Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése
1989. október 9., hétfő - Az élelmiszerkínálat kiegyensúlyozott, a választék azonban gyakran szegényesebb a lehetőségeknél, romlanak a vásárlási körülmények, az üzletekben a korábbinál nagyobb a zsúfoltság és rosszabb a vevővel való foglalkozás színvonala - állapítja meg az élelmiszer-kereskedelem helyzetéről készített jelentés, amely az országgyűlés kereskedelmi bizottságának hétfői ülésén került a képviselők elé. A Kereskedelmi Minisztérium által készített jelentés egyebek közt rámutat: jólehet, az élelmiszer-kiskereskedelem rentabilitásának javítására számos intézkedés történt, az ágazat jövedelemtermelő képessége kedvezőtlenebb a többi kereskedelmi szakágazatnál. A kereskedelmi árrés a szükségesnél kisebb mértékben bővült, miközben a költségek - az infláció hatására - az árbevételhez, illetve az árréshez közelállóan, vagy annál nagyobb mértékben növekszenek. A szakmában foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 1988 végén 1,3 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami és szövetkezeti üzletekben, miközben a forgalom 13,4 százalékkal növekedett. Más területekről alig jelentkezik új munkavállaló, pedig a kulturált élelmiszer-forgalmazás megkövetelné a dolgozók számának 8-10 ezres növelését. Ugyancsak csökken az állami és szövetkezeti élelmiszerüzletek száma. Az élelmiszer-kiskereskedelem pedig az új vállalkozások számára kevésbé vonzó, mint más kereskedelmi ágazatok. Ezt jellemzi, hogy 1980 óta a magán kiskereskedők száma több mint háromszorosára nőtt, az élelmiszer-kiskereskedelemben azonban csak 90 százalékkal gyarapodott a számuk. Az élelmiszer-kereskedelem jövedelemtermelő képességének növelésére az előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg. Egyebek között rámutat: az élelmiszer vertikumot egységesen kezelve fenn kell tartani az élelmiszer-kereskedelem preferencia rendszerét. Ezt olyan irányba kell fejleszteni, hogy a vállalkozók előre lássák, a támogatás mely elemei tekinthetők tartósaknak, és melyek építhetők le fokozatosan. Szükségesnek tartják, hogy meghagyják a kistelepüléseken lévő élelmiszerboltok forgalma után elszámolt nyereségadó-kedvezményt. Ugyancsak lényegesnek ítéli, hogy az élelmiszer-kereskedelmi hálózatban dolgozók alapbére a jövő évi népgazdasági tervben figyelembe vett bérfejlesztésen felül átlagosan 20 százalékkal növekedjék. A vitában többen hangsúlyozták, hogy a kistelepülések és a peremkerületek áruellátásával a kormány a jövőben is kiemelten foglalkozzon. Ugyancsak elhangzott, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben növekedő terhek ne csak a fogyasztói árakban jelenjenek meg, s azokat ne csak a lakosságnak kelljen viselnie. (MTI) 1989. október 9., hétfő 11:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »