|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának együttes ülése (1. rész)
|
1989. március 1., szerda - A romániai menekültek helyzetéről, illetve az ezzel kapcsolatban tervezett intézkedésekről szóló minisztertanácsi tájékoztató jelentéssel foglalkozott az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága az Országházban szerdán megtartott együttes ülésén. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a bizottsági tagokat arról, hogy május 31-ig konkrét javaslat készül a menekülttáborok ügyében. A legfontosabb feladat, hogy egy helyen történjen a menekültek befogadásához szükséges egyeztetés, és hogy tervszerűbben orientálják a hazánkba érkezőket a letelepedési hely kiválasztásáról. A menekültek 70 százaléka ugynis Budapesten, illetve az ország keleti felében kíván lakó- és munkahelyet keresni. Június 31-ig a hazai jogi szabályozással is rendezik a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozásunk e vontakozásait. Addig átmeneti intézkedésekkel szolgálják a menekültek státuszának rendezését. A jelenlegi elképzelések szerint a 6 hónapra szóló ideiglenes engedélyt követően kiállított letelepedési okmány - a világútlevél kivételével - a magyar állampolgárokkal egyező jogokat biztosít. A 300 millió forintos letelepedési alapból - mint mondotta - eddig 74 millió forintot használtak fel. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 20:04
|
Vissza »
|
|
A külügyi és honvédelmi bizottság együttes ülése (2. rész)
|
A vitában Réger Antal (országos lista) annak adott hangot, hogy
szerinte gyengült a társadalmi konszenzus e kérdésben, erősödött az
ellenérzés. Szalai Géza (Budapest, 20. vk.) azt kérdezte, hogy a
Magyarországon élő román nemzetiségiek mit tesznek az áttelepülő
román anyanyelvű menekültekért. Novák Lajos (Szabolcs-Szatmár megye,
Nyíregyháza 2. vk.) a menekülttáborok mielőbbi kiépítését
szorgalmazta. Barcs Sándor (országos lista) szerint a Romániából
menekültek ügyeinek összefogására önálló szervezetre lenne szükség.
Kárpáti András (Pest megye, Budakeszi, 22. vk.) a nyíltabb
tájékoztatás fontosságára figyelmeztetett. Az ellenérzés sokszor a
megfelelő információk hiányából adódik - mondotta. Nem ismerjük
igazán jól a történelmet, ez is nehezíti a reális helyzetmegítélést.
Schőner Alfréd (országos lista) szintén arról szólt, hogy történelmi
ismereteink katasztrófálisan hiányosak. Ez oda vezet, hogy nem
összefüggésében érzékeljük a körülöttünk zajló eseményeket. A
magyarországi zsidóüldözéssel például alig foglalkoznak magyar
történelem-tankönyvek, pedig magyar állampolgárokon esett súlyos
sérelmekről van szó. Az egykori üldöztetés pszichikai nyomai tovább
élnek a mai generációkban is. Ha nem hívjuk fel a nemzetiségiek
üldöztetésére a figyelmet, ugyancsak megbocsáthatatlan bűnt követünk
el - mondotta. Hangsúlyozta, mennyire fontos az áttelepülő fiatalok
oktatásának, továbbképzésének megszervezése is.
Gyuricza László, a honvédelmi bizottság elnöke rámutatott: a
menekültügy komoly gond, de a probléma kezelése egyre tárgyilagosabb
formát ölt hazánkban. Az ülésen elhangzó vélemények is ezt
bizonyították. Elsősorban a befogadói készségről esett szó, a
vélemények józan megítélésről tanúskodtak. Figyelmeztetett arra is:
a menekültek problémája nem román-magyar ügy, hanem az emberi jogok
kérdéskörébe tartozik. A magyar tömegek ma elsősorban román-magyar
ügyként kezelik ezt a gondot, s érzelmileg is így közelítik meg.
Sokat kell tenni a szemléletváltozásért, nem szabad engedni, hogy a
revans szellem feléledjen, mert ez súlyosan terhelné e viszonyt,
nehezítené a békés rendezést.
Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a külügyi bizottság elnöke
kiemelte, hogy helyes volt a honvédelmi bizottság kezdeményezése az
együttes ülésre, így teljesebb kép alakulhatott ki e kérdéskörröl. A
Belügyminisztérium minden bizonnyal hasznosítani fogja az itt
elhangzottakat. Mindkét bizottság csak elismerését fejezheti ki -
hangsúlyozta - a Belügyminisztériumnak e nem könnyű, az emberiesség
jegyében végzett tevékenységéért. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 20:10
|
Vissza »
|
|
A külügyi és honvédelmi bizottság együttes ülése (3. rész)
|
A vitában még hozzászólt Sebők János (Veszprém megye, Tapolca, 12.
vk.), Börcsök Dezső (Budapest 38. vk.), Winkler László (Győr-Sopron
megye, Mosonmagyaróvár, 8. vk.), Lestárné dr. Varga Mária (Budapest
51. vk.), Tóth Antal (Bács-Kiskun megye, Kalocsa, 16. vk.).
A külügyi bizottság ezután a Budapest-Bécs Világkiállítás
előkészületeiről hallgatott meg tájékoztatást. Marjai József, a
Budapest-Bécs Világkiállítást előkészítő tárcaközi bizottság
vezetője elmondta, nemzeti és üzleti vállalkozásról van szó. Két
sajátos kultúrájú, történelmi multú nép közös ügyéről. Olyan két
ország foghat össze, amelynek kapcsolatai megelőzték a helsinki
folyamatot. Ezt is demonstrálná a kiállítás. A kiállítás ösztönzi a
külföldi tőke bevonását olyan ágazatokba, melyeknél különben erre
nem számíthat az ország. Példának az infrastruktúrát említette.
A vitában Sebesi Lászlóné (Békés megye, Gyula, 6. vk.)
hangsúlyozta: elismeri a kiállítás fontosságát, de nem érti, hogy a
vidék, különösen az ország keleti fele mit profitál ebből. Kárpáti
András azt szorgalmazta, hogy mielőbb tisztázzák, milyen terheket ró
a költségvetésre a kiállítás. Barcs Sándor arra hívta fel a
figyelmet, hogy ülésükön most elsősorban a nemzetközi hatásokat kell
figyelembe venni. Ebből a szempontból feltétlenül támogatást érdemel
a kiállítás gondolata. Boros László (Budapest, 26. vk.) jobb
propagandamunkát sürgetett, mert szerinte a lakosság nagy része a
megfelelő információk hiánya miatt ellenzi a csatlakozást.
Figyelmeztetett arra a hiányosságra is, hogy Magyarországon igen
kevesen beszélnek idegen nyelveket. Méhes Lajos (Budapest, 44. vk.)
elismerte, hogy az ország nemzetközi tekintélye szempontjából
valóban előnyös a kiállítás, de ez a nagy anyagi teher más
fejlesztésektől, így például a feldolgozóipari beruházásoktól veszi
el a lehetőséget.
Marjai József válaszában hangsúlyozta, hogy megfelelő
infrastruktúra nélkül például az ipar, ezen belül a feldolgozóipar
igényelt fejlesztése sem valósítható meg. Arra viszont valóban
megoldást kell találni - mondotta - hogy ne növekedjék lényegesen a
fejlettségbeli különbség Budapest és a vidék, valamint a nyugati és
a keleti országrész között. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A külügyi és honvédelmi bizottság együttes ülése (4. rész)
|
Végül a bizottság, különös tekintettel a nemzetközi
szempontokra, egyetértőleg és támogatólag tudomásul vette az
előkészületi munkákról kapott beszámolót. Mint Szűrös Mátyás
kiemelte: a kiállítás nagy lehetőség arra, hogy országunk
beilleszkedjék az Európában zajló folyamatokba, meggyorsuljon
felzárkózásunk a fejlett országokhoz. Fontos, hogy a magyar nép
össznemzeti ügyként kezelje a kiállítás megrendezését. (MTI)
1989. március 1., szerda 20:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|