Rendszerváltás és az MTI

	Az Új Márciusi Front közgyűlése
München, 1989. június 10. (SZER, Világhíradó) - A budai Vigadó nagytemében mintegy 350 főnyi közönség jelenlétében június 10-én délelőtt 10 órakor nyílt meg a közgyűlés, mely az Új Márciusi Front szervezetté alakulását volt hivatott kimondani. A közgyűlés még tart, amikor ezt a tudósításomat továbbítom, de feladatát minden jel szerint be fogja tölteni és elfogadja az előterjesztett alapszabályt, majd megválasztja a vezetőséget. A láthatólag torlódó események közepette az Új Márciusi Front közgyűlése is esemény, azonban megítélésem szerint aligha olyan súlyú, hogy a fő áramlatokat erőteljesen befolyásolhatná. Annál is kevésbé, mivel a budai Vígadóban ma délelőtt szemlátomást olyan értelmiségiek voltak többségben, akik a demokráciát és az azzal járó politikai türelmet nagyra értékelik ugyan, azonban inkább a meditációt kedvelik, mintsem a politikai cselekvést. Jeles koponyák és tekintélyes nevek szép számban vonultak fel ide. Hogy csak néhányat említsek, a bevezető előadást tartó Vitányi Iván után hozzászólt Vámos Tibor akadémikus, Lázár István, a Valóság című folyóirat egyik szerkesztője, D. Szűcs Júlia, aki az új Mozgó Világot szerkeszti, Bihari Mihály politológus és számos más filozófus, történész, művész. Súlyt kívánt adni az eseménynek a rendezőség Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás meghívásával, akik el is jöttek és felszólaltak. Valamivel később követte őket a mikrofonnál Nyers Rezső, akit nem kellett külön meghívni, lévén ő a házigazdák egyike. Mindazonáltal egy valami nem derült ki a vitából. - A lényeg. Sem politikai értelemben, sem szervezeti tekintetben. Hadd kezdjem az utóbbival A javasolt alapszabály értelmében az Új Márciusi Front a maga jellege szerint szellemi mozgalom és egyben politikai klub. (folyt.) 1989. június 10., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Új Márciusi Front - 1. folyt.
Pontosabban, politikai klubok hálózata kíván lenni és mint ilyen, viták, fórumok megrendezésével óhajtja szolgálni a helyi, a regionális és az országos konfliktusok nyilvánosságát és toleráns megoldását. Ám az sem az alapszabályból, sem a vitából nem világlott ki, miért kell ezért egy szervezetté alakulnia, amikor pedig a meglevő keretek között is megvan erre a lehetőség. Arról már nem is szólva, hogy szerte Budapesten és az országban a legkülönbözőbb szervezetek és csoportok rendeznek politikai vitákat hasonló célokkal. Ami az Új Márciusi Front működésének politikai tartalmát illeti, az alapszabály bevezető része Vitányi Iván előadásával összhangban így fogalmaz: Tevékenységét általános érvényű elvek szabják meg. Ezek a szabadelvűség, az erőszakmentesség, a demokrácia és a szociális igazságosság. Célja olyan jogállam, garanciákkal rendelkező demokratikus társadalom, amelyben a szocialista mozgalmak egyenlőség- eszménye a politikai radikalizmus szabadság-tradícióival egyesülve teremti meg a közjó és a gazdasági felzárkózás feltételeit. Nos, ez bármennyire rokonszenves, de túlságosan általános. Mi választja el például a szociáldemokráciától, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége balszárnyától, vagy másfelől az MSZMP-ben formálódó reformkörök elgondolásaitól? Pozsgay Imre üdvözlő szavaiból nem kaptunk választ arra, miben áll a különbség az Új Márciusi Front és a Pozsgay által kezdeményezett Mozgalom a demokratikus Magyarországért céljai között. Az ugyan elhangzott, hogy a két szervezet egymásnak természetes szövetségese, ám arról senki sem szólt, hogy valami különbségnek is lennie kell, ami különállásukat indokolja. Rövid, de ezúttal velőtlen felszólalásában Bihari Mihály sem árulta ezt el. Nyers Rezső, aki elmondta, hogy a politikai élet pártokban való szerveződésével szembeni ellenszenv a politikai kultúra kezdetleges voltának a jele és hogy ezt a ellenszenvet semmiképpen nem szabad erősíteni, egyébként jobbára ugyancsak a tolerancia közhelyeit hangoztatta. +++ 1989. június 10., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »