Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb működtetésére új társasági formák - állapították meg a bizottsági tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja a kormánynak - mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt rögzíteni. Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását. Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese a vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy az állami vállalatok társasággá alakulása mindig tőke bevonásával járjon együtt, bár annak nagyságáról megoszlottak a vélemények. Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is tájékoztatta a képviselőket. Ennek kapcsán elmondta: a vállalati tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni. Kókai Rudolf (Szolnok megye) szerint korszerűsíteni lehet a vállalati tanácsok tevékenységét, ám ebből nem szabad kampányt csinálni. A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk, amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb feszültségek keletkeznének - mondta több képviselő is a Budapest-Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán. Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg, ami költségvetési döntést igényel. (folyt.köv.) 1989. február 28., kedd 17:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »