Rendszerváltás és az MTI

	- Kongresszus előtt az MSZMP - 9. folyt.
Na most, mint ahogy az MSZMP eddig sokszor bebizonyította, hogy a programja később egyáltalán nem kötelezi -, hát félő, hogy ezzel is az lesz a helyzet. Úgyhogy én nem vagyok igazán hajlandó nagyon nagy figyelmet szentelni ennek a programnak és messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy ez mit helyez kilátásba és mit nem. Még mindig ennél a kérdésnél időzve egy pillanatig: azt mondanám, hogy van szerencséje az MSZMP-nek ebben a válságmenedzselési ügyben egy Németh Miklós miniszterelnökkel, akiről kevesen gondolták volna akkor, amikor Grósz Károly örökébe lépett - én sem gondoltam róla -, hogy egy olyan karakterű miniszterelnök lesz, mint amilyenné kinőtte magát. Tehát én azt hiszem, hogy Németh Miklóssal - a személlyel - elég jól el lehet adni egyféle politikát, amennyire az MSZMP-nek egyáltalán lehetősége van a politikája eladására. A lehetőségeken belül Németh Miklós ezt jól csinálja. Na most ugye kérdezed - és ez a kérdésnek a másik és sokkal nehezebb része -, hogy ugyan vajon ezek az ellentétek, amelyek személye köré csoportosuló tagság nézeteit jelentik, hogy ezek szakadáshoz vezetnek-e? Én azt mondanám, hogy miután - nem hiszem, hogy titkot árulok el - nem vagyok az MSZMP-nek igazi drukkere a következő választásokon - én nem bánnám, hogyha az MSZMP megmaradna egypártnak, és akkor eléggé biztosra venném, hogy nagyon rossz eredményt érne el a választásokon. Na most a nagyon rosszat én nem úgy értem, mint a lengyelországi szenátusi választást, hanem úgy, hogy 20-30 százalék körül marad. Ha viszont az MSZMP kettéoszlik - tehát leválik róla, és mostmár Hamburger Mihály jó szándékú kioktatása után nagyon óvatosan bánok ezzel a konzervatív és haladó vagy reformer kifejezéssel, de mindenesetre akárhova tesszük, akárhogy nevezzük ezt a két csoportot, leválik róla az egyik, amelyik nehéz, és amelyik betonfejű ilyen vagy olyan okból - akkor felszabadulnak azok a reformkörökbe tömörült erők, amelyek egyfajta, - ahogy Pozsgay Imre mondta - nyugati szocialista-szociáldemokrata politikát akarnak megvalósítani, és ezek valóban nagyon nehéz és komoly ellenfelei lehetnek a demokratikus pártoknak. (folyt.) 1989. szeptember 7., csütörtök
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »