|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
A bér tehát valódi költségtényezővé válik, amit éppúgy meg kell fizetni, mint például az anyagot, az energiát. Ebben a bérmechanizmusban nem az alacsony szinten tartott bérekkel lehet nyereséges gazdálkodást folytatni, hanem a teljesítményeket értékelő, honoráló bérszínvonallal, az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség felszámolásával. A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell gyakorolnia. Ez több elemből állhat: az egyik az e téren kialakult bérfeszültségek fokozatos felszámolása, a népgazdaság más ágaihoz képesti elmaradás megszüntetése, a másik a gazdaság egészében bekövetkező bérnövekedés és a költségvetési szervek dolgozóinak bérautomatizmusa közötti összhang megteremtése. Ez az állami költségvetés feladata, ami egyetlen év alatt nem oldható meg. Az idén a kormány az egészségügyben és az oktatásban már hozzákezdett e program megvalósításához, ezt kell folytatnunk és lehetőleg gyorsítanunk a következő években. Végül a bérreform harmadik eleme lehet egy-egy konkrét társadalmi jövedelem beépítése a bérekbe, kompenzáció formájában. Ez attól függ, hogy a költségvetési reform keretében mely állami feladatok megvalósítását célszerű a lakosság közvetlen döntésére, vásárlásaira bízni. Egy naptári fordulónaphoz kötött teljes körű, a kialakult bérarányokat és bérszínvonalat egycsapásra központi állami intézkedésekkel megváltoztató bérreformnak semmilyen realitása nincs - szögezte le a pénzügyminiszter. - Az államháztartási reform egyik nagy területe a társadalmi közkiadások reformja. Ennek keretében világos és határozott funkciómegosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság között. A munkamegosztás végeredménye csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Ugyanakkor, ahol az állam részvétele megmarad a feladatok ellátásában, ott biztosítani kell az állami feladat-finanszírozás garanciáit, értékállandóságát és szakmai megalapozottságát. Ezen a téren is nélkülözhetetlen a szervezetsemleges állami támogatások rendszerének kiépítése, ami azonos állami feladatok ellátásához azonos támogatást nyújt, függetlenül attól, hogy a feladatot állami intézmény, magánvállalkozás, egyesület, társadalmi szerv vagy egyházi, felekezeti intézmény látja el. (foly.köv.)
1989. június 27., kedd 20:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|