|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kereszténydemokrata szakértők a földtulajdon rendezéséről (1.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. szeptember 6., csütörtök - A Kereszténydemokrata
Néppárt olyan piacorientált, vegyes tulajdonú agrárgazdaság
megteremtését szorgalmazza, amelyben meghatározóak a magántulajdon
különböző formái, beleértve az önkormányzati és alapítványi
tulajdont is. E cél eléréséhez nem tartják elegendőnek a
földtulajdonrendezését, szükségesnek ítélik egyebek között a
kártalanítási, a privatizációs, a bérleti, a földvédelmi és
-hasznosítási, az agrárpiaci rendtartási törvény és az új
szövetkezeti törvény megalkotását, a közgazdasági, pénzügyi
törvények, rendeletek kidolgozását, a meglévők módosítását. Egyebek
között ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet csütörtökön
tartott a KDNP a központi székházában azzal a céllal, hogy ezúttal a
földtulajdonról most nem a politikai álláspontjukat, hanem
szakértőik véleményét ismertessék meg.
A kereszténydemokrata szakértők hangsúlyozták: a párt agrárprogramja már több mint egy éve elkészült, s bár sok kérdésben hasonlít az MDF jelenlegi elképzeléseihez, az alapvető különbség, hogy az MDF berzenkedik az önkormányzati tulajdontól.
A KDNP agrártézisei etikai, gazdasági és külgazdasági szempontokra épültek. Az etikai szempont az, hogy a társadalom minden rétegének, tagjának elszenvedett sérelmeit a lehetőségek határain belül azonos módon szükséges rendezni.
A gazdasági szempontok között szerepel, hogy a katolikus keresztény világnézet szerint a magántulajdon nem jelenti a tulajdonhoz való abszolút jogot; az egyén és a közösség tulajdonának helyes egyensúlyán nyugszik az a társadalom, amelyet a KDNP elképzel. Minden olyan feladatot, amelyet az egyén el tud végezni, az egyénre kell bízni, minden olyan feladatot, amelyet a kisebb-nagyobb közösség meg tud oldani, azt az adott közösségre kell bízni és nem az államra - vallják. Ezért a magántulajdon mellett a kereszténydemokraták nagy jelentőséget tulajdonítanak az önkormányzati tulajdonnak. (folyt. köv.)
1990. szeptember 6., csütörtök 17:38
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kereszténydemokrata szakértők a földtulajdon rendezéséről (2.
rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Nézetük szerint az egyének és a kisebb-nagyobb közösségek együttműködése segíti elő az ember boldogulását.
Figyelembe vették azt is: ha 1,6 millió kisbirtokos tulajdonává teszik a mezőgazdaságot, akkor az enyhén szólva hátráltatná nemzetgazdaságunk integrálását a Európába.
A szakértők véleménye szerint a mezőgazdaság akkor is gyökeres átalakításra szorulna, ha semmmiféle politikai változás nem következett volna be - ebben általában egyet is értenek a közgazdászok. Ezt a véleményt támasztja alá a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségének alapvető változása a külpiacokon; az élelmiszerek állami dotációjának csökkentése miatt a belföldi fogyasztás csökkenése; a környezetvédelmi problémák súlyosbodása a mezőgazdaságban, és önmmagában a mezőgazdaság szerkezeti struktúrája. A túl nagy, a túlkoncentrált, sok hierarchikus szinttel rendelkező, merev mezőgazdasági szervezetek, vállalatok helyett a jelenleginél rugalmasabb kis- és középméretű, lehetőleg magánvállalkozásokat kell létrehozni.
A magyar mezőgazdaság hosszabb távú működését meghatározó feltételek megteremtése nélkül azonban a magánvállalkozások sem tudnak sikeresen tevékenykedni - hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. A lényeg: a jelenlegi helyzetben a mezőgazdaság nem minősül gazdaságilag hatékony üzleti vállalkozásnak, s ha a jelenlegi működési, szabályozási rendszer a maga összes gondjával fennmarad, akkor a privatizálás sem lehet megoldás.
A szakértők kitértek arra is: ha szabaddá teszik a földforgalmat, akkor a vállalati tulajdonban lévő, jelenleg a nulla forint mérleg szerinti értékű föld óriási vagyonná értékelődik fel. A földtulajdon rendezése pedig azt jelenti, hogy döntenek arról: kié legyen ez az óriási - legalacsonyabb áron számítva is ezer milliárd forintnyi - földvagyon, ki húzzon abból hasznot. Önmagában azonban a földforgalom teljesen szabaddá tétele elfedné azt a problémát, hogy a mezőgazdaságba befektetett 100 forint pótlólagos tőkével mindössze 80 forint termelési értéket lehetne elérni - ez pedig ráfizetés. A jelenlegi piaci viszonyok és pénzügyi szabályozók mellett ezt ,,produkálhatnák,, a magángazdálkodók is. Ezért a KDNP-szakértők szerint a földek teljes, szabad földforgalma nem engedhető meg.
A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint a földtulajdon rendezéséről szóló törvénynek akkor kell életbe lépnie, amikor a többi, kapcsolódó törvények is megszületnek, hatályba lépnek. (MTI)
1990. szeptember 6., csütörtök 17:41
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|