|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A SULI,90 találkozó résztvevőinek nyilatkozata
"... kívánatos, hogy a diákság részéről sorozatosan
tapasztalható önszerveződésekre, megfogalmazott kérdésekre a
művelődésügyi kormányzat is reagáljon. Felkérjük a helyhatóságokat
is, hogy működési területükön vegyék figyelembe a
diákönkormányzatokat, azok véleményét és segítsék munkájukat.
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
"Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy az országot ebből a
válságból kivezessem - együtt mindazokkal akik támogatnak. Ez nem
csak a Magyar Demokrata Fórum, hanem azok a magyarok, és azoknak a
százezrei és milliói, akik - remélem - megértik törekvéseinket, és
mögöttünk állnak."
|
|
|
|
|
|
|
Európai Unió - Közös Piac helyett - 1.
|
Róma, 199O. december 17. hétfő (MTI-Panoráma) - A múlt heti
római EGK-csúcson a kormányfők elindították útjukra az
,,alkotmányozó,, kormányközi értekezleteket, 1991 második felére
elkészülnek az új római szerződések, 1992 végére a parlamenti
jóváhagyások is megtörténhetnek, és 1993-ra, a belső
piacegységesítés idejére az EGK már nem gazdasági közösség csupán,
hanem politikai unió. Az évtized közepére egyetlen pénzt használ, és
egy hangon szól a külvilághoz. A belső határok megszűnnek: nem lesz
többé vámkezelés és határellenőrzés.
A ,,kereskedők közös piaca,, helyett olyan közösség alakul ki, amely a szociális védőhálót is egységesíti ,nemcsak a kereskedelempolitikát, és biztonságáról közös döntésekkel gondoskodik. ,,Az eredmény felülmúlja legmerészebb várakozásainkat is,, - méltatta a sikert Giulio Andreotti, aki végig kézben tartotta és irányította ezt a történelmi jelentőségű római tanácskozást. Kevesen hitték hat hónapja, hogy az olasz elnökségnek sikerül tető alá hoznia nagyralátó törekvéseit. Október végén, az első kísérletkor Margaret Thatcher nemet mondott a pollitikai és pénzügyi unió tervére - egyedül szegülve szembe a tizenegy partnerrel. Az első és második római csúcs között vajon Thatcher távozása jelenti a különbséget? - A Vaslady nélkül végre teljes az egység a közösségben a jövő alakítása terén?
Kétségtelen, hogy John Major, az utód alapvetően hangot váltott, és óvakodott attól, hogy első színrelépésekor a közösségi kormányfők testületében azonnal konftrontáljon. A brit politika tartalmában már kevesebb a változás, ahogyan a Financial Times fogalmazta: a Vaslady ,,nem, de...,, hozzáállását Major ,,igen, de...,, alapállásra változtatta, vagyis alapvető fenntartásait London továbbra is hangoztatja: nem akarja többségi szavazással hozott döntésnek alávetni Nagy-Britannia biztonságpolitikáját, és nem akarja az angol fontot a közös jegybank kibocsátotta Ecu-vel felváltani.
Jacques Delors, a brüsszeli főbizottság elnöke nem is bízik a változásban, és tőle szokatlan keménységgel figyelmeztette a brit vezetőket: ne gondolják, hogy elég a hangnemen változtatni. Londonnak a kormányközi értekezleten igent vagy nemet kell mondania a közös pénzre, és ha nemet mond, abból ,,politikai válság is lehet,, - vetette oda. Major Rómában azt mondta: ő ,,étlapnak,, tekinti az alkotmányozó értekezletek asztalára letett tervezeteket, amely étlapról ,,szabadon válogathat mindenki,,. (folyt.)
1990. december 17., hétfő 13:39
|
Vissza »
|
|
Európai unió - ,,közös piac,, helyett 2.
|
Semmi akadálya annak - fejtette ki -, hogy az Ecu tizenharmadik pénz legyen a közösségben, és azután majd a piac, a gazdaság döntse el spontánul, hogy kiszorítja-e egy időn után a nemzeti pénzeket, vagy sem. Delors szerint viszont ez csak ,,ügyeskedés,, az alapvető döntés újabb megkerülésére, és ilyesfajta spontaneitás nem érvényesül a gazdaságban. Az ,,építő és pozitív hozzáállás,, ,amit Major ígért, még valóban nem igen a végcélra, legfeljebb ,,igen, de...,, Mégis mindenki derűlátó (leginkább persze a rendező olaszok): a közösség elindult az egységesülés magasabb szintje felé. ,,A szekér halad, és aki nem száll fel rá időben, az végképp lemarad,, - mondta szemléletesen Kohl kancellár. Éppen ezért nem túlzás a római tanácskozást összevetni azzal az 1957-essel, amikor az EGK-t alapító római szerződést aláírták.
Valami hasonló horderejű fejlemény indult el most is. Negyven év telt el immár az ,,egyesült Európát,, felvető első gondolatok és kezdeményezések óta. Jean Monnet és Robert Schuman 1951-ben vetette papírra az Európai Szén- és Acélközösség tervét. Ma közös pénzről, közös védelemről, közös kül- és szociálpolitikáról folyik a szó. A közösség óriási utat tett meg az eltelt idő alatt, és valóságos ,,vonzásközponttá,, lett, ahogyan nem kis büszkeséggel utalt rá Andreotti és Delors: mindenki a közösségbe igyekszik, be akar lépni. (Bár ennek a közeljövőben semmi realitása - tették hozzá nemcsak a kelet-európai országoknak üzenve, hanem az EFTA-tagoknak is.) Ma már csak az iskolai történelemkönyvek tudnak a német-francia háborúról Elzász-Lotharingiáért, vagy arról, hogy az angol flotta a Földközi-tengeren folytatott ágyúnaszád-diplomáciát.
Nincs ugyan még nemzetek feletti szövetségi állam, de a nemzeti vitáknak, háborúknak, és lassan a versengésnek is vége a földrész nyugati felén. Ha Kelet-Európa meg akar szabadulni balkanizmusától, nacionalizmusaitól, csak ugyanezen az úton járhat. Az elmélyültebb elemzők számára nem kétséges, hogy a berlini fal és a kommunizmus összeomlása siettette ehhez a minőségi ugráshoz a nyugat-európai közösséget. A ,,kereskedők közös piaca,, helyébe lépő unió attól kapott ösztönzést, hogy a kelet-nyugati szembenállás megszűntével lassan összecsukódik az amerikai védőernyő, amelyik eddig szükségtelené tette az önálló európai védelmi politikát, valamint attól is, hogy a nagy-Németország egyeduralmi helyzetbe kerül, és Kelet-Európát kizárólagos érdekövezetként csatolja esetleg magához. (folyt.)
1990. december 17., hétfő 13:42
|
Vissza »
|
|
Európai unió ,,közös piac,, helyett 3.
|
Bonn viszont a volt NDK integrálásának árát és terhét oszthatja meg a többiekkel a pénzügyi unió keretében. Kelet-Európa szétesésére a közöség az összetartás és egyesülés erősítésével válaszolt, és Margaret Thatchernak azért kellett távoznia, mert lassabban értette meg ennek szükségét a többieknél. A válasz azonban nem bezárkózó. A közösség felvállalja Európa keleti felének problémáit is, és legelsőnek Gorbacsovot segíti - jól tudva, hogy a Szovjetunió káoszba dőlése az egész földrészt megrengetheti.
,,Nincs alternatíva Gorbacsovval szemben számunkra,, - szögezte le Helmut Kohl, és nem árt odafigyelni: a közösségi segítség nem a szanaszét húzó tagköztársaságoknak szól, hanem kizárólag és csakis a központi szovjet kormányzatnak, Gorbacsovnak. És szól a gazdasági átállás minden bajával küszködő kis közép-kelet-európai országoknak is. Az EK mértékkel adagolja a segítséget, de kész felvállalni az ő pénzügyi hiányuk egy részét is. Azt azonban tudja - és otthon is tudniuk kell az illetékeseknek -, hogy ez nem varázspálca, ami minden gondot megold helyettük. +++
Magyar Péter (Róma), MTI-Panoráma
1990. december 17., hétfő 13:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|