|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Borsod megyei szervezetének felhívása
" Meggyőződésünk, hogy a tudatos területpolitika nemzetgazdasági
szinten nem kerül több pénzbe, mint amibe a spontán folyamatok
kiváltotta helyzet (felszámolás, munkanélküliség, bűnüldözés,
egészségkárosodás) társadalmi finanszírozása. De a pozitív területi
megkülönböztetést nagyon is tudatosan és összehangoltan kell
kialakítani ahhoz, hogy az jó hatásfokkal működjön, és a
piacgazdaság megfelelő gazdasági stabilizálódást eredményezzen."
SZER, Gondolatforgató:
Interjú Fodor Gáborral
"... a költségvetés, amit
a kormány kedden terjesztett az Országyűlés elé. A Fidesz nevében
Ön, Fodor Gábor mondta el, hogy csapnivalóan rossznak tartja ezt a
költségvetést és éppen ezért nem torpedózza meg. Ez egyébként egy
hármas ad hoc szövetség közös álláspontja is, a Fidesz-é, az SZDSZ-é
és az MSZP-é. Hogy van ez, hogy sem igent, sem nemet nem mondanak
egy olyan fontos kérdésben mint a költségvetés?
- Hát ez nagyon nehéz helyzet, mondhatni, hogy majdnem hogy
csapda helyzetben vagyunk, hiszen valóban ez a szituáció pontosan.
Az egyik oldalról ez a költségvetés. Hogyha egy normális látószögből
próbáljuk nézni, egyszerűen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy
megoldja Magyarországnak a komoly bajait, komoly gondjait, vagy nem
is az, hogy megoldja, valamilyen módon lehetőséget nyújtson arra,
hogy valamiféle gazdasági kibontakozás elkezdődjön Magyarországon.
"
|
|
|
|
|
|
|
A MDF IV. Országos Gyűlése - alapszabály
|
1990. december 16., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum új alapszabálya a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a nemzeti-liberális gondolatot egyaránt megjeleníti, mint az MDF-re jellemző irányzatokat. A dokumentum leszögezi azt is: az MDF-nek, mint társadalmi szervezetnek a célja a magyar haza, a nemzet szolgálata.
Az egy órás szavazási procedura után elfogadott alapszabály rendezi a országos választmány és az elnökség viszonyát. A választmányt nem az országos gyűlés választja; a testület alulról építkezik: a 88 tagú választmányba a helyi szervek delegálnak küldötteket. Az alapszabály kimondja: az országos gyűlés választja a 21 tagú elnökséget, élén az elnökkel. Az ügyvezető alelnököt az elnök javaslatára választja az elnökség. Határoztak arról is, hogy az elnökségnek saját soraiból ügyvezető elnökséget kell választania a napi teendők irányítására. Az elnökség részt vehet a választmány ülésein, de csak tanácskozási joggal. (MTI)
1990. december 16., vasárnap 12:26
|
Vissza »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése - alapszabály (1. rész)
|
1990. december 16., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum új
alapszabálya a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a
nemzeti-liberális gondolatot egyaránt megjeleníti, mint az MDF-re
jellemző irányzatokat. A dokumentum leszögezi azt is: az MDF-nek
mint társadalmi szervezetnek a célja a magyar haza, a nemzet
szolgálata. Erről határozott a Magyar Demokrata Fórum IV. Országos
Gyűlése vasárnap, immár új helyszínen a Budapest Sportcsarnokban.
A valamivel több mint egy órás szavazási procedúra után elfogadott alapszabály rendezi az országos választmány és az elnökség viszonyát. A választmányt nem az Országos Gyűlés választja; a testület alulról építkezik: a 88 tagú választmányba a helyi szervek delegálnak küldötteket. Az alapszabály kimondja: az országos gyűlés választja a 21 tagú elnökséget, élén az elnökkel. Az ügyvezető alelnököt az elnök javaslatára választja az elnökség. Határoztak arról is, hogy az elnökségnek saját soraiból alelnököket és ügyvezető elnökséget kell választania a napi teendők irányítására. Az elnökség részt vehet a választmány ülésein, de csak tanácskozási joggal.
Salamon László az alapszabály-szekció vezetője az MTI munkatársának elmondta: fontos szempont volt egy professzionális hivatali szervezet létrehozása, amelynek élén hivatalvezető áll, fizetett alkalmazottként. Feladata a párt működését szolgáló hivatali apparátus irányítása. A menedzser-szemléletű hivatalvezetőt az ügyvezető alelnök nevezi ki az elnökség egyetértésével. Kónya Imre az MDF frakcióvezetője az új alapszabályt ,,viszonylag jónak,, minősítette. Az MTI munkatársának elmondta: célszerűbb lett volna, ha az elnökség tagjai is helyet kapnak a választmányban. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az MDF különböző szintű szervezeteiben lévő személyek folymatos kapcsolatot építsenek ki a helyi szervezetekkel.
Az alapszabály elfogadását követően a választás rendjét ismertették a küldöttekkel, majd megkezdődött a szavazás. Ezt a szekciók megbízottainak beszámolója követte a hozzászólásokkal. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 14:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése (2. rész)
|
A művelődési szekció összefoglalójában elhangzott, hogy a küldöttek következetes rendszerváltást szorgalmaznak a sajtóban. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy az ,,Aczél György idején kiválogatódott nemzetellenes garnitúra juttassa el az új értékeket az állampolgárokhoz,,.
A szociálpolitikai munkacsoport helyzetelemzése szerint az ország válságos állapotban van; a kormányt érő támadások védhetetlenné válnak, ha a testület nem lesz képes orvosolni a legégetőbb szociális gondokat. A feszültségek növekedésével lázadások, sztrájkok is elképzelhetőek. Ezek elkerülése érdekében a kormányzati munka egészét át kell hatnia a szociálpolitikai szemléletnek. Az egyik legsürgetőbb tennivaló a gyermekes családok terheinek hatékony enyhítése. A támogatások növeléséhez forrást teremthet a költségvetésből folyósított termelési, illetve ártámogatások leépítése. A javaslatok között szerepelt, hogy a gyermekek iskoláztatására, nevelésére fordított családi jövedelemrész mentesüljön az adóztatás alól.
Lelkes taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Csurka Istvánt. A sajtó-nyilvánosság szekció munkájáról beszámolva a munkacsoport vezetője elmondta: az önálló sajtó megteremtésének visszavonhatatlan igénye csendült ki valamennyi felszólalásból. Miért kell a kormányhoz közelálló sajtóorgánum? - tette fel a kérdést Csurka István, majd rögvest meg is válaszolta: a rendszerváltás, az átalakulás csak akkor hajtható végre, ha az MDF hisz magában, és megteremti saját sajtóját. A társadalom előtt álló egyik legfontosabb feladat az erkölcs, a tudat átformálása. Márpedig ebben a sajtónak meghatározó szerepe van. A kormányhoz közelálló sajtó megszólíthatná a nép széles rétegeit, akik ma magukra vannak hagyatva, és elkedvetlenedtek.
A szekció a tennivalókat pontokba foglalt határozati javaslat formájában terjesztette elő. Először is szükségesnek tartják megvizsgálni azokat az okokat, amelyek az MDF, illetve a kormány sajtóból való kiszorulásához vezettek. Másodszor a kormánynak és a pártnak meg kell vizsgálnia, miként lehetne egy olyan új kiaadóvállalatot felállítani, amely a nemzeti centrum szellemiségét képviselné. Ezzel kapcsolatban a szekcióban vita alakult ki, joga van-e az MDF-nek pénzt követelni a kormánytól, a költségvetésből erre a célra. Volt, aki szerint az ehhez minimálisan szükséges 400 millió forint támogatást a jelenlegi költségvetés nem bírná el. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 18:16
|
Vissza »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése (3. rész)
|
Csurka István véleménye szerint ezzel szemben a költségvetésnek ki kell bírnia ezt a terhet, hiszen a nemzeti centrumhoz tartozók is adófizető állampolgárok. Ha a központi médiumok költségeit elviseli az államkassza, akkor ennek a költségnek is bele kell férnie.
A szekció ezen túl szorgalmazza a sajtó- és médiatörvény mielőbbi megalkotását, egy országos szóvivői testület felállítását az MDF-ben, a saját újságíróképzés megszervezését, tárgyalások megkezdését a legitim újságíró-képviseleti szervezetekkel, illetve az MDF tevékenységének megjelenítését a tömegkommunikációban.
A politikai program szekció munkájáról Csengey Dénes számolt be. Az első és legfontosabb megállapítás: nincs szükség az MDF irányvonalának, stratégiájának megváltoztatására, hiszen az helyesnek bizonyult. Valamelyest bővült a párt meghatározása, eszerint az MDF a népi-nemzeti gondolat, a nemzeti liberalizmus, illetve a kereszténydemokrata értékrend egysége alapján álló gyűjtőpárt. Csengey választ adott arra is, hogy a stratégia helyessége ellenére mivel magyarázható a választók elfordulása az MDF-től. A szekció álláspontja szerint ennek oka, hogy lassan valósulnak meg a párt stratégiai követelései. Mindenekelőtt az elszámoltatás, a számonkérés elmaradását nehezményezik az állampolgárok. Elengedhetetlen a politikai, gazdasági bűnöket elkövetett vezetők felelősségrevonása. Zavar forrása, hogy a szakapparátusban, illetve a gazdaságirányításban nem történt meg sem a vezetők megerősítése, sem a kompromittálódott elemek eltávolítása. Emellett a szekció lassúnak találta a privatizáció ütemét; ez akadályozza a magyar középosztály kialakulását, a békés forradalom társadalmi bázisának megerősödését. Csengey Dénes szólt arról is, hogy a napokban lezajlott pártkongresszusok arról győzték meg: a kormányzati koalíciónak napjainkban nincs politikai, erkölcsi alternatívája. A kormányzat pozíciója szilárd, helyzetére nézve nem az ellenzék tevékenysége jelenthet veszélyt, hanem a visszarendeződési kísérletek, a gátlástalanság, az eluralkodó pesszimizmus. A politikai program szekció szorgalmazta az anyaország és a határokon túl élő magyarság kapcsolatának szorosabbra fűzését, a fenyegetett kisebbségi sorban élő magyarság védelmét.
Az energiapolitikai csoport felhívást tett közzé az úgynevezett Otthon alapítvány létrehozására. A módosabb rétegek közadakozásából, illetve a tehetősebb vállalatok hozzájárulásából olyan alapot kívánnak megteremteni, amely segítséget nyújthat a szegényebb néprétegek számára, növekvő energiaköltségeik fedezéséhez. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 18:21
|
Vissza »
|
|
A MDF IV. országos gyűlése (4. rész)
|
A IV. országos gyűlés küldöttei valamennyi szekció jelentését elfogadták.
A szekciójelentéseket követő hozzászólások során több küldött megerősítette: hiányolják az elmúlt négy évtized bűneiért felelős vezetők elszámoltatásának elmaradását. Követelték a Justitia-terv megvalósítását, a gazdasági vezetők megmérettetését.
Késő délután - még a választási eredmények kihirdetése előtt - lépett a szónoki emelvényre Antall József, hogy zárszóban összegezze a tanácskozás legfontosabb tapasztalatait. Egy korábbi hasonlatát folytatva a ,,magyar mitológiát,, talán leghívebben tükröző bánk báni gondolatvilág alapján jellemezte a kormányzás felelősségét. Eszerint a kormányfő dolga, hogy vállalja az egyeztetés feladatát az egymás ellen feszülő ellentétek között. Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy Tiborc panaszának meghallása nélkül nincs kormányzati munka. Az MDF IV. országos gyűlésének egyik legnagyobb értéke, hogy hallatta a nép hangját, kritikusan elemezve a kormányzat eddigi tevékenységét. A kormány megszívleli a bírálatokat, s továbbra is igyekszik helyesen felmérni az ország lakosainak véleményét, hangulatát. Az országos gyűlés küldöttei azzal a tudattal térhetnek haza a tanácskozásról, hogy az MDF-ben, csakúgy, mint az országban, biztosított a szólásszabadság.
Antall József ezután a temesvári népfelkelés első évfordulóját méltatta. Erről a napról - hangoztatta - minden magyarnak a legnagyobb felelősséggel kell megemlékeznie. Az évforduló alkalmat ad arra, hogy - a beavatkozásnak még a látszatát is elkerülve - leszögezzük: Magyarország elvárja minden határon túli magyar emberi jogainak szavatolását, a nemzetiségi lét fenntartásának biztosítását. Temesvár annak a folyamatnak az elindítója volt, amely a diktatúra felszámolásához vezetett. Ennek kapcsán Antall József méltatta Tőkés László áldozatvállalását, hangoztatva, hogy a református püspök a magyar nemzetiség ügyének képviselete mellett mindig kiállt a magyar és a román nép megbékéléséért. Tőkés László tevékenysége olyan valódi kibékülést szolgált, amely a lelkekben, a bensőkben megy végbe. Antall József ennek kapcsán példaként említette a német-francia történelmi kibékülést. A magyar-román viszonyban azonban erre csak akkor nyílik lehetőség, ha megszűnnek az ellenségképek. Magyarország senkinek sem ellensége, s elvárja, hogy senki ne használja fel ellenségkép fabrikálására. Temesvár egyben bebizonyította azt is, hogy az elmúlt fél évszázad megpróbáltatásai után is él a szolidaritás-tudat a nemzetben. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése - alapszabály (5. rész)
|
Erre alapozva nemzeti összefogásra szólított fel Antall József.
A kormányfő részletesen foglalkozott az igazságtétel kérdésével is. Álláspontja szerint ez jórészt jogi kérdés; ahol a jog eszközei ezt megengedik, bűnvádi eljárás kezdeményezhető a felelősökkel szemben, ám ahol erre a jog nem ad lehetőséget, nincs mód a felelősségrevonásra. A Magyar Demokrata Fórum - fűzte hozzá - a békés átmenet feladatát vállalta magára. Ennek során nagy tehertételként nehezedik a pártra, hogy az élősködők, az országot csődbe juttatók gyakran jobb helyzetben vannak, mint áldozataik. Ám ennek korrigálása összetett feladat. Erkölcsileg ugyan szörnyű, hogy a megkaparintott vagyonra alapozva most az egykori felelősök gazdagodnak, ám a világon szinte mindenütt hasonló folyamatok játszódtak le a piacgazdaság kialakulásának hajnalán. Az első befektetők sehol sem voltak ,,gáncsnélküli lovagok,,. A brit fellendülés megalapozói között például ott találjuk azt a Sir Francis Drake-et, aki kalózként szerzett kétes értékű hírnevet. Ennek ellenére nem vették le a napirendről a Justitia-tervet; jogászok vizsgálják, miként lehetne ezt megvalósítani.
A gondok, ellentmondások ellenére a kormány legnagyobb érdeme, hogy Magyarország, ha szegényedve is, de a térség legígéretesebb országaként még ma is talpon van. A világ is Magyarországnak jósolja a legnagyobb esélyt a válságból való kiemelkedésre. Ennek az esélynek a megragadása érdekében a kormányfő együttműködésre szólított fel mindenkit, s kérte, hogy ne egy diktatórikus kormánnyal szemben támasztott követelményrendszert állítsanak a demokratikus úton hivatalra emelt kormányzat elé. A kormányzat esetleges megbuktatására spekulálóknak Antall József azt üzente: Magyarországon a törvényes eszközökre támaszkodó középpárti kormányzás van és marad is.
A felszólalás érintette a kormányzat viszonyát az érdekvédelmi szervezetekhez, illetve a sajtóhoz. A kormányfő vélekedése szerint a ,,régi,, szakszervezetekben mindenütt új választásokat kell tartani, amennyiben továbbra is a gazdasági érdekvédelem színpadán kívánnak maradni. Csak a szabad választások adhatnak legitimációt a szakszervezetek számára - ami vonatkozik a független szakszervezetekre, illetve a munkástanácsokra is.
A sajtó szerepének megítélését Antall József történelmi kitekintésből indította. Utalt arra: a magyar történelem egyik különös vonása, hogy a szellemi élet gyakorta játszott politika-helyettesítő szerepet. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 19:27
|
Vissza »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése - alapszabály (6. rész)
|
A kommunista diktatúra ezt felismerve igyekezett gúzsbakötni a magyar szellemi életet. Ennek súlyos következménye lett, hogy kiölték a jövőbe vetett hitet az emberekből. ,,Mind a mai napig ezt nyögjük; nap, mint nap aláássák a hitet és a bizalmat irántunk,, - hangoztatta a kormányfő. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 19:31
|
Vissza »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése (7. rész)
|
A vezető tisztségviselőkre leadott szavazatok összeszámlálása a délutáni órákra fejeződött be. Antall József nagy tetszéssel fogadott beszédét követően a szavazatszámláló bizottság elnöke bejelentette: az országos gyűlés a párt elnökévé ismét Anta ll Józsefet választotta meg. A 948 érvényes szavazatból 908-an voksoltak Antall József mellett. A további húsz elnökségi tagra 880 érvényes szavazatot adott le a 951 küldött. Az MDF országos elnökségének tagjai: Bethlen István, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Farkas Gabriella, Furmann Imre, Für Lajos,, Grezsa István, Horváth Balázs, Jeszenszky Géza, Kónya Imre, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, Nahimi Péter, Roszik Gábor, Szabad György, Szabó Iván , Szabó Tamás, Széles Gábor és Zacsek Gyula. Az országos gyűlés megválasztotta a 12 tagú etikai-fegyelmi bizottság tagjait is. Az ügyvezető alelnököt a pártelnök javaslatára az országos elnökség választja meg a következő napokban.
A tisztújítást követő nemzetközi sajtótájékoztatón Antall József annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az országos gyűlésen sikerült bizonyítani: az MDF a különböző áramlatok szintéziseként egységes párt, s elég szilárd ahhoz, hogy kibírja a belső vitákat. Az MDF az országos gyűlés után ,,ismét a vágyálmok világába utalhatja azt a reményt, hogy szét fog hasadni,,. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy ilyen nagy többséggel választották elnökké. Véleménye szerint egyedüli jelölése azt jelenti: az MDF-tagsága egy évvel ezelőtti választását akarta megerősíteni. A földtörvénnyel kapcsolatos kérdésre reagálva kijelentette: csak a beterjesztett kárpótlási törvényjavaslatból szabad kiindulni. Ez lehet a megoldás kulcsa, amely alapján a megegyezésre sor kerülhet. Kifejezte reményét, hogy a koalíciós pártok ezt az utat elfogadják, s az ellenzék is úgy látja majd: e kérdésben csak kompromisszumot lehet kötni. A tulajdonviszonyok rendezését gazdasági alapkérdésnek nevