás között osszák szét. A megoldást egy, a közérdeket szolgáló közalapítvány jelentheti, amelyet az Országgyűlés hoz létre. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet - a politikai élet tisztasága érdekében - évente legalább egyszer ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként úgy rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzé tenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket. Módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (8. rész)
|
Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges eszköze Az Alkotmánybíróságnak - mint az alkotmányvédelem különleges eszközének - felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Országgyűlés választja. A törvénytervezet meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását, a szintén törvényként megalkotandó, alkotmánybírósági ügyrendre bízza. Az Alkotmánybíróság tagja olyan büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, továbbá 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem lehet alkotmánybírósági tag, aki a taggá választását megelőző 4 évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagja - hatáskörén kívül - semmiféle politikai tevékenységet nem folytathat. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
1989. október 9., hétfő 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (9. rész)
|
Ezt a funkciót töltheti be az Állami Számvevőszék. A létrehozásáról szóló törvényjavaslat az Állami Számvevőszék tevékenységének meghatározása során - figyelembe véve az államháztartási reform alapvető célját - külön rendelkezik a költségvetéssel, illetőleg az állami vagyon megőrzésével és gyarapításával összefüggő ellenőrzési feladatairól és kötelezettségeiről. Az Állami Számvevőszék elnökét és annak helyetteseit az Országgyűlés választja meg. Az e tisztségekre javasolt személyek alkalmasságáról a terv- és költségvetési bizottság jogosult meggyőződni. Az elnök és helyetteseinek megbízatása 12 évre szól és annak lejártával - 70 esztendős korig - újra választhatók.
1989. október 9., hétfő 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (10. rész)
|
Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A törvényjavaslat újraszabályozza a Minisztertanács feladatait, kiegészítve annak hatáskörét. Némiképp módosítja az igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűen fogalmazza meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezeti be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A törvényjavaslat két változatot tartalmaz a munkához való jog megfogalmazására. Az első szerint a munkához való jog elismerése azt jelenti: a magyar állampolgároknak alanyi joguk, hogy dolgozzanak, illetőleg végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint díjazásban részesüljenek. Emellett szükséges a munkanélküli segélyhez való jog biztosítása. A másik változat a munka szabadságáról, illetőleg a foglalkozás megválasztásának szabadságáról rendelkezik. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. A javaslat meghatározza a társadalombiztosítást és a szociális intézmények rendszerét, ez utóbbiak lényeges újjászervezéséről azonban külön jogszabályt tart szükségesnek. A módosító javaslat szakít az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. Az Alkotmány módosítása révén a jogrendszer egésze is jelentős átalakításra szorul. Ennek megfelelően kell módosítani a hatályos törvények egy részét, vagy megalkotni a még hiányzó, de az Alkotmányban előírt törvényeket. E feladat elvégzésére a törvényjavaslat az 1990. április 30-ai végső határidőt jelöli meg. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (11. rész)
|
Új fogalmak, tisztségek, intézmények Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat több olyan fogalmat, tisztséget, intézményt vezet be, vagy állít vissza, amelyekről külön törvény nem rendelkezik. Ilyen például az alkotmányerejű törvény, az ellenjegyzés, a politikai államtitkár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az Ítélkező Tanács. Az alkotmányerejű törvény az Alkotmányt ,,tehermentesíti,,, hiszen nem lehet minden, államjogi szempontból fontos kérdést az Alkotmányban szabályozni. Ezek a törvények - amelyek részben a legfontosabb állami szervekre vonatkoznak, részben pedig az alapvető jogokat szabályozzák - az Alkotmánnyal együtt alkotják a magyar közjog legfelső szintű jogszabályait. Éppen ezért indokolt elfogadásukhoz minősített többséget előírni. A törvényjavaslat feleleveníti az 1848. évi III. törvényben és az 1946. évi I. törvényben is szabályozott miniszteri ellenjegyzés intézményét. Ez azt jelenti, hogy egyes köztársasági elnöki jogkörök gyakorlása során a kormány elnökének vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. Ilyen jogkör a Minisztertanács által előkészített vagy megkötött nemzetközi szerződések megkötése, illetve megerősítése, a nagykövetek, követek, hivatásos és tiszteletbeli főkonzulok, konzulok kinevezése, megbízása, illetve fogadása. Ezek közé tartoznak a kinevezések, megbízások, előléptetések, illetőleg felmentések, továbbá a kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása, valamint a döntés az állampolgársági ügyekben és olyan kérdésekben, amelyeket külön törvény az államfő hatáskörébe utal. Korábban hagyományos közjogi tisztség volt a politikai államtitkári funkció, amelyet most ismét visszaállítanak. Ez a tisztség politikai megbízatás a miniszterével együtt - szemben a minisztérium hivatali szervezetét vezető államtitkáréval, aki a közszolgálati alkalmazotti hierarchia csúcsán helyezkedik el. Ennek következtében a miniszter személyében történő változás szükségképpen maga után vonja a politikai államtitkárok váltását is. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (12. rész)
|
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal összefüggő visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. Az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg. Az Ítélkező Tanácsot az Országgyűlés saját tagjaiból akkor választja meg, ha a köztársasági elnök tevékenységének gyakorlása során szándékosan megsértette az Alkotmányt vagy bármely törvényt, s a felelősségre vonást a képviselők egyötöde indítványozta, illetve az eljárás lefolytatását a képviselők kétharmada megszavazta. A 12 tagú Ítélkező Tanács az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapíthatja, különösen súlyos törvénysértés esetén pedig az elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ugyanez lehet a következménye annak, ha megállapítja a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében. A törvény előtti egyenlőség elvéből következően egyébként az elnökkel szemben a Büntető Törvénykönyvben megállapított bármely büntetés és intézkedés alkalmazható. Az eljárás rendjét az Ítélkező Tanács - a büntetőeljárási szabályok figyelembevételével - maga alakítja ki. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. október 9., hétfő 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|