|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata (6. rész)
|
A belgrádi tanácskozáson a mozgalom történetében először nagy helyet kapott a környezetvédelem - folytatta a miniszter - ez különösen időszerűvé vált, mert bármit tesznek a fejlett államok a környezetvédelem érdekében, nem tudják környezetüket megvédeni, ha a világ többi része elmarad, nem képes erre a célra pénzt fordítani. A helyzet kezd katasztrófálissá válni. A fejlődő országokban egyre rosszabb a környezetvédelem, jóformán egyetlen dollárt sem fordítanak erre a célra. Másfelől elmaradott technológiák áramlanak be a fejlődő világba. Nem kisebb gond, hogy a fejlődő országok egy része különböző ipari hulladékok lerakodó helyévé válik. Ez előbb-utóbb az egész világot ökológiai robbanással fenyegeti - és nem csupán a fejlődő országokat. Hogyan vetik fel az el nem kötelezettek az alapvető emberi jogok kérdését? Felfogásuk sokban hasonlít a mienkhez - válaszolta Horn Gyula - megfogalmazzák, hogy a XX. század vívmánya az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében tett erőfeszítések folyamata. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a személyi emberi jogoknak kell elsőbbséget biztosítani, nem elég a kollektív emberi jogok biztosítása. Ez azért lényeges a mi számunkra, mert a Varsói Szerződés tagállamai között elsőként mi fogalmaztuk meg, hogy az emberi jogok biztosítása nélkül nem képzelhető el az átfogó biztonság megteremtése. Ez nemcsak az egyes országok feladata, hanem nemzetközi feladat is. A kollektív emberi jogokkal kapcsolatban érintik a nemzetiségek jogainak biztosítását. Ennek nem szentelnek nagy teret, de ezt is bekapcsolják ebbe a témakörbe. Hogyan jelentkeznek a mozgalom korszerűsítésére irányuló törekvések? A belgrádi csúcstalálkozón kiemelt helyet szántak a mozgalom megújításának. Az el nem kötelezett mozgalom is azzal gyötrődik, amivel a különböző katonai és politikai szövetségek. Az álláspontok, nézetek inflációja figyelhető meg, miközben igen kevés a konkrét akció, illetve a határozatok végrehajtásában az eredmény. Ők ezt tudják, ezért igyekeznek sokkal célirányosabbak lenni. A mozgalom alapelvei nem változtak, de az állásfoglalásokban már szinte alig fordul elő hangzatos jelszó. Horn Gyula végül elmondta, hogy a magyar küldöttséget igen jól fogadták a csúcstalálkozó résztvevői. Megelégedéssel szólt arról, hogy a delegációnak alkalma nyílt alaposan tanulmányoznia a mozgalom helyzetét, törekvéseit, s megállapodtak arról, hogy Budapest a jövőben is fenntartja kapcsolatait a mozgalommal. +++
1989. szeptember 5., kedd 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|