|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar ellenzék küldöttsége az NSZK-ban (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 14. csütörtök (MTI-tud) - A magyar demokratikus ellenzék küldöttsége tartózkodik az NSZK-ban az alsó-szászországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) meghívására, a Hannoveri Magyar Egyesület kezdeményezésére. A látogatás elsősorban a tapasztalatszerzést és a kapcsolatfelvételt szolgálta, a vendégek találkoztak a kormány, az ipar, a mezőgazdaság, a pénzügyi élet, a minisztériumok, a bankok fontos személyiségeivel.
Az MDF-et dr. Kulin Ferenc és dr. Marx Gyula, az SZDSZ-t dr. Demszky Gábor és Hodosán Róza, a Fideszt Kövér László és Ader János, az MSZDP-t Csurdi Sándor és Gelencsér Béla, a független Kisgazdapártot Prepeliczay István és dr. Iván Géza képviselte. Edvi Peter, a Hannoveri Magyar Egyesület elnöke szerint ez volt a demokratikus magyar ellenzék eddig külföldön járt legjelentősebb közös delegációja. A küldöttség tagjai Alsó-Szászország bonni képviseletén csütörtök délután az MTI tudósítójának szóltak tapasztalataikról. Dr. Marx Gyula elmondta, hogy a CDU-val és a különböző minisztériumi személyiségekkel való különböző szintű és széles körű kapcsolatfelvételeken túlmenően az iránt is tapogatózó lépéseket tettek, hogy az MDF-t esetleg anyagi lehetőségekkel vagy szellemi kapacitással tudnák segíteni a választási kampányban. Így a jelenlegi magyarországi viszonyok közepette - mint mondotta - nem lennének egészen kiszolgáltatva az uralkodó baloldali erőfölénynek. Dr. Kulin Ferenc hozzáfűzte: a különböző ellenzéki pártokat tömörítő delegáció együttléte belpolitikai szempontból is tanulságos volt, mivel az NSZK politikájához való viszonyulás stabilizáló tényező lehet egy olyan helyzetben, amikor az ellenzéki pártok közötti ellentétek természetszerűleg kiéleződnek a választások előtt. E néhány napban kiderült, hogy a gazdasági és külpolitikai érdekek szempontjából fontos alapkérdésekben - függetlenül az átmenet technikájának részleteit illetően kidolgozott pártprogramoktól - az ellenzék többsége egyetért. Gelencsér Béla szerint a látogatás során felmérhették, hogy az NSZK politikusai mennyire ismerik a magyarországi problémákat, mennyire kívánnak majd segíteni a választások után megalakítandó új kormánynak. Rendkívüli érdeklődést és mindenütt segítőkészséget tapasztaltak.(folyt.)
1989. december 14., csütörtök 20:27
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar ellenzék küldöttsége az NSZK-ban (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Óvott azonban a segítség azonnali hatásával kapcsolatos illúzióktól, mivel először a gazdaság és a társadalom szerkezetében kell végrehajtani a szükséges átalakítást, létrehozni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek lehetővé teszik az NSZK-ból való kapcsolódást. Noha a CDU vendégei voltak, a magyar szociáldemokraták számára is nagyon fontos volt a tapasztalatcsere: az új társadalom felépítésére vonatkozóan nincs különbség köztük a tekintetben, hogy mindkét fél szerint a szabad kereskedelmet és a szabad piacgazdaságot kell kiépíteni Magyarországon, a pártpolitikától függetlenül. Ezért a szociáldemokratákban megerősödött az a hit, hogy csakis ez lehet Magyarország útja. Kövér László nagyon hasznosnak mondotta azokat a tapasztalatait, hogy jobban megismerhették a német politikai gondolkodást. Több helyen is pozitív választ kaptak arra a kérésükre: a konkrét anyagi segítségen túlmenően, amit Magyarországnak nyújtottak, lényeges, hogy a különböző pártok a politikai struktúra, illetve a gazdaság átalakítását célzó terveik végrehajtásához ne csak elméleti, hanem gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezzenek. Például milyen is a piacgazdaságban a minisztériumok működése, milyen a jogi szabályozás ezeken a területeken. Ezek a konkrét tapasztalatok többet jelenthetnek a jövő szempontjából, mint bármely lexikális ismeret. Mindez szerinte azért is fontos lehet, mert a magyar jogi struktúra - mint mondotta - a bolsevik jogrendszer bevezetése előtt - leginkább a német jogrendszerrel mutatott rokonságot, tehát ha a magyar hagyományokhoz akarnak visszanyúlni, s abból építkezni, talán akkor járnak el leghelyesebben, ha tanulmányozzák az itteni mintákat is. Emellett azonban a termelés területén is megfogalmazták törekvéseiket, s a mezőgazdasági kultúrára vonatkozóan igyekeztek tapasztalatokat gyűjteni fiatal vállalkozók szakismeretszerzése szempontjából. Demszky Gábor megállapítása szerint az itteni politikusok elsősorban a német-német ügyek tapasztalatain, illetve problematikáján keresztül szemlélik Kelet-Európát, s így a tárgyalópartnerek elsősorban azt emelték ki mindenütt, s ezzel kezdték a beszélgetést is: hálásak a magyar kormánynak, a magyar népnek, hogy felnyitották a vasfüggönyt, kaput nyitottak a határzáron, s kiengedték a menekülteket. (folyt.)
