|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 22., szerda - Az Országgyűlés kulturális bizottsága támogatja, hogy az új Nemzeti Színház építésének előkészítési munkálatai meggyorsuljanak, s szükségesnek tartja, hogy a színház már a tervezett világkiállítás idején működhessék.
Miként a testület szerdai, a Parlamentben megtartott ülésén
elhangzott: ezért is fontos, hogy a két elfogadott helyszínre - a
Várra és az Engels térre - márciusban meghirdetendő építészeti
pályázat nyomán a kormány még az év végéig döntsön az építkezés
megkezdésének és befejezésének időpontjáról. A testület -
meghallgatva Szinetár Miklós kormánybiztos tájékoztatóját -
javasolta továbbá: a kormány kezdeményezze annak a jogszabálynak a
feloldását, amely a vállalatok számára nem teszi lehetővé, hogy azok
a Nemzeti Színház építésére adakozzanak. A képviselők egyetértettek
Szinetár Miklóssal abban, hogy az új Nemzeti Színház nem pusztán egy
meglevő társulat új épületét kell hogy jelentse, hanem az ország, a
nemzet olyan jelentős kulturális centrumát, amelynek az egész
kulturális életre kisugározhat a hatása. Ezt támasztja alá az a
szakmai program és tartalmi koncepció is, amelyet a képviselők
írásban megkaptak. Ez egyebek között javasolja, hogy az új színház
legyen alkalmas nemzetközi és hazai vendégjátékok, fesztiválok
rendezésére, valamint módszertani központként szakmai
továbbképzésekre. Fontos, hogy korszerű vizuális és auditív
eszközökkel rendelkezzék és otthont adjon olyan közösségi tereknek
és szolgáltatásoknak, amelyek az előadás előtt és után módot
nyújtanak a szabadidő kulturális eltöltésére.
Szinetár Miklós elmondta: a márciusban kihirdetendő építési
pályázatra a hazai tervezőkön kívül külföldön élő, neves magyar
származású építészeket is meg kívánnak hívni. Létrehoztak továbbá
egy olyan gazdasági tanácsadó testületet, amely az eddig befolyt 260
millió forinton túl - amely 1990-re a folyamatosan érkező pénzekkel
és a kamatokkal várhatóan 450 millió forint lesz - újabb ötleteket
adhat a pénzforrások bővítésére. Miként az a vitában is tükröződött,
az érvek - Avar István (Budapest) szerint például az Engels tér,
Varga Imre (országos lista) szerint a várbeli helyszín a megfelelőbb
-, és ellenérvek egész sora vonultatható fel a helyszín
eldöntésében, s várhatóan ezek a döntés után is sokáig hallatszanak
majd. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Kettősség jellemezte a testület véleményét a másik napirendi
pontként tárgyalt Bécs-Budapest világkiállítással kapcsolatosan is.
Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszternek a
világkiállítás előkészítési munkálatait ismertető szóbeli
kiegészítését követően a hozzászóló képviselők ugyan nem voksoltak a
világkiállítás ellen, de - korábbi tapasztalataik alapján -
elsősorban kételyeiket fogalmazták meg. Így Zsigmond Attila
(Budapest) azt emelte ki, hogy a koncepciót már a jelentkezés
pillanatában döntésre kellett volna bocsátani, mert a parlament az
esetleges visszalépés következményeinek ismeretében ismét
kényszerhelyzetbe kerül. Már most is felfedezhető ugyanis a
közvéleményben analógia a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos
országgyűlési döntéssel. A felelősségvállalási kötelezettség
oldaláról közelítette meg a kérdést Varga Imre is, aki szerint,
mivel teljességgel ismeretlen a bevételi oldal, a képviselők még nem
érezhetik illetékesnek magukat a döntésre. Hangsúlyozta: a munkában
résztvevő és hozzáértő szakembereknek, köztük a pénzügyi kormányzat
képviselőinek kellene inkább - teljes személyes felelősséget
vállalva - határozniuk.
Kállai Ferenc (országos lista) hangoztatta: ma, amikor a
közvélemény az áremelésekkel, az adórendszerrel és az elszegényedés
veszélyével foglalkozik, nehéz megteremteni a ,,fogadókészséget,, a
világkiállítás iránt, s a lakosság csak akkor nyerhető meg az
ügynek, ha pontosan ismeri a várható és még életében élvezhető
előnyeit. Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye) annak a véleményének
adott hangot, hogy az ország keleti fele háttérbe kerül a
fejlesztéseket, beruházásokat illetően. A testület egyébként
egyértelműen pozitívan ítélte meg a világkiállítás alapkoncepcióját,
hiszen - mint mondták - hazánk elsősorban éppen a kultúra és a
tudomány terén tud nemzetközileg is színvonalas értékeket
felmutatni.
A kulturális bizottság megvitatta az alkotmány korszerűsítésének
koncepcióját is. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szóbeli
tájékoztatójában elsősorban a jogalkotási munka menetrendjét
ismertette és azokra az alternatív javasolatokra hívta fel a
figyelmet, amelyek kérdésében a márciusi országgyűlésnek kell állást
foglalnia. A vitában hozzászólók főként az államforma
megnevezésével, az egy-, illetve kétkamarás országgyűléssel, illetve
az új címerrel kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kulturális Bizottságának ülése (3. rész)
|
A deklarálni kívánt többpártrendszerrel összefüggésben többen - így
Varga Imre, Zsigmond Attila és Bánffy György (Budapest) -
felvetették, hogy az alkotmánynak garanciát kell adnia arra, hogy a
fegyveres testületek - tehát a rendőrség és a honvédség is -,
függetlenek legyenek a pártoktól. Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén
megye) szerint az alkotmányban a személyiségi jogok között helyet
kell kapnia a szellemi-érték-védelemnek, a tehetség és a tudás
védelmének is. Az élethez való jog kapcsán Árvai Lászlóné (Heves
megye) felvetette, hogy ezzel nem egyeztethető össze a
halálbüntetés.
A kulturális bizottság szerdai ülésén Tóth János, a bizottság
titkára - elnökölt, s a vitában felszólalók között volt Varga Miklós
(Veszprém megye), Benjámin Judit (Budapest), Márk György (országos
lista), valamint Bozsó Jánosné (Tolna megye) is. (MTI)
1989. február 22., szerda 19:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|