|
|
 |
|
 |
NSZK: parlamenti felszólalások - Magyarország (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. június 22. csütörtök (MTI-tud) - Otto Wulff képviselő, a CDU/CSU törvényhozási csoportja nevében a Magyarországot támogató parlamenti határozat elfogadása előtt felidézte NSZK-beli emlékeit 1956 magyar őszéről. Az akkori megrendültséget most szembesítette a Nagy Imre, Maléter Pál és a többi mártír temetésének mostani megkapó, magasztos képeivel, azzal, ahogy több százezer magyar hazafi lerótta tiszteletét a koporsók előtt.
Egy nagy közép-európai nép talált vissza történelméhez,
önazonossághoz, az igazsághoz és a demokráciához - mondotta. Ezen az
úton az NSZK el akarja kísérni Magyarországot. Oly módon, hogy
segíti törekvéseiben. S az a magyar nép, amely története során oly
sokat adott Európának, éppen most talál vissza Európába. Ennek egyik
jele, s erre mi is büszkék vagyunk, hogy Magyarországot hamarosan az
Európa Tanácsban megfigyelőként köszönthetjük.
Magyarország számíthat az NSZK-beli német barátaira - jelentette
ki Wulff professzor. Felszólította egyben a nyugatnémet nagy-,
közép- és kisvállalatokat, hogy valóban éljenek a magyarországi
liberalizálás adta lehetőségekkel, és vegyék ki részüket az ország
gazdasági fellelendítéséből.
Günter Verheugen SPD-képviselő, aki jelen volt Nagy Imre és
sorstársai temetésén, előtérbe állította annak jelentőségét, hogy
Magyaroszág immáron feldolgozhatja háború utáni történetét. Noha
némelyek a gyászszertartás előkészületeikor tartottak esetleges
politikai tüntetésektől, zavargásoktól, ilyen eseteket nem lehetett
megfigyelni, de olyanokat sem, amelyekre a bukaresti és a prágai
kormányok tiltakozása vonatkozott - mondta a szónok. Igaz, nemcsak
meggondolt szavakat lehetett hallani, hanem a harag szavait is, ám
elsősorban a jobb jövőbe mutató reménységet. És nem volt
,,leszámolás,, sem az egykori bűnösökkel, hanem ami történt, az az
erkölcs kései győzelme volt az erőszak felett, az igazságé a hatalom
fölött. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: parlamenti felszólalások - Magyarország (2.rész)
|
Azok a kormányok, amelyek félnek népeiktől, valóban
katasztrófának érezhették e napot, mert kétségtelen: a hatása messze
túlmutat Magyarországon. Verheugen egyúttal emlékezetett annak
szükségességére is, hogy a dolgok menetét körültekintéssel és
tapintattal kell szemlélni. Szükség van segítségre és tanácsra is,
de nem szabad beavatkozni a folyamatokba, s így megnehezíteni a
magyar nép útját.
A magyarok - fejezte ki reményét a szónok - nyilvánvalóan jól
ismerik lehetőségeik határait. Így kimondatlanul is egyetértés
tapasztalható a magyar kommunista reformerek és a formálódó ellenzék
között abban a tekintetben, hogy nem szabad felvetni a tömbön
kívüliség kérdését. Az 1956-os tapasztalat mélyen befészkelte magát
az emberek tudatába, és a magyarok éppúgy tudják, mint mi, hogy a
tömbök ellentéteinek fokozatos megszünése a döntő feltétele a nagy
nemzeti kérdések megoldásának is. A magyar reformfolyamatot a
szovjetunióbeli és általában a szovjet övezetben lejátszódó
fejlemények szélesebb összefüggéseibe ágyazva kell szemlélni. A
tömbökön túlmutató együttműködés teremti meg a magyar sikerhez
elengedhetetlen stabilitást is.
Verheugen éles szavakkal ítélte el a Bukarest által a
magyar-román határon létesítendő vasfüggönyt, kijelentve: a
vasfüggönyt lebontó Magyarországnak és minden más reformországnak
segíteni kívánunk, de azok, akik szögesdrót mögé sáncolják el
magukat, egy pillanatra se higgyék, célt érnek ezzel. Európában
lejár a diktatúrák ideje.
Hans-Günter Hoppe, az FDP részéről megállapította, hogy
Magyarország az idők szavát felismerve nagyszerű módon működik közre
a kelet-nyugati párbeszéd élénkítésében. Világosan felismerte a
politikai és gazdasági reformok egységének fontosságát is. Hoppe
elismerésre méltatta, hogy az MSZMP a többpártrendszerű parlamenti
demokrácia és a jogállamiság megalapozásának a híve, tehát a
demokratikus vetélkedésre készülve tárgyal az ellenzékkel.
Minden okunk megvan arra, hogy Magyarországot támogassuk a
gazdasági és a politikai rendszer megreformálására irányuló
fáradozásaiban. Ezt nem utolsósorban az is indokolja, hogy ez az
ország kisebbségi politikájában példamutató a Varsói Szerződés más
államai számára is. Az NSZK-beli pártoknak és a hozzájuk közel álló
alapítványoknak fontos feladatuk, hogy segítsék a magyar demokrácia
indulását. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: parlamenti felszólalások - Magyarország (3.rész)
|
Otto Schily a ,,Zöldek,, pártjának szónoka tiszteletéről és
csodálatáról biztosította a magyar népet mostani útján, s ő is
felidézte ifjúságának napjait, Nagy Imre rádióban hallott szavait,
az NSZK-beli tüntetéseken való részvételét, tiltakozásul a
magyarországi felkelés leverése ellen. Most mély megrendülést
érzünk, amiért a magyar népnek sikerült keresztülvinnie a történelmi
igazságot - mondotta. Schily másfelől úgy vélte, nincs itt oka
senkinek sem önhittségre, hiszen - a zöld képviselő ezt az
összehasonlítást tartotta alkalmasnak - az NSZK-ban negyven évnek
kellett eltelnie, amíg Richard von Weizsa:cker elnök személyében egy
konzervatív államfő a parlament fórumán először mondott ki nyíltan
történelmi igazságokat a nemzeti szocialista múltról.
Bármennyire elismerésre méltónak is tartotta, hogy a magyar
vezetés jelenleg teret adott az igazság érvényesülésének,
megállapította: a történelmi igazságot soha nem lehet állami
ügyintézés hatáskörébe vonni, vagy netán előírni. Maga a demokrácia
igényli a történelmi igazságot. Az okos, bátor, érzelem- és
gondolatgazdag magyar nép szintén a népek nagy európai közösségének
tagja, s mi most üdvözöljük az európai párbeszédbe való
bekapcsolódását - jelentette ki. A tekintélyes zöld politikus külön
kiemelte a határozatból azt, hogy a képviselők együttesen
helyeselték a nagymarosi nagyberuházás leállítását, s ezzel
összefüggésben kérte a részvevőket, hogy járuljanak hozzá ahhoz az
alapítványhoz, amely a pénzügyi nehézségek áthidalását segíthetik.
A vita végén Irmgard Adam-Schwaetzer asszony, külügyi
államminiszter a kormány részéről támogatásáról biztosította a
Magyarországról szóló parlamenti határozatot. Ezt az ország
általános reformkészségével, törvényhozói munkájával, a választások
előkészítésével, nem utolsósorban pedig határberendezések
lebontásának tényével indokolta. +++
1989. június 22., csütörtök 18:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|