|
|
 |
|
 |
A román jegyzékről
|
München, 1989. június 18. (SZER,Világhíradó) - Kasza László
kommentárja:
- Ma még nincs hivatalos álláspont, kérem, érdeklődjön holnap a
délelőtt folyamán - kaptam a választ ma délután a külügyminisztérium
ügyeletén arra a kérdésre, hogyan reagál a magyar diplomácia az
elmúlt évtízedek ma nyilvánosságra került legélesebb román
támadására.
A válaszra tehát várni kell ugyan, de a durva provokációnak
tekinthető román jegyzék tartalmáról már most is részletes
értesülések állnak rendelkezésünkre. Ezek szerint tegnap délután a
bukaresti külügyminisztériumba kérették Szűcs Pált, Magyarország
romániai nagykövetét. Jegyzéket adtak át neki, amelyben - így a
szavakban hozzáfűzött kommentár - Bukarest tiltakozik a június 16-iki
románellenes budapesti megnyilvánulások miatt.
A román hírügynökség részleteket idéző jelentéséből aztán
kiderül, hogy a romániai rendszer, amelyet 40 éven át testvérinek
kellett nevezni nálunk, minden eddiginél élesebb kirohanást intézett
Magyarország ellen. - Ízelitő:
"Antiszocialista, Romániával szemben ellenséges,
nacionálsoviniszta, revizionista jelszavak és beszédek jegyében
folyt június 16-ikán Nagy Imre és társai temetése." - Ezek a
bukaresti jegyzék szerint elsősorban ugyan Romániát veszélyeztették,
de fenyegetőek az MSZMP, a magyar kommunisták, sőt az egész
kommunista mozgalom és a Varsói Szerződés számára is. A
Ceausescu-rendszert különösen elszomorítja, hogy a magyar reakció
körei deklasszált elemek, külföldiek és Romániából Magyarországra
menekült fasiszták szabadon tüntethettek Románia ellen.
A jelzők után, amelyek azonosak a Kádár-rendszer 1956-ot követő
szóhasználatával, nem meglepő a román hírügynökség közleménye, amely
szerint a bukaresti kormányt - úgymond - kényszerítette a jegyzék
megfogalmazására azon levelek, táviratok, telefonhívások áradata,
amellyel román és magyar etnikumú állampolgárok szinte elöntötték a
román rádió, tv és napilapok szerkesztőségét. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A román jegyzékről - 1. folyt.
|
A diplomáciai jegyzék a két ország közötti barátsági szerződés
megsértésével vádolja Magyarországot, és hozzáteszi (s mostmár végleg
nem tudni, melyik a legelképesztőbb állítás): "Ami Budapesten történt,
az a helsinki egyezmény szellemével sem egyeztethető össze". - Ez a
diplomáciai provokáció a Budapest-Bukarest közötti viszony újabb
mélypotjának tekinthető.
Bármennyire is nevetségesek a vádak, úgy gondolom, nagy hiba
lenne lebecsülni jelentőségüket. A román hírügynökség közleményéből
tudjuk, hogy a bukaresti kormány szövetségeseket gyűjt magyarellenes
politikájához. Bizonyos országok bukaresti képviseleteinek vezetőit
a külügyminisztériumba kérették és tájékoztatták Románia
álláspontjáról a budapesti románellenes tüntetés ügyében - jelenti a
hírügynökség.
Nem nehéz kitalálni, hogy a tájékoztatást örömmel vette
tudomásul például a prágai kormány képviselője, hiszen Jan Fojtik
központi bizottsági titkár két nappal ezelőtt szükségesnek tartotta
közölni Eperjesen - ő jobban tudja, mint a magyarok: 1956-ban nem
népfelkelés, hanem igenis ellenforradalom volt Budapest. Véleményét,
amely a Magyar Rádió munkatársa szerint az utóbbi évek legélesebb
támadása volt Magyarország ellen, Őszi István
külügyminiszter-helyettes nagyon civilizáltan, de nem kevésbé
határozottan visszautasította.
Ehhez vegyük hozzá, hogy a TASZSZ hírügynökség tudósítója június
16-ikán szinte egyforma teret szentelt beszámolójában a temetési
szertartásnak és az előző este lezajlott tüntetésnek a budapesti
szovjet követség előtt. Ez nem csak az újságíró rossz arányérzékére
utal, hanem arra is, hogy a Szovjetunióban is vannak olyanok, akik
esetleges ürügy érdekében szívesen csinálnak elefántot a bolhából.
Ezt meg kell gondolniuk azoknak, akik ma a megnövekedett magyar
szabadságot minden rossz szándék nélkül olyan lépésekre használják,
amelyek esetleg alkalmasak az elefánt-gyártásra. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A román jegyzékről - 2. folyt.
|
Világos ugyanis, hogy a zsenge magyar reformfolyamatot egyszerre
két veszély fenyegeti. Külső - lásd: nyílt bukaresti és prágai
támadások - és belső: gondoljunk a magát MSZMP Marxista
Egységplatformjának nevező csoport nyilatkozatára, amelynek
szóhasználata megegyezik a korábban idézett román jegyzékével. Hiba
lenne ezen kivénhedt sztálinisták maroknyi csoportját
jelentéktelennek tekinteni.
Ne felejtsük, hogy a testvéri segítségnyújtáshoz 1956-ban két
ember kérése is elég volt: Kádár Jánosé és Münnich Ferencé
+++
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|