Rendszerváltás és az MTI

	Emberi jogi értekezlet (1.rész)
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1989. május 30. kedd (MTI-TUD) - Párizsban a Sorbonne nagy amfiteátrumában megnyílt az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó értekezlet. Az első ülésen Edwige Avice francia mellérendelt külügyminiszter elnökölt és nyolc ország képviselője fejtette ki kormánya álláspontját a bécsi európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozatainak megvalósításáról. A felszólalásokból kibontakozott, hogy az európai államok társadalmi berendezkedésüktől függően mást és mást tartanak fontosnak az emberi jogok közül. A nyugati felszólalók az európai együttélés legmélyebb dimenziójaként beszéltek az emberi jogokról, amelyek közül sorra az egyéni szabadságjogok csorbíthatatlanságát emelték ki. Albert Gudmundsson izlandi nagykövet volt az első, aki név szerint is bírált három országot - Romániát, Csehszlovákiát és Bulgáriát - az emberi jogok megsértése miatt. Kijelentette, hogy a bécsi kötelezettségvállalások végrehajtásában a legnagyobb hiányok Romániában mutatkoznak és hangsúlyozta, hogy a dokumentum 35 aláírója közül egyetlen sem vonhatja ki magát érvénye alól. Az izlandi nagykövet elítélte Václav Havel csehszlovák drámaíró bebörtönzését és a prágai tüntetők rendőri zaklatását, Bulgária hatóságait pedig a török nemzetiségűek tüntetéseinek szétveréséért. Az NDK és Bulgária külügyminisztere beszédében az emberi jogok gyökeresen eltérő felfogását képviselte. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere hangoztatta, hogy az NDK nemcsak alkotmányába foglalta az ENSZ egyetemes emberi jogi nyilatkozatának fő elveit, hanem állami gyakorlatában érvényre is juttatja a kollektív és egyéni jogokat. Az NDK-ban senki sem alszik a híd alatt, nem csorbítja semmi a munkához és a tisztességes bérhez való jogot, nincsenek a kábítószernek áldozatai, nincsenek új szegények, ezzel szemben ingyenes az orvosi ellátás, olcsók a közszükségleti cikkek, a szolgáltatások és jövőre megoldják az egész lakáskérdést. Nem létezik a faj- és idegengyűlölet, nincsenek újfasiszta jelenségek. Nagy hangsúllyal mutatott rá, hogy a béke a legfontosabb emberi jog, mert egy harmadik világháború nemcsak az emberi jogoknak hanem magának az emberi civilizációnak is véget vetne. Végezetül emlékeztetett arra, hogy a közös európai ház építése közben csak úgy lehetséges az együttműkködés az emberi jogokért, ha minden ország elfogadja, hogy egyikük rendszere sem tökéletes és nem szolgálhat mintául másoknak. (folyt.) 1989. május 30., kedd 15:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »