|
|
 |
|
 |
Galambtenyésztő,történész,forradalmár-Látogatóban Király Bélánál (1. rész)
|
1989. június 8. csütörtök (MTI-Panoráma) - Király Béla, az 1956-os nemzetőrség hajdani parancsnoka - akinek nyilatkozatát a napokban közölte a magyar sajtó - 33 év múltán először látogat haza. A népfelkelés egyik irányítója Nagy Imre és mártírtársai temetésén beszél. Ám nemcsak ott: vendége lesz a Magyarságkutató Intézetnek és a FIDESZ-nek. Tíznapos látogatása idején bizonyára elhalmozzák más meghívásokkal is.
Aki sorsa ismeretében (öt év börtön, halálos itélet, forradalom,
emigráció, új kezdés kényszere, érett férfiként) vagy korát tudva
(betöltötte már 77. évét) megtört aggastyánra számít, nem fogja
felismerni Király Bélát. A magas, feszes tartású férfi messziről
elárulja az egykori katonatisztet, a csillapíthatatlan szellemi
érdeklődés, a közlés vágya pedig a tudóst - második életét.
A kaposvári állomásfőnök fia állatorvos szeretett volna lenni,
de az akkor hosszú, költséges tanulmányokra nem tellett a csáládnak.
Maradt a díjmentes Ludovika Akadémia, amelyet a véletlen-teremtette
katonatiszt oly sikerrel végzett el, hogy pár év múlva már a
vezérkari akadémiára került.
Ítélje meg ki-ki a maga szemszögéből a Horthy-Magyarország
tisztképzését. Szakmai színvonala mindenesetre nemzetközileg ismert,
sőt elismert volt. Olyannyira, hogy amikor Király Béla, az
újdonsült, jó negyvenes éveiben járó emigráns felvételre
jelentkezett a New York-i Columbia Egyetemen, felsőfokú diplomáit
minden további nélkül betudták. A magyar ,,öregdiák,, azonban
ragaszkodott ahhoz, hogy rendes hallgatóként bejárjon az előadásokra
és vizsgázzon. Tanítani és kutatni akart, de előbb éveken át
tanulmányozta, hogy mit és hogyan tanítanak. ,,Úgy véltem, csak
magas tudományos színvonalon szolgálhatom a magyar ügyet,, - mondja
erről.
Amikor a hadtörténet oktatását megkezdte, jószerével abban a
korban volt, amikor mások már a kényelmesebb életet, a
visszavonulást fontolgatják. Király Béla tanított, és csak 72 évesen
ment nyugdíjba, a New York-i városi egyetem professzori
katedrájáról. Ez az Egyesült Államok második legnagyobb állami
egyeteme a kaliforniai után, diákok tízezreivel.
A professzor vidéki háza - ahol egyedül él, könyvek ezrei és a
legújabban elektronikus szövegszerkesztő társaságában - szemmel
láthatóan eleven műhely. Az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat az ő
gyermeke. Ez jellegzetesen amerikai vállalkozás, haszonra nem
törekvő intézményként adómentességet élvez, sőt, támogatói nem
adóznak a társulatnak juttatott összegek után. (folyt.)
1989. június 8., csütörtök 10:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Galambtenyésztő,történész,forradalmár-Látogatóban Király Bélánál (2.rész)
|
A támogatók javarészt magyar ügyet szolgálnak. Az immár
hatvannál több kötet közül a legújabbak egyike az 1860-1960 közötti
korszak jelentős magyar államférfiait mutatja be, Deák Ferenctől
Nagy Imréig. Az angol nyelvű sorozat történelmünk kulcskérdéseit is
taglalja, a késő-középkori magyar szabadságharcoktól 48-on át a
kisebbségi problémákig, a második világháború utáni időkig.
,,Szerelmes történelmet írunk - mondja Király Béla, akinek neve
szerzőként, szerkesztőként nem egy köteten rajta van. - Nem sértjük
meg persze a tudományos tárgyilagosság követelményét, objektívan
tárgyaljuk a magyarság jó tulajdonságait és hibáit egyaránt, dehát
csak szeretettel írhatunk népünkről.,,
,,Ez a megértő, megbocsátó, összefogó szeretet az amerikai
magyarság többségéből - fájdalom - hiányzik,, - teszi hozzá.
E sorok írója 1977-ben tanúja volt annak az amerikai
törvényhozási ülésnek, amelyen a magyarság képviselőinek feltették a
kérdést: mi a vélemenyük arról, hogy a Carter-kormány visszaadja a
szentkoronát Magyarországnak. A meghívott emigránsok közül ketten -
Nagy Ferenc, a Rákosi által kiüldözött egykori kisgazda kormányfő és
Király Béla - álltak ki a korona visszaadása mellett. A többi
emigráns vezető emiatt a helyszínen olyan hangnemben támadt rájuk,
hogy a felháborodott amerikai képviselők a terem kiürítésével
fenyegettek.
,,Kisebbségben vagyunk olyanok, akik az emigrációban is tenni
akartak és akarnak a hazánkért,, - mondja Király Béla. Ilyen
szemléletű barátaival látogat most haza. Köztük lesz Décsy János
történész-professzor, aki 1956-ban szárnysegédje volt, Jónás Pál, a
Petőfi Kör egykori elnöke, aki az új mexikói egyetemen tanít
közgazdaságtudományt és Lipták Béla, aki a nagymarosi erűmű elleni
harcból már Magyarországon is ismert.
A Ney York közelében fekvő tóparti üdülő-városkában a
Kossuth-címerrel díszített faház mellett galambdúcok sora: Király
Béla világéletében lelkes galambtenyésztő volt... A szép állatok
gondozásában egyik honfitársa segít. Valószínűleg egyre több lesz a
munkája: a katonatiszt-forradalmár-galambtenyésztő ideje egy részét
kutatással szeretné tölteni, a budapesti levéltárakban. Mint reméli,
tárcájában az amerikai mellett ott lesz a külföldön élő magyaroknak
kiadott útlevél is. +++
Heltai András (Washington), MTI-Panoráma
1989. június 8., csütörtök 10:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|