|
|
|
|
Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt (6. rész)
|
Ezután - Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Maléter Pál, dr. Jánosi Ferenc, dr. Szilágyi József és Vásárhelyi Miklós védelmében - dr. Dornbach Alajos kapott szót. Védőbeszédében hangsúlyozottan szólt a bírói függetlenség megsértéséről. Mint mondotta, a tárgyalt ügyben a Belügyminisztérium vizsgálati osztálya készített egy vádiratot, s az ügyészség vádirata ezzel sok helyen megegyezett. A nyomozóhatóság képviselői erről a perről, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb perek tárgyalásairól naponta jelentést készítettek a belügyminiszternek, sőt előfordult, hogy minősítették a bíró munkáját. A vádiraton egyébként 1958. január 28-i dátum szerepel, s az első tárgyalást február 5-én tartották. Rendes körülmények között lehetetlen felkészülni ilyen rövid idő alatt a tárgyalásra, ám a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a tanácsvezető bíró egyáltalán nem volt felkészületlen... A védő végezetül felolvasta Nagy Imrének az utolsó szó jogán tett nyilatkozatát, amelyet a tárgyaláson készített magnófelvételről írtak le. A halálraítélt miniszterelnök ezt mondta: ,,Engedje meg az igen tisztelt népbírósági tanács, hogy pár szóval indokoljam a kegyelmi kérelemmel kapcsolatos álláspontomat. A halálos ítéletet - amelyet rám az igen tisztelt népbírósági tanács kirótt - én a magam részéről igazságtalannak tartom, indokolását nem tartom megalapozottnak és ezért a magam részéről - bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs - elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment ezek alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelyeknek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. S úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem, súlyos bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek.,, Gimes Miklós és Kopácsi Sándor védelmében dr. Róth Miklós - egyebek között - elmondta: a bírósági tárgyalás alatt a védők is a belügyi szervek őrizetében voltak. A Népbírósági Tanács összetételére is a Belügyminisztérium tett javaslatot. Az ítélet meghozatala után az iratok visszakerültek a BM-be. A törvényességi eljárásban a Belügyminisztérium úgy adta át az iratokat a legfőbb ügyésznek, hogy abból oldalakat visszatartott - mondotta a védő. Kollégájához hasonlóan indítványozta annak kimondását, hogy a bíróságok csak a törvényeknek vannak alávetve, politikai programoknak és pártoknak nem. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|