|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel-magyar együttműködés
|
München, 1989. február 20. (SZER, A mai nap) - A Reuter és az UPI hírügynökség a magyar és a lengyel független demokratikus szervezetek történetének fontos állomásáról számol be egy új, közös intézmény megalapításáról. A szervezet magyar képviselőjének, Buda Gézának Varsóból telefonon adott tájékoztatása alapján ismertetjük a részleteket: 1989. február 18-án megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás elnevezésű szervezet. Az alapító ülésen részt vettek a lengyel, a magyar és megfigyelőként a csehszlovák független kezdeményezések képviselői. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Lengyel-Magyar Szolidaritás programját és szóvivőket jelöltek ki. Budapesten Buda Gézát, Varsóban Vajek Madzarsdit, Wroclawban pedig Andrzej Sczesnakot. Az alapítónyilatkozatot lengyel részről 21-en írták alá, közöttük, a magyar közvélemény által is ismert olyan személyiségek, mint Zbigniew Buják, Jacek Kuron, vagy Vajek Madzarsdki, Adam Michnik, Ian Józep Libski, Janusz Olnyszkiewcz és Viktor Boroszinski. Magyar részről a következő nevek szerepelnek az alapító okiraton: Buda Géza, Deli Géza, Engelmayer Ákos, Fényi Tibor, Göncz Árpád, Konrád György, Mécs Imre, Molnár Tamás, Pajkosi Gábor és Phillip Tibor. Az alakuló ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak a február 21-re kitűzött prágai perek ellen, amelynek során Jana Petrovát(?), Jana Sztrevonát(?), Dana Nemszovát(?), Ottokár Beveleket(? ), Sztanyiszlav Pencet(?), Dávid Nemecet(?), Alexander Mondrát(?), Jev Pracakot(?) és Vaclav Havelt állítják bíróság elé. A nyilatkozat megállapítja, hogy a csehszlovák kormány lépésével máris megszegi a bécsi záródokumentum előírásait. Az alakuló ülésre egy templomban került sor, amely éppen egy, az erdélyi falurombolással foglalkozó kiállításnak ad helyet. A közös Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet megalakulását a jelenlévők lelkesen ünnepelték. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|