|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. június 4. hétfő (MTI-tud) - A legismertebb
horvátországi napilap, a zágrábi Vjesnik hétfői számában ,,A
trianoni békeszerződés,, címmel a következő cikket közölte:
- Magyarország az első világháborúban vereséget szenvedett agresszív központi hatalmak közül az utolsóként írta a békeszerződést a győztes antant-koalícióval. Az új államhatárokat kijelölő egyezmény csak azt követően jött létre, hogy elült a szovjet forradalom vihara, és Budapesten az arisztokrata reakció került hatalomra. De még akkor is nehezen írták alá a megállapodást. A magyar kormány szakadatlanul nacionalista érzelmeket szított, hogy támaszt biztosítson a diktatórikus rendszer számára, és makacsul elutasította a békeegyezményt. Programjának fő pontjaként nem ismerte el a háborús vereséget, és a hajdani Nagy-Magyarország integritásáért szállt síkra.
A Habsburg monarchia utódállamai - Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - és az antant-erők ellenállásába ütközve a magyarok végül engedtek: 1920. június 4-én a Párizs melleti Trianon-palotában aláírták a békeszerződést, amely Európa e részében megoldotta a két éven át fennállt konfliktust. Azt a napot Magyarországon nemzeti gyásznappá nyilvánították, a közvélemény pedig a demagóg jelszavaktól felajzva eufórikusan tiltakozott: ,,Nem, nem soha,,.
A magyar arisztokrácia és a politikai pártok többsége nagy illuziókkal várta a háború végét. Azt hitték, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiából kiváló Magyarország iránt a győztes hatalmak megértéssel viseltetnek majd és az ország megőrzi ,,egész állami területét,,. Egyedül Horvátország elszakadását ismerték el. A jugoszláv csapatok azonban bevonultak a Vajdaságba, megszállták Pécset és Mohácsot, a románok pedig Erdélyt, a csehek a felvidéket. A belgrádi, bukaresti és a prágai kormány nemzetiségük ama kifejezett óhajával igazolták ezt a lépésüket, hogy nemzeti államokká egyesüljenek, s a megszállt magyar területeket egyáltalán nem tekintették ideiglenes intézkedésnek, ahogy azt Budapesten gondolták. Időközben kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, s a játékba az antant számításai is beleszóltak. A franciák felszólítására a csehek és a románok különleges területi érdekeik érvényesítésére fegyveres intervenciót indítottak. (folyt.)
1990. június 4., hétfő 13:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Kun Béla, a magyar külügyi népbiztos akkor figyelmeztetett: ,,Ha az antant megdönti a tanácshatalmat, akkor Magyarországon a régi politikai garnitúra jut hatalomra, amely az integritás politikáját fogja folytatni és súlyos nemzetközi bonyodalmakat fog előidézni,,.
A magyar tanácshatalmat a külföldi intervenciósok és a hazai erők megdöntötték. A hatalom a Friedrich István vezette politikusok csoportjának kezébe került, amely lépéseket tett a monarchia visszaállítására és a Habsburgok újbóli trónraültetésére. Ez újabb válságot okozott. Ebből Románia húzta a legtöbb hasznot, mert csapatai az antant-hatalmak akarata ellenére továbbra is megszállva tartották Magyarország nagy részét. A románok nyíltan rabolták a magyar javakat és azzal az indoklással utasították el a békekonferencia ajánlását, hogy csapataik kivonása esetén Magyarországon ismét a bolsevikok kerülnek hatalomra.
Amikor Magyarországon Horthy tengernagy került hatalomra, és erős terrorral, megtorlásokkal hozzálátott az ország ,,lecsillapításához,,, a nagyhatalmak megtették a viharos Dunatáj rendezésének zárólépését. Az 1920 február végén megtartott nagyköveti értekezlet megtiltotta a Habsburg restaurációt, majd nyomást gyakoroltak Romániára és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra, hogy vonják vissza csapataikat a békeszerződésben kijelölt vonalra. A magyarok ellenzését azzal a fenyegetéssel hárították el, hogy újabb fegyveres intervenciót indítanak.
A trianoni békeszerződés véglegesen rögzítette az új államhatárokat. Tartalmazta az Olaszországgal, a szerb-horvát-szlovén állammal, Romániával és Csehszlovákiával való béke feltételeit. Magyarország területét a szent istváni 282.000 négyzetkilométer helyett 93.000 négyzetkilométerben állapította meg. Az ország 19 millió lakosából 7,5 millió maradt.
A trianoni békeszerződés elismerte a szerb-horvát-szlovén állam teljes függetlenségét, és megszüntette mások jogát a régebben Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, de az új államhoz csatolt területekre
Bár 3,5 millió magyar az ország határain kívül maradt, az új helyzet mégis igazságosabb volt az 1918 előttinél, amikor Nagy-Magyarország területén 10 millió, jogaitól megfosztott, nem magyar nemzetiségű lakos élt. Ezért a trianoni békeszerződés kulcsfontosságú rendelkezései túlélték a II. világháborút is - írta végül a zágrábi Vjesnik. +++
1990. június 4., hétfő 14:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Javítás a mtik 1036 sz. hirünk /a zágrábi vjesnik/ 2.bek. 1.
mondata helyesen:
|
![](../img/spacer.gif)
a habsburg-monarchia utódállamai - csehszlovákia és a szerb-horvát-szlovén királyság - ...stb
1990. június 4., hétfő 15:05
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|