|
|
 |
|
 |
Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - A budapesti Moszkvai Napok programsorozatának részeként csütörtökön szovjet és magyar politikusok, akadémikusok, neves tudományos szakemberek részvételével elméleti-tudományos szeminárium kezdődött az MSZMP budapesti Propaganda és Művelődési Központjában.
A szekcióüléseket megelőző plenáris ülésen Jurij Karabaszov, az
SZKP Moszkvai Városi Bizottságának titkára elöljáróban a
rendezvénysorozat eddigi eseményeit összegezte, sikeresnek ítélve
azokat. Ugyanakkor egyetértett a Vecsernaja Moszkva című lapban
megjelent kritikával is, amely szerint a budapesti lakosság nem vesz
részt aktívan a rendezvényeken. A most kezdődő szemináriummal
összefüggésben kiemelte, hogy az tulajdonképpen folytatása a két
főváros közötti hagyományosan jó kapcsolatoknak. Vitaindítójában
rámutatott: a történelem kanyargós útjain elméleti-politikai
koncepciók nélkül egyszerűen nem érthetők meg a társadalmi
folyamatok. A gazdaság egészségesebb működtetése reform nélkül
elképzelhetetlen, ehhez számos tudományos kérdésre kell választ
adni. Ezek közé sorolta a gazdasági ösztönző rendszer kidolgozását,
illetve azt, hogy a szocializmusban milyen tulajdonviszonyok
érvényesüljenek. Jurij Karabaszov kifejezte meggyőződését, hogy a
peresztrojkát a gazdaság átalakítása nélkül nem lehet megvalósítani.
Szólt arról is, hogy a Szovjetunió a demokratikus változások útján
halad. Ezek egyikeként a választási rendszer reformját jelölte meg,
mint mondta, Moszkva eddig soha nem látott választási hadjárat
színtere volt. A lakosság körében a legnépszerűbb jelöltek a
peresztrojka hívei voltak, azok a személyek, akik radikális
nézeteikről ismertek. Fontosnak tartotta a párt népszerűségének
erősítését, a párton belüli demokrácia szélesítését, illetve a
politikai kultúra növelését.
Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára a
szeminárium lényegét összefoglalva hangoztatta: semmi sem pótolhatja
a nyílt eszmecserét, az őszinte szót, s e viták során nem
szentségtörés a kritika sem. Ma, amikor az emberek töprengenek, nem
egyszer elbizonytalanodnak, semmi sem lehet fontosabb, mint
világosan kijelölni a pártértelmiség feladatát. Hangoztatta, hogy a
társadalomépítés azon modellje, amely nálunk is meghonosodott, mára
működésképtelenné vált. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:43
|
Vissza »
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (2. rész)
|
A változtatás elkerülhetetlen, s ez nem egyszerűen reformot jelent,
hanem átfogó fordulatot, politikai, gazdasági, kulturális, szellemi
értelemben egyaránt. Az MSZMP ennek szükségességét felismerte -
mondta Barabás János, ugyanakkor kijelentette: a pártnak nincs kész
forgatókönyve a fordulatra. Rámutatott: az MSZMP a válságos
időszakban igyekszik talpraállni, kezdi újraszervezni saját erőit,
hogy a fordulat élére álljon. Az MSZMP Központi Bizottságának
állásfoglalására utalva szólt a többpártrendszer bevezetésének
kérdéseiről, emlékeztetve a KB értékelésére: az áttérést
politikailag nem lehet, adminisztratív eszközökkel pedig nem kívánja
a párt megakadályozni. A Budapesti Pártbizottság titkára elmondta
azt is, hogy folyamatban van a történelmi múlt értékelése, a párt
hosszú távú stratégiai programjának kidolgozása, illetve az MSZMP
teljes szervezeti átépítésének koncepcionális újragondolása.
Barabás János a többpártrendszer bevezetésével összefüggésben
annak a véleményének adott hangot, hogy a politikai kultúra
viszonylag alacsony szintje miatt sok, a hatalomért acsarkodó kis
párt jellemzi majd a hazai viszonyokat. kifejezte meggyőződését:
,,az MSZMP-n kívül nincs olyan politikai erő a felszínen, amely
ugyancsak szocializmust akarna, csak más módon.,,
A Budapesti Pártbizottság titkára hangoztatta: az MSZMP meg
akarja nyerni a következő választásokat, modern politikai párttá
kíván válni, amely meghatározott politikai programért harcol.
Fontosnak tartotta, hogy a párt tagjait a program és ne valamiféle
elvont világnézeti elkötelezettség szervezze. Az MSZMP egyesült párt
- e ténynek a mai körülmények között újra növekszik jelentősége. A
tagfelvételi, -toborzási filozófia meghatározásához át kell
értékelni a hagyományos osztály-kategóriákat. Az MSZMP a kisemberek
pártja kíván lenni, azoké, akik bérből és fizetésből élnek,
alkalmazottak, munkások, parasztok, szakértelmiségiek.
Gazdasági kérdéseket érintve hangoztatta, hogy a KGST-t csak a
nemzetgazdaságok reformjára alapozva lehet működőképessé tenni.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Elméleti-tudományos szeminárium (3. rész)
|
Ennek korlátait látva inkább a kétoldalú együttműködések javítását
szorgalmazzuk azokkal a szocialista országokkal, amelyek a
nemzetgazdaság reformját hozzánk hasonlóan képzelik el, valósítják
meg - mondta végezetül Barabás János.
A plenáris ülést követően a politikai szekcióban részt vevők
véleményt cserélnek egyebek között a szocialista társadalom
demokratizálódási folyamatáról, a párt vezető szerepének
érvényesüléséről, a tömegkommunikációs eszközök pártirányításáról,
az ideológia formáinak és módszereinek megújításáról, a szocializmus
fejlődésében tapasztalható általános törvényszerűségekről és sajátos
vonásokról. Egy másik csoportban a tervgazdálkodás és a piac
kölcsönhatásait, a tulajdonviszonyok alakulását, az árképzés
problémáit tekintik át. A kulturális szekcióban részt vevők
megvitatják: milyen szerepet játszanak a művészek a szocializmus
szellemi alapjainak megszilárdításában, a társadalom tudatának
alakításában. A két főváros vállalatai, szervezetei közötti
együttműködés helyzetével, a további fejlődés perspektíváival,
feladataival az úgynevezett gyakorlati szekcióban foglalkoznak.
A tudományos szemináriumon pénteken folytatják a
szekció-megbeszéléseket. (folyt. köv.)
1989. április 6., csütörtök 14:49
|
Vissza »
|
|
Moszkvai Napok Budapesten - Színházi programok (4. rész)
|
A Budapesten vendégszereplő Moszkvai Drámai Gogol Színház és az
Akadémiai Moszszovjet Színház művészeivel találkoztak az újságírók
csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában.
A Gogol Színház társulata szerdán és csütörtökön a József Attila
Színházban szerepelt Plenzdorf-Prjalkin Legenda a végtelen
boldogságról című zenés játékával. Szergej Jasin főrendező, az
előadás színreállítója a darabválasztásról elmondta: olyan témát -
mi a boldogság általában - próbált meg színpadra vinni, amely minden
embert érdekel. Emellett igyekszik keresni a színjátszás azon
formáit, amelyek a komplex színház létrehozásához vezetnek. Erre
alkalmasnak mutatkoznak a most bemutatotthoz hasonló darabok,
amelyekben a színészek énekelnek, táncolnak, sőt hangszeres játékkal
is segítik társaikat. Szólt arról is, hogy a Gorkij Színház
elsősorban olyan darabokat játszik, amelyeknek középpontjában a
morális döntések, a szabadság kérdései állnak. Végül közölte, hogy
tervbe vették Spiró György Csirkefej című drámájának bemutatását.
Az Akadémiai Moszszovjet Színház pénteken és szombaton este a
Thália Színházban játssza Roman Szolncev Fékezés a fellegekben című
publicisztikai drámáját. Pavel Homszkij művészeti vezető elmondta,
hogy a politikai töltésű darab napjainkban játszódik, és azt mutatja
be, miként harcolnak a peresztrojka ellen az átalakítással
szembenállók. A szibériai szerző művének sorsa rendkívül hányatott
volt. Az író szűkebb pátriájában betiltották színre vitelét.
Szolncevet sok támadás érte később is, amikor képviselőjelöltként
kívánt indulni a mostani választásokon. Ezt számos hivatalos
intézmény igyekezett megakadályozni, ám ez nem sikerült, mert a
szerzőt megválasztották képviselőnek. Az 1921-ben alakult Akadémiai
Moszszovjet Színházat Homszkij úgy jellemezte, hogy stílusa a
Sztanyiszlavszkij és Vahtangov nevével fémjelzett színjátszó iskola
ötvözetén alapul. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|