|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A SULI,90 találkozó résztvevőinek nyilatkozata
"... kívánatos, hogy a diákság részéről sorozatosan
tapasztalható önszerveződésekre, megfogalmazott kérdésekre a
művelődésügyi kormányzat is reagáljon. Felkérjük a helyhatóságokat
is, hogy működési területükön vegyék figyelembe a
diákönkormányzatokat, azok véleményét és segítsék munkájukat.
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
"Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy az országot ebből a
válságból kivezessem - együtt mindazokkal akik támogatnak. Ez nem
csak a Magyar Demokrata Fórum, hanem azok a magyarok, és azoknak a
százezrei és milliói, akik - remélem - megértik törekvéseinket, és
mögöttünk állnak."
|
|
|
|
|
|
|
Európai unió - ,,közös piac,, helyett 2.
|
Semmi akadálya annak - fejtette ki -, hogy az Ecu tizenharmadik pénz legyen a közösségben, és azután majd a piac, a gazdaság döntse el spontánul, hogy kiszorítja-e egy időn után a nemzeti pénzeket, vagy sem. Delors szerint viszont ez csak ,,ügyeskedés,, az alapvető döntés újabb megkerülésére, és ilyesfajta spontaneitás nem érvényesül a gazdaságban. Az ,,építő és pozitív hozzáállás,, ,amit Major ígért, még valóban nem igen a végcélra, legfeljebb ,,igen, de...,, Mégis mindenki derűlátó (leginkább persze a rendező olaszok): a közösség elindult az egységesülés magasabb szintje felé. ,,A szekér halad, és aki nem száll fel rá időben, az végképp lemarad,, - mondta szemléletesen Kohl kancellár. Éppen ezért nem túlzás a római tanácskozást összevetni azzal az 1957-essel, amikor az EGK-t alapító római szerződést aláírták.
Valami hasonló horderejű fejlemény indult el most is. Negyven év telt el immár az ,,egyesült Európát,, felvető első gondolatok és kezdeményezések óta. Jean Monnet és Robert Schuman 1951-ben vetette papírra az Európai Szén- és Acélközösség tervét. Ma közös pénzről, közös védelemről, közös kül- és szociálpolitikáról folyik a szó. A közösség óriási utat tett meg az eltelt idő alatt, és valóságos ,,vonzásközponttá,, lett, ahogyan nem kis büszkeséggel utalt rá Andreotti és Delors: mindenki a közösségbe igyekszik, be akar lépni. (Bár ennek a közeljövőben semmi realitása - tették hozzá nemcsak a kelet-európai országoknak üzenve, hanem az EFTA-tagoknak is.) Ma már csak az iskolai történelemkönyvek tudnak a német-francia háborúról Elzász-Lotharingiáért, vagy arról, hogy az angol flotta a Földközi-tengeren folytatott ágyúnaszád-diplomáciát.
Nincs ugyan még nemzetek feletti szövetségi állam, de a nemzeti vitáknak, háborúknak, és lassan a versengésnek is vége a földrész nyugati felén. Ha Kelet-Európa meg akar szabadulni balkanizmusától, nacionalizmusaitól, csak ugyanezen az úton járhat. Az elmélyültebb elemzők számára nem kétséges, hogy a berlini fal és a kommunizmus összeomlása siettette ehhez a minőségi ugráshoz a nyugat-európai közösséget. A ,,kereskedők közös piaca,, helyébe lépő unió attól kapott ösztönzést, hogy a kelet-nyugati szembenállás megszűntével lassan összecsukódik az amerikai védőernyő, amelyik eddig szükségtelené tette az önálló európai védelmi politikát, valamint attól is, hogy a nagy-Németország egyeduralmi helyzetbe kerül, és Kelet-Európát kizárólagos érdekövezetként csatolja esetleg magához. (folyt.)
1990. december 17., hétfő 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|