|
|
|
|
Alkotmányjogi füzetek (1. rész)
|
1989. augusztus 15., kedd - Az alkotmányozásnak az egész nép ügyévé kell válnia, nem maradhat egy szűk szakmai réteg belügye. Ezt kívánja elősegíteni a nemrégiben indult Alkotmányjogi Füzetek sorozat is, amely - pártállásra való tekintet nélkül - fóruma kíván lenni az alkotmányozás során hasznosítható véleményeknek - mondotta Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a kiadványt bemutató keddi sajtótájékoztatón. A szerzők célul tüzték ki kellő politikai vitakultúra kialakítását, az eltérő álláspontok tudomásulvételét is, ugyanakkor számos olyan ,,új,, fogalmat ismertetnek meg az olvasókkal, amelyről néhány évvel ezelőtt még beszélni sem volt szabad. Az alkotmány szerkesztőinek, a kodifikátoroknak felül kell emelkedniük a pártpolitikai küzdelmeken - hangsúlyozta Kilényi Géza.
Az ÉGSZI gondozásában megjelenő kötetekben különböző szervezetek képviselői fejtik ki - gyakran ellentétes - nézeteiket az alaptörvényhez kapcsolódó legfontosabb kérdésekről. Így az alkotmány alapelveiről, az emberi és állampolgári jogokról, a hatalmi ágak megosztásáról, a parlamentről, a választásokról, az államfőről és a kormányról, valamint az igazságszolgáltatásról és az ügyészségről. A sorozat darabjait az újságárusoknál lehet megvásárolni. A miniszterhelyettes kiemelte: noha az új alkotmány szabályozási elveit a jelenlegi parlament fogadta el, nem kétséges, hogy magát az alaptörvényt már az új, demokratikus választások nyomán létrejött országgyűlés alkotja meg. A folyamat záróaktusa az elképzelések szerint népszavazás lesz, amelynek során a választók egyrészt egészében megerősítik vagy elvetik az Alkotmányt, továbbá néhány kérdésről - például az ország címeréről - döntenek. Augusztus 20-a kapcsán kifejtette: Szent István ünnepe módot ad arra, hogy felidézzük a magyar közjogi hagyományokat, hiszen ma is büszkén emlékezhetünk - egyebek között - István király törvényeire, az Aranybullára, Werbőczy hármaskönyvére; a korabeli törvényeket ma is haszonnal forgathatják a leendő jogászok. Kérdésekre válaszolva Kilényi Géza elmondta, hogy az Alkotmányjogi füzeteket elsősorban a főiskolásoknak, egyetemistáknak szánták, hiszen az eddigi marxizmus-leninizmus tanszékek egyre inkább átalakulnak társadalompolitikát oktató tanszékekké, de egyelőre nem tudnak mit oktatni. (folyt. köv.)
1989. augusztus 15., kedd 15:38
|
Vissza »
|
|
Alkotmányjogi füzetek (2. rész)
|
A miniszterhelyettes véleménye szerint szerencsésebb lenne, ha a politikai egyeztető tárgyalásokon - amelyen ő az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja - a kormány önálló delegációval képviseltetné magát. Mint mondotta, a Minisztertanács az Országgyűlés soron következő ülésére akkor is beterjeszti a békés átmenethez immár nélkülözhetetlen törvénytervezeteket, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. A vitatott kérdésekben azonban - a kormány álláspontja mellett - megismertetik a tárgyalófelek ellenvéleményét is, s végső soron a képviselők döntenek. Ha ismét elodáznák a köztársasági elnökről, az alkotmány módosításáról, a politikai pártok jogi helyzetének rendezéséről, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezetek tárgyalását, egyrészt megszakadna az 1987 decemberében kezdődött törvényhozási folyamat, másrészt az ország kormányozhatatlanná válna - vélekedett Kilényi Géza. Ez természetesen nem jelenti az egyeztető tárgyalások megszakadását. A sajtótájékoztatón szót kért a Münnich Ferenc Társaság képviselője, s köszönettel nyugtázta, hogy szervezete is publikálhatta véleményét az Alkotmányjogi füzetekben. Ebből is kiderül - mondotta -, hogy a Társaság célja a jogállam, a valódi szocialista demokrácia megteremtése. ,,Minden ellenkező híresztelés ellenére a Münnich Ferenc Társaság nem kivénhedt krokodilok gyülekezete, nem fegyveres testület, hanem olyan emberek politikai célzatú társulása, akik az egész magyar nép érdekét nézve és képviselve kívánnak visszanyúlni a marxi forrásokhoz,, - hangsúlyozta. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|