|
|
 |
|
 |
Felcím: Elkészült a rendőrségről szóló törvény koncepciója
Főcím: A jogbiztonság közbizonytalanságot szül?
|
Budapest, 1990. szeptember 3. Hétfő (MTI-Press)
A Belügyminisztériumban elkészült a rendőrségről szóló törvény
koncepciója, amely - előkészítői szándéka szerint, első olvasatban -
még az őszön a Parlament elé kerül. De miért is olyan fontos ez a
törvény? S vajon lehet-e törvénnyel szabályozni a rendőrség, tehát a
közrendvédelem és a bűnüldözés szakembereinek tevékenységét? Egyebek
között erről beszélgettünk dr. Szikinger Istvánnal, a
Belügyminisztérium rendőrségi és határőrizeti főosztályának
vezetőjével.
- Mindenek előtt tisztázzuk: miért kell nekünk rendőrségi
törvény?
- A rendőrség tevékenysége alapvető állampolgári jogokat érint,
egy jogállamban tehát fel sem vetődhet a kérdés, hogy kell-e vagy
sem. Magától értetődő, hogy egy országnak van büntető törvénykönyve,
büntetőeljárási törvénye és van egy olyan törvény is, amelyik a
rendőrség és az állampolgárok kapcsolatrendszerét, egymással
szembeni jogait és kötelezettségeit szabályozza. Mint jogász ehhez
már csak "mellékesen" teszem hozzá, hogy a módosított alkotmány
előírja ennek a törvénynek a megalkotását számunkra.
- Milyennek kell lennie a jó rendőrségi törvénynek, egyáltalán
létezik jó törvény, lehet olyat alkotni, amelyik az állampolgároknak
és a rendőröknek egyaránt megfelel?
Alcím: A rendőr és az állampolgár viszonya
- A rendőrségi tövénynek a lehető legegyértelműbben meg kell
határoznia, hogy a rendőr és az állampolgár találkozásakor,
például egy rendőri intézkedés során, kinek mihez van joga. Mit
tehet a rendőr, azaz mit köteles tudomásul venni az állampolgár, s
milyen esetekben élhet panasszal a vele szemben intézkedő; s az
ilyen esetekben milyen fórumokhoz fordulhat.
Ami a kérdés második részét illeti, nos, itt mindenek előtt azt
kell tisztázni, milyen feladatokat adunk a rendőrségnek. Azt, hogy
tartassa be a jogszabályokat, vagy azt, hogy biztosítsa a közrendet.
Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor reménytelen a jogi szabályozás. A
közbiztonság fenntartása ugyanis számos nem jogi elemet is magában
foglal. Szabad-e például parkban éjszakázni? Ha a törvény nem
tiltja, akkor szabad. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|