|
|
|
|
Országgyülési képviselők regionális tanácskozásai (1.rész)
|
1989. október 5. csütörtök - Csütörtökön folytatódott az országgyűlési képviselőcsoportok regionális tanácskozás-sorozata. Győrött a Győr-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala megyei, a fővárosban pedig a Fejér, a Komárom, a Nógrád és a Pest megyei képviselőcsoport tagjai egyeztették a Parlament október 17-én folytatódó őszi ülésszaka elé kerülő törvénytervezetekkel kapcsolatos álláspontjukat. Győrött még az ország más vidékein lezajlott hasonló tanácskozásokhoz képest is élesebben fogalmazták meg ellenérzéseiket a választókörzetek módosításával kapcsolatban. Az ott tanácskozó négy megye honatyái kifejezzetten vidékellenesnek minősitették a törvényjavaslatot. Rámutatottak, hogy a képviselőknek teljesen eltérő körülmények között kell dolgozniuk a fővárosban és vidéken. A fővárosban akár néhány utcában is élhet egy-egy választókörzethez szükséges számú ember, vidéken esetleg csak 70 településen laknak ennyien. Ennyi település egymástól gyakran nagyon is különböző gondjainak áttekintése, érdekeik valóságos képviselete szinte lehetetlen feladatnak tünik. Az uj törvényjavaslat elfogadása a régió képviselői szerint azt is jelentené, hogy fővárosiak foglalják el a parlament székeinek többségét, igy a vidék hátrányos helyzete csak tovább erősödne. A továbbiakban a kialakulóban lévő vidéki önkormányzat megcsufolásának nevezték, hogy a városok jelentős részének a módosított választási törvényjavaslat szerint már nem lenne önálló képviselete a parlamentben. A törvényjavaslat előkészitőire zuduló felháborodásra a Belügyminisztérium nevében Csiba Tibor főosztályvezető reagált, a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevők véleményét Budzsáklia Mátyás (MSZMP), valamint Horváth Balázs és Dobozi Dániel (Ellenzéki Kerekasztal) ismertette. Egybehangzó véleményük szerint a törvényjavaslat értelmezését és megitélését tekintve a képviselők ellenérzései, ellenvéleményei abból erednek, hogy a törvényjavaslat értékelésénél a mai rendszert és módszert veszik figyelembe, s nem gondolnak arra, hogy a többpártrendszerre való áttérés nem a mostani választási mód toldozgatásával, hanem annak teljes megváltoztatásával jár. Az ennek nyomán kialakuló uj parlament feladata pedig, lényege szerint elsősorban az egész nemzetet érintő kérdések eldöntése lesz. (folyt.köv.)
1989. október 5., csütörtök 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyülési képviselők regionális tanácskozása (2. rész)
|
A vidék érdekei egyébként, mint mondották, azért sem csorbulnak, mert a városokra, falvakra közvetlenül vonatkozó döntéseket éppen a helyi önkormányzat erősitésével, helyben hozzák majd meg. A négy megye képviselői mindezt nem találták eléggé meggyőzőnek, s újabb ellenérveket sorakoztattak fel. Szóltak arról is, hogy a javasolt választási törvény szerint, a függetlenekkel szemben, vitathatatlanul előnyösebb helyzetbe kerülnek a pártok jelöltjei. Felvetették, hogy mért kell a pártonkivüli többségnek felsorakoznia az egyes pártok politikája mögé? Az eldöntetlen vitát, mint a jelen lévő képviselők jelezték, a parlamentben folytatják. Jóval kevesebb ellenvetést váltott ki az alkotmánymódositásra vonatkozó törvényjavaslat. Bár számos észrevétele volt a képviselőknek, ezek azonban, mint Kilényi Géza igazságügyminiszter helyettes rámutatott, elsősorban a törvényjavaslatokban foglaltak megerősitését szolgálták és biztosítékokat kértek megvalósulására. E biztosítékokat azonban, mint hangsúlyozta, a többi törvényjavaslat már tartalmazza. Olyan módositásokat ajánlottak többek között a képviselők, hogy például szögezze le az alkotmány egyértelmüen: pártdelegációk külföldön nem képviselhetik az államot, vagy, hogy a magyar köztársaság nem lehet egy másik ország ideológiai elkötelezettje. Jogosnak találta a miniszterhelyettes azt a javaslatot, hogy az országgyülés önfeloszlatását csak kétharmados többség dönthesse el. Ami a pártok müködésére vonatkozó törvényjavaslatot illeti, akkor meglepő módon egyetlen képviselő sem tett észrevételt. A jelenlévők meghallgatták az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselőinek egymástól eltérő véleményét, de vita nem alakult ki. A fővárosban tanácskozó négy megye képviselőinek eszmecseréjérén viszont éppen a pártokról szóló törvénytervezet volt a fő témája. Szinte valamennyi hozzászóló kifejtette a véleményét ebben a kérdésben. Többek kifogásolták, hogy nem elég konkrét a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos megfogalmazás, nem tudható például az, hogy belefér-e ebbe a munkaidőn kivüli, de gyárkapun belüli politizálás, nem világos a különböző szakmai testületek alakitásával kapcsolatos álláspont sem.(folyt.köv)
1989. október 5., csütörtök 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlési Képviselők regionális tanácskozása (3. rész)
|
Több képviselő kifogásolta, hogy az alkotmánymódosítás, illetve a törvényjavaslatok még mindíg nem jelentek meg a sajtóban, így a választópolgárok tájékozatlanok és lehetetlen állapot az, hogy a képviselők felolvassák, illetve felmondják ezeket a változásokat. Márpedig így nehéz a választók véleményét megismerni és továbbítani. A regionális értekezleten azt is nehezményezték, hogy elmaradt az alkotmánymódosítás társadalmi vitája. Idő már nincs hozzá, de legalább a tömegkommunikáció megpróbálhatná pótolni a hiányát. (MTI)
1989. október 5., csütörtök 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|