|
|
|
|
Országgyűlési képviselők tapasztalatai az Európa Tanácsban (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - A múlt héten hatfős országgyűlési küldöttség képviselte a magyar törvényhozást Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. A delegáció tagjai - Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke, Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, Réger Antal, a külügyi bizottság titkára, Sinkovics Mátyás, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, Tóth Károly, a külügyi bizottság tagja, Vida Kocsárd a kereskedelmi bizottság elnöke - kedden sajtókonferencián számoltak be tapasztalataikról a Parlamentben.
Réger Antal a küldöttség vezetője mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar törvényhozók - Jugoszlávia, Lengyelország és a Szovjetunió küldötteivel egyetemben - most első alkalommal kapcsolódhattak be az Európa Tanács munkájába, ami a kelet-európai reformtörekvések elismerésének egyik újabb fontos gesztusa. A szocialista országból érkezett törvényhozók egy évre szóló mandátummal úgynevezett különleges meghívotti státust kaptak, amely alapján a szavazati jog kivételével teljes jogú tagként kapcsolódhattak be az európai szervezet tevékenységébe. A közgyűlés felszólalói egyébként egyöntetűen reményüket fejezték ki, hogy a nem is túl távoli jövőben teljes jogú tagjainak sorában köszönthetik Magyarországot. Ez mindenekelőtt attól függ, milyen gyorsan válnak valóra a bontakozó magyar demokrácia reformjai. Az egyik legfontosabb feltétel egy valóban működőképes, a politikai pluralizmusra épülő kormányzati rendszer megteremtése. A magyar törvényhozók megkülönböztetett figyelemmel fogadták az Európa Tanács meghívását, mert úgy értékelik - s ebben a közgyűlésen szerzett személyes tapasztalatok is megerősítették a résztvevőket -, hogy e fórum egyedülálló lehetőségeket kínál az Európához fűződő kapcsolatok erősítésére. Az európai integráció első fontos állomásaként 1949-ben életre hívott Európa Tanács különösen alkalmasnak tűnik az Európa irányába nyitó kelet-európai reformerek számára, hiszen a testületet magát is a közösségépítés, a kapcsolatteremtés szándékával hozták létre. Legfőbb célja, hogy szorosabbra fűzze a kontaktusokat a 24 tagország parlamentjei, kormányai között, és segítse az egységes európai értékrend kialakítását elsősorban az emberi jogi, humanitárius kérdésekben. (folyt.köv.)
1989. október 3., kedd 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlési képviselők tapasztalatai az Európa tanácsban (2. rész)
|
Ami a magyar küldöttség fogadtatatását illeti, mind a plenáris tanácskozásokon, mind a bizottsági üléseken megkülönböztetett figyelem övezte az Országgyűlés képviselőit, s szinte valamennyi felszólaló módot talált arra, hogy néhány dicsérő szót szóljon a kelet-európai reformországok törekvéseiről. Egyhangú véleményként fogalmazódott meg, hogy a Nyugatnak támogatnia kell a kontinens keleti felén kibontakozó változásokat, elsősorban a szakemberképzésben, a nyelvoktatásban, az ösztöndíjas-cserében nyújtott segítséggel. Ehhez viszont arra is szükség lenne, hogy Magyarország maga is kezdeményezőbben lépjen fel, világosan közölje nyugat-európai partnereivel, mely területeken számít támogatásukra. A kapcsolatépítés konkrét eredményei közé tartozik, hogy az Európa Tanács elnöke november 1-3. között Magyarországra látogat. Emellett a tervek szerint az évente egy alkalommal külföldön ülésező állandó bizottságok közül a közeljövőben több is Budapestet választja tanácskozásának színhelyéül. Az előzetes elképzelések szerint október 30-a és november 2-a között hazánkban tartja ülését a menekültügyi bizottság, jövőre pedig a parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó testület és a szociális bizottság keresi fel Magyarországot. A magyar küldöttség ezenkívül Budapestet ajánlotta az 1990-ben, a kelet-európai változásokról megrendezendő konferencia színhelyéül. A most megtartott közgyűlés magyar vonatkozásait tekintve fontos napirendi pont volt a romániai kisebbség helyzetével foglalkozó vita. (E napirendhez a magyar álláspont képviseletében hozzászólt Tóth Károly püspök is.) Az Európa Tanács egy pártatlan, tárgyilagos, részletes jelentés alapján alakította ki álláspontját a romániai helyzetről, s 10 pontban foglalta össze ajánlásait a problémák rendezésére. Az ajánlásban szerepel a többi között az emberi jogok általános megsértésének elítélése, illetve hatékonyabb nyugati gazdasági segítség szorgalmazása a Magyarországon letelepült romániai menekülteknek. Tóth püspök úgy vélte, hogy a korrekt európai helyzetértékelést célszerű lenne mihamarabb teljes terjedelmében magyar nyelven is publikálni. (MTI)
1989. október 3., kedd 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|