|
|
 |
|
 |
Igy látják a pártok Vélemények a magyar-román viszony jövőjéről
|
A magyar-román kapcsolatok, a két nép viszonyának jövője nem
lehet egyetlen párt kizárólagos ügye. Ezért megkérdeztük a hazai
ellenzéki pártok, szervezetek vezetőit, miként látják a magyar-román
viszony alakulását az elkövetkező napokban, hónapokban.
Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára:
- A Magyar Néppárt nemrég országos mozgalmat indított el,
amelynek célja az, hogy a magyar és a román települések között
újfajta testvéri kapcsolat jöjjön létre. Az lenne a jó, ha az így
kialakult kapcsolatokat fel lehetne használni például különféle
tanácsadásra, hogy a román testvérfalvakban, testvérvárosokban
gyorsítsuk a fejlett agrártermelés, vagy közigazgatás létrejöttét.
Román falvakkal is keressük a kapcsolatot, tehát nemcsak az
Erdélyben élő magyar települések lakóival akarunk jó viszonyt. Azt
szeretnénk, ha a Magyar Néppárt egyfajta közvetítő szerepet töltene
be mindebben. Keressük a jó viszonyt a Román Keresztény
Parasztpárttal. Vezetőink még most, az év végén elutaznak a
szomszédos országba, hogy ott felvegyék a kapcsolatot a román
parasztpolitikusokkal.
Azt szeretnénk, ha a jövőben Romániában politikai, közigazgatási
és kulturális autonómiát élveznének magyarok, németek, szerbek,
egyaránt. Szeretnénk továbbá azt is, ha a magyar-román határ olyan
lenne, mint az osztrák és a magyar határ, azaz nyitva állna mindenki
előtt. Ez is hozzájárulna az előítélet nélküli kapcsolatok
kialakulásához.
Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője:
- Nagy lehetőség nyílt arra, hogy a magyar és a román nép
közötti évszázados per végre európai módon rendeződjék. Szorosabbra
kell vonnunk a kultúrális, gazdasági, politikai és nem utolsó sorban
vallási kapcsolatokat is a két nép fiai között.
(folyt.)
1989. december 28., csütörtök 14:48
|
Vissza »
|
|
Így látják a pártok 2.
|
Mielőbb be kellene illeszkednünk a nagy európai integrációba,
szűkebb értelemben pedig egy közép-európai integráció részeivé
kellene válnunk. Jó lenne, ha Romániával valamiféle konföderatív
jellegű kapcsolatrendszert tudnánk kialakítani. Mindenképpen fenn
kellene tartanunk a határok nyitottságát, amely egyfajta szellemi
nyitottságot is jelentene a két ország között. A szabaddemokraták jó
kapcsolatra törekszenek az új román vezetéssel. Éppen ezért Rajk
László és Szent-Iványi István szerdán már elutazott Romániába, hogy
az új vezetéssel tárgyaljon. Röviden: a demokrácia és az emberi
jogok alapjára kell helyeznünk a román-magyar viszonyt.
Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára:
- A kisgazdák mindíg is nemzeti pártként működtek, s ebből
eredően nemcsak a határainkon belül, hanem az azokon túl élő
magyarság sorsával is kiemelten foglalkoztak, éljenek Ausztráliában,
vagy Dél-Afrikában. Hogyne foglalkoztatna bennünket a Romániában élő
magyarság sorsa. Arra törekszünk, hogy Magyarország olyan
külpolitikát alakítson ki Romániával, hogy az ott élő magyarok
valóban magyarként élhessenek. Jó lenne elérni, hogy a romániai
magyarok bármikor szabadon hazatérhessenek Magyarországra, ha
akarnak, vissza is települhessenek. Szeretnénk, ha Erdély teljes
autonómiát kapna.
A városok és a falvak közötti kapcsolatokat új alapokra kellene
helyezni. Az a véleményünk, hogy a román-magyar viszony nem egy párt
ügye. Kapcsolatainkat nem szabad pártpolitikai érdekeknek
alárendelni, mert azok általános magyar ügyek.
Baranyai Tibor, a Szociáldemokrata Párt alelnöke:
- Elsődlegesnek tartom, hogy gazdaságilag jobb kapcsolatokat
alakítsunk ki a két ország között. További feladatunknak tekintjük,
hogy elérjük: Erdélyben a magyar kultúra, a könyvkiadás, az eszmék
szabad áramlása váljon uralkodóvá. Véleményem szerint Erdély
Kelet-Európa Svájca lehetne, ha a népeket hagynák, hogy külső nyomás
nélkül éljenek. A sovinizmust és a nacionalizmust mindíg kívülről
vitték be Erdélybe.
Várható volt, hogy az erőszakos diktatúrát csak erőszakos
eszközökkel lehet megdönteni. Most arra kell törekednünk, hogy
Románia a többi kelet-európai országhoz hasonlóan felcsatlakozhasson
Európához. Várjuk a többpártrendszer kialakulását Romániában, s
örülünk annak, hogy már mozgolódnak a szociáldemokraták Bukarestben.
Van remény arra, hogy politikai demokrácia jöjjön létre a szomszédos
országban. (folyt.)
1989. december 28., csütörtök 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Így látják a pártok 3.
|
Dr. Jeszenszky Géza, az MDF Országos Választmányának tagja, a
külügyi bizottság társelnöke:
- Egyedülálló történelmi lehetőséget kínál nemcsak Románia és
Magyarország népei, hanem egész Kelet- és Közép-Európa számára az a
szenzációs fejlemény, hogy Európa utolsó ás legsötétebb diktatúrája
összeomlott. A régi történelmi, sokszor kívülről is szított
ellentétek meghaladása az ott élő népek kezében van. Azt reméljük és
várjuk, hogy azoknak a demokratikus elveknek a jegyében, amelyeket
ma e térség minden számottevő politikai tényezője és mozgalma vall,
lehetővé válik mindezeknek az országoknak a belső jogrendjét és
egymás közötti kapcsolatait újjáalakítani. Mindkét kérdést
összekapcsolja a vallási és nemzeti kisebbségekkel szemben a jövőben
folytatott politika. Amennyiben a teljes körű belső demokráciával
összhangban a kisebbségi jogokat is messzemenően biztosítani fogják
az új demokratikus kormányok, akkor ezzel a belső stabilitás és a
szomszédokkal való új, valóban baráti viszony is megvalósítható.
(MTI-Press)
1989. december 28., csütörtök 14:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|