1989. december 14., csütörtök 20:35
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar ellenzék küldöttsége az NSZK-ban (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A tárgyalópartnerek egyébiránt mindenütt fogadókészségről tettek tanúbizonyságot, ugyanakkor volt véleményük a magyar gazdaság súlyos gondjait illetően. Így például az alsó-szászországi kereskedelmi kamara veztetővel arról folyt a megbeszélés, hogy miként fest a közös vállalkozások kérdése, milyenek a lehetőségek német szempontból. Manfred Carstensszel, a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárával arról folytattak véleménycserét, hogy milyen módon csökkenthető a magyar adósságállomány, és hogyan alakítható át ez az adósság tőkeapporttá, tehát szakkérdések is szóba kerültek. Valamennyi politikus kiemelte - mondotta Demszky Gábor -, hogy tisztában vannak azzal: Magyarországon a választások után új időszámítás kezdődik, és a szabadon választott új parlament által kinevezett kormánynak mindent támogatást meg kívánnak adni munkájához. Ezen túlmenően az alapítványok vezetőivel találkozva arra is mód nyílt, hogy erősítsék a pártközi kapcsolatokat, illetve az elkövetkező otthoni választási küzdelemhez bizonyos anyagi támogatást kérjenek. Prepeliczay István a Kisgazdapárt részéről annál fogva is hasznosnak ítélte az ellenzéki küldöttség látogatását, hogy végre mind Alsó-Szászországban, mind az NSZK kormányköreiben ismertté válhatott a magyar ellenzék többszínűsége. Korábban ugyanis nagyon egyoldalú volt a kép. Magyar ellenzék hallatán jobbára az MDF-re gondoltak. Ennek a többszínűségnek a megismertetése önmagában is előremutató volt. Kimondottan kisgazdapárti vonatkozásban kiemelte: Alsó-Szászországban a tartományi és Bonnban a szövetségi mezőgazdasági minisztérium államtitkárával egyaránt megbeszélést folytattak, és megegyeztek abban: levélben felveszik a kapcsolatot, és bizonyos segítséget is ígértek. Így például az itteni korszerű mezőgazdasággal kapcsolatban szóba került szakemberek esetleges cseréje, fiatal mezőgazdászok néhány hónapos kiküldése a NSZK-beli technika megismerése végett. Megállapította, úgy érzi, hogy a magyar párt mezőgazdasági oldala mindebből profitálni tud majd, de megemlítette a későbbi kapcsolatépítés szempontjából a tartományi ipari kamáránál tett látogatása fontosságát is. (folyt.)
1989. december 14., csütörtök 20:46
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar ellenzék küldöttsége az NSZK-ban (4.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Lényegesnek mondotta azt az eredményt, hogy a Független Ifjúság, a kisgazdaság párt ifjúsági szervezete valószínűleg fel tudja majd venni a kapcsolatot Alsó-Szászországgal a nyelvtanulás előmozdítása végett. A kisgazda politikus végül beszámolt arról, hogy tárgyaltak a Raiffeisen szövetkezet vezetőségével. A Hangya szövetkezetet újra indító Kisgazdapárt úgy érzi, hogy a Raiffeisenben partnerre lelt a Hangya számára. Meg is egyeztek a kapcsolat bővítésében. Edvi Peter, a látogatást kezdeményező Hannoveri Magyar Egyesület elnöke megállapította: továbbra is segíteni fogják a demokratikus ellenzéket, Magyarországon éppúgy, mint a többi kelet-európai országban, ahogy ezt már eddig is tették. Ám csak demokratikus pártokat és csoportokat készek támogatni. Hiányolta, hogy a magyar külpolitika szerinte nem tájékoztatja kellőképpen a nyugati kormányokat a demokratikus ellenzékről, s ezt annak tulajdonította, hogy a hatalmon lévők szerinte érthető módon a választási harcra készülve az ellenfelekről lehetőleg kevés információt szándékoznak kijuttatni. Ezért a Hannoveri Magyar Egyesület szinte a demokratikus magyar ellenzék követségévé vált - mondotta. A magyar ellenzéki képviselők itt tárgyalva olyan információkat is megkaptak, amelyeket szerinte otthon az itteni kérdésekről a magyar kormány nem volt hajlandó szolgáltatni.+++
1989. december 14., csütörtök 20:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|