|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése
|
-----------------
München, 1989. szeptember 25. (SZER, A mai nap) - Budapesten
összeült az MSZMP Központi Bizottsága az októberi pártkongresszus
előkészítésére. Az elmúlt politikai hétvége már a közelgő
választások jegyében telt Magyarországon. - Kasza László jelenti
Budapestről:
- Mindenekelőtt az egyelőre még vezető párt, az MSZMP vonultatta
fel erőit a fővárosban és vidéken. Méreteiben sokkal kisebb, de
jelentőségében semmi esetre sem alábecsülhető a Szabad Demokraták
Szövetségének szervezési csoportjainak első országos tanácskozása
Sopronban, amely népszavazást követelő határozatot hozott, és ezzel
feltehetően befolyásolni fogja a következő hónapok politikai
arculatát Magyarországon.
Az MSZMP-rendezvényeket még felsorolni is sok. A mai, egy napra
tervezett Központi Bizottsági ülés előtt szombaton és vasárnap
hozott határozatok fekszenek a budapesti, Pest, Borsod, Fejér,
Somogy, Tolna, Zala és Nógrád megyei pártértekezletek előtt, de ott
lesznek azok a döntések is, amelyeket az Összefogás az MSZMP
megújítására mozgalom hozott, vagy amelyek a politikai főiskolán
tartott tanácskozáson születettek.
Ez a Központi Bizottság egyébként, amelynek munkájáról nem
számolnak be a korábbi szokásnak megfelelően nemzetközi
sajtókonferencián, mivel - mint Kimmel Emil helyettes szóvivői
kérdésemre elmondta - kizárólag "belügyi" kérdésekkel foglalkozik.
Nos, ez a Központi Bizottság ezekről a pontokról tárgyal: a
pártkongresszus elé terjesztett főtitkári beszámoló szövege, a
programtervezet megvitatása, a háromoldalú politikai tárgyalások
eredményeinek értékelése - ez utóbbinak előadója valószínűleg
Pozsgay Imre lesz -, végül pedig állásfoglalás a nemzeti megbékélés
ügyében. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP KB-ülés - 1. folyt.
|
A hét végén született határozatok, javaslatok megint egyszer
bebizonyították, hogy az MSZMP egy széteséssel küzdő párt. Az egyes
határozatok közötti ellentétek nagy vitát feltételeznek az ezekben a
percekben is folyó központi bizottsági ülésen éppen úgy, mint az
október 6-ikán kezdődő pártkongresszuson.
Érdekes megfigyelni, hogy mindenütt a jelenlévő elnökségi tag
politikai irányvonalának megfelelő határozat született. Nógrád
megyében olyan, amely messzemenően megfelel a jelenlevő és
természetesen küldöttnek választott Grósz Károly felfogásának.
Kiálltak az MSZMP nevének megtartása és munkahelyi jelenléte mellett
- hogy csak két példát említsek. Ugyanakkor Szekszárdon, ahol hat
dél-dunántúli megye küldöttei hallgatták Pozsgay Imre beszámolóját,
a 150-ből csupán egyetlen küldött szavazott a név megtartása
mellett. A Szocialista Párt névben egyeztek meg, míg a nyíregyházi
értekezlet négy nevet is ajánlott választásra - közöttük például
azt, hogy Magyar Reformpárt -, csak a kommunista jelző hiányzik
minden javaslatból.
Az az ember érzése, hogy legalább három nagy csoport akarja
törésre vinni a kérdést: a Pozsgay-féle reformkommunisták, vagy
inkább szocialisták, szociáldemokraták, a Grósz Károly köré
csoportosuló rendpártiak, akik egyfajta reformált kádárizmust
akarnak, és a baloldali szélsőségesek, akik legszívesebben az
1950-es viszonyokat állítanák vissza.
Pozsgay - mint tudjuk - a hét végén kijelentette az Olasz
Rádiónak adott interjújában, hogy amennyiben nem a reformisták
kerülnek többségbe a kongresszuson, kilép a pártból.
Míg az MSZMP különféle szárnyai egymás ellen küzdenek, az egyik
legjelentősebb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, olyan
határozatot hozott a hét végén, amely befolyással lesz az egész
ország politikai életére a következő hónapokban. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP KB-ülés - 2. folyt.
|
Mint tegnap már jelentettem, elhatározta a soproni országos
értekezlet, hogy népszavazást kezdeményez azokban a kérdésekben,
amelyekben nem született egyetértés a középszintű egyeztető
tárgyalásokon, és amelyek miatt az SZDSZ nem írta alá a
nyilatkozatot. Ezek a pontok:
- a pártok anyagi helyzetének nyilvánosságra hozatala,
- a pártok kitiltása a munkahelyekről,
- a Munkásőrség feloszlatása,
- a köztársasági elnök demokratikus parlament által történő
megválasztása;
Mint tudjuk, az MSZMP egyik követeléssel sem ért egyet,
valamennyi ellenzéki párt azonban igent mond az első háromra, de nem
mindegyik a köztársasági elnök ügyére. Így ebben a népszavazási
kérdésben, amelyhez legalább 100 ezer aláírásra van szükség, az
ellenzéki pártok között is vita indul. Az SZDSZ mindenesetre már
megkezdte az aláírásgyűjtést, amelynek formulái minden
alapszervezetben beszerezhetők. +++
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|