Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlési képviselők tapasztalatai az Európa Tanácsban (1. rész)
1989. október 3., kedd - A múlt héten hatfős országgyűlési küldöttség képviselte a magyar törvényhozást Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. A delegáció tagjai - Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke, Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, Réger Antal, a külügyi bizottság titkára, Sinkovics Mátyás, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, Tóth Károly, a külügyi bizottság tagja, Vida Kocsárd a kereskedelmi bizottság elnöke - kedden sajtókonferencián számoltak be tapasztalataikról a Parlamentben. Réger Antal a küldöttség vezetője mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar törvényhozók - Jugoszlávia, Lengyelország és a Szovjetunió küldötteivel egyetemben - most első alkalommal kapcsolódhattak be az Európa Tanács munkájába, ami a kelet-európai reformtörekvések elismerésének egyik újabb fontos gesztusa. A szocialista országból érkezett törvényhozók egy évre szóló mandátummal úgynevezett különleges meghívotti státust kaptak, amely alapján a szavazati jog kivételével teljes jogú tagként kapcsolódhattak be az európai szervezet tevékenységébe. A közgyűlés felszólalói egyébként egyöntetűen reményüket fejezték ki, hogy a nem is túl távoli jövőben teljes jogú tagjainak sorában köszönthetik Magyarországot. Ez mindenekelőtt attól függ, milyen gyorsan válnak valóra a bontakozó magyar demokrácia reformjai. Az egyik legfontosabb feltétel egy valóban működőképes, a politikai pluralizmusra épülő kormányzati rendszer megteremtése. A magyar törvényhozók megkülönböztetett figyelemmel fogadták az Európa Tanács meghívását, mert úgy értékelik - s ebben a közgyűlésen szerzett személyes tapasztalatok is megerősítették a résztvevőket -, hogy e fórum egyedülálló lehetőségeket kínál az Európához fűződő kapcsolatok erősítésére. Az európai integráció első fontos állomásaként 1949-ben életre hívott Európa Tanács különösen alkalmasnak tűnik az Európa irányába nyitó kelet-európai reformerek számára, hiszen a testületet magát is a közösségépítés, a kapcsolatteremtés szándékával hozták létre. Legfőbb célja, hogy szorosabbra fűzze a kontaktusokat a 24 tagország parlamentjei, kormányai között, és segítse az egységes európai értékrend kialakítását elsősorban az emberi jogi, humanitárius kérdésekben. (folyt.köv.) 1989. október 3., kedd 15:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »