Rendszerváltás és az MTI

	Az újjáéledő munkástanácsokról
1989. augusztus 17. csütörtök - Az újjáéledő munkástanácsok nagyon kedvező fejleményt jelenthetnek a reformok végrehajtásában, mert a korábbi reformok sikertelenségében mindenképp szerepet játszott az a tény, hogy a változásokat egy szűk hatalmi csoport diktálta, s nem tartott igényt a dolgozók aktív részvételére - nyilatkozta az MTI munkatársának Kende János, az MSZMP Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Mint ismeretes, ezen a héten előbb a Herendi Porcelángyárban, majd a Péti Nitrogénművekben alakult meg a munkástanács. Céljuk, hogy egyebek közt beleszóljanak a vállalati stratégia kialakitásába, az üzemi vagyon felhasználásába, a termelés irányításába. Magyarországon először 1918 januárjában történt kísérlet munkástanács megalakítására, ám a szervezőket letartóztatták. Az őszirózsás forradalom idején újjáalakult munkástanácsok megvalósították a munkásellenőrzést, leváltották a régi vezetőket. A tanácsköztársaság idején rájuk épült a gazdaságirányítás. 1944-1945-ben a hasonló jellegű üzemi bizottságok a gazdaság ellenőrzését végezték a tőkés tulajdonú üzemekben. Később már csak az üzemi szociálpolitikát bízták rájuk, de ez a funkció az ötvenes évek elejére elhalt. 1956. október végén ismét megalakultak a munkástanácsok. Az 1957 elejére kidolgozott reformkoncepció az üzemek ellenőrzését a munkástanácsokra bízta volna, de a kísérletre már nem nyílt lehetőség, mert megindult a visszarendeződés. Az l968-as reform pedig már nem is számolt a munkásönigazgatással. Kende János emlékeztetett arra: a korábbi időkben szó sem volt arról, hogy aki szakszervezeti tag, az nem vehet részt a munkástanácsban, mint ahogy azt most Herenden az alapszabályban lefektették. Ez kirekesztés, mert nem másik szakszervezetre van szükség, hanem önkormányzati testületre. Ezért jó lenne, ha a szakszervezet nem konkurenciát látna a munkástanácsokban, mint Péten, ahol kikapcsolták a mikrofont, amikor a munkástanács szervezője a dolgozókhoz kívánt szólni. A két szervezetnek ugyanis eltérő a feladata: a munkástanácsoknak a gazdálkodás ellenőrzésére, a szakszervezeteknek pedig a dolgozók érdekvédelmére kell helyeznie a hangsúlyt. Végezetül arról szólt: szerinte nem lenne kívánatos a munkástanácsok országos szervezetté válása, mert az már politikai szervezet lenne, s nem tölthetné be azt a funkcióját, hogy a bérmunkást tulajdonossá tegye. (MTI) 1989. augusztus 17., csütörtök 14:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »