Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (17. rész)
Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari ----------------- Vállalat vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb törvénye, amely a magyar gazdaság új alapokra helyezését hivatott elősegíteni. Hasonlóan vélekedett az ehhez kapcsolódó, most beterjesztett törvénytervezetről, illetve módosító javaslatokról. Örvendetesnek tartotta, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat e formában került a törvényhozó testület elé. A képviselő figyelemre méltónak tartotta, hogy a benyújtott törvényjavaslat az evolúció elvére épül, nem pedig egyfajta felülről jövő, elsietett átalakítási kampányra, amely újabb károkat okozhatna gyors végrehajtatásával a gazdaságnak. Véleménye szerint magalapozatlan az a szemlélet, amely egyetlen vagyonkezelő központ szinte azonnali felállítását indítványozza, hiszen az ismételten monopolisztikus helyeztet teremtene, a gazdálkodási vagyon elosztási feladatát látná el. - A kérdést az államháztartási törvénnyel kapcsolatosan kellene rendezni, hogy véget vessünk végre az ,,osztogató-fosztogató,, szemléletnek - mondta. A vállalati törvény módosításával kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyik paragrafus lehetőséget teremt a Minisztertanácsnak arra, hogy indokolt esetben a vállalati tanács, illetve a küldöttközgyűlés által vezetett vállalatot ismét állami kezelésbe vonja. Ez - szerinte - kitöltetlen biankó csekket adna a Minisztertanácsnak, amely felhasználhatná mindenkori rövid távú költségvetési érdekeihez. Ha ez a szakasz a törvényből nem maradhat ki, akkor célszerűbb megoldás lenne ezt a felhatalmazást az Országgyűlés körébe utalni, hogy a Minisztertanács az okok kellő bemutatásával kezdeményezhesse ilyesfajta szándékát. A Parlamentnek ily módon lehetősége lenne az állami vagyonkezelés ellenőrzésére. Egy nagyvállalat államigazgatásba való visszavétele vagy eladása ezt mindenképpen indokolttá teszi. A vállalati tanácsok tagjainak tiszteletdíja, az átlagkereset tíz százaléka - szerinte - az elvárt felelősséggel nem áll arányban. Javasolta, hogy a tízszázalékos juttatást csak a tiszteletdíj minimumaként határozzák meg, amelytől a vállalat - nyereséges gazdálkodásával arányban - eltérhet. (folyt.köv.) 1989. május 30., kedd 16:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »