Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP KB ülése (7. rész) - Iványi Pál (6. rész)
E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett. Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formái, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabbat tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban való munkavállalás és mellette a háztáji gazdálkodás, úgy egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. E kettő jól megfér egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátai. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni - hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna - állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti; létbiztonságát, anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikának kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszerellátásáról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban lévő javítása. Ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is. (folyt. köv.) 1989. május 29., hétfő 15:36
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »