Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
A külügyminiszter kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a Határőrség tagjai csak végveszély esetén használhatják fegyvereiket. Tudomásunk van arról, mondta, hogy az NSZK budapesti nagykövetsége egyéni kérések alapján több száz útlevelet adott ki NDK állampolgároknak. Az érvényben lévő államközi egyezmények értelmében hazánk ezt az útlevelet nem akceptálhatja, mert ez megkérdőjelezné az NDK fennhatóságát saját állampolgárai felett. A külügyminiszter egy további kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy meglepődött Alan Cranston szenátor Magyar Hírlap-beli kijelentésén, amely szerint Magyarország csak akkor kap nagyobb segítséget, ha koalíciós kormány irányítja majd az országot. Ezt a véleményét Bush elnök közelmúltben tett budapesti látogatására alapozta, amelynek során azonban szó sem esett ilyen feltételekről. Furcsának ítélte a szenátornak azt a megnyilatkozását, amely szerint csak a választásokat követően döntenek a magyar adósságok átütemezéséről. Tapasztalataink szerint a nemzetközi monetáris szervezetekkel fenntartott kapcsolatainkban eddig nem érzékeltük, hogy együttműködésüket politikai feltételekhez kötötték volna. A nyugat-európai országok nagy többsége, s más államok is, folyamatosan tárgyalnak velünk azokról a konkrét támogatási módozatokról, amelyek a magyar gazdasági életben szükségesek, s egy sor előrehaladott megállapodásunk van előkészületben. Egy további felvetésre reagálva cáfolta, hogy hazánk csupán Romániával szemben lépne fel az ottani magyarság jogainak biztosítása érdekében. Az elmúlt évek során a csehszlovák hatóságoknak is gyakran szóvá tette a szlovákiai magyarság helyzetét érintő problémákat. A Ribbentropp-Molotov paktumot, illetve annak titkos záradékát érintő kérdésre válaszolva közölte: a Szovjetunióban és nálunk is folyik a múlt feltárása, a sötét foltok tisztázása. Ez rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat. Ugyanakkor hozzátette: ami a Szovjetunióban, a Baltikumban vagy akár a Kaukázuson túli köztársaságokban és másutt zajlik, az mindenekelőtt a Szovjetunió belső ügye. Véleménye szerint a Szovjetunióban nem az a járható út, hogy egyes köztársaságokat megpróbálnak kiszakítani a Szovjetunió kötelékeiből. Önállóságuk, autonómiájuk biztosítása alapvető követelmény, de erre a ,,kiszakadás,, nem a legmegfelelőbb megoldás. A lengyelországi helyzetet értékelve azt törvényszerű folyamatnak ítélte a magyar külügyminiszter. Az ország krónikus gazdasági válságba jutott, s ennek megoldására mindezideig nem találták meg a megfelelő kiutat. (folyt.köv.) 1989. augusztus 24., csütörtök 19:56
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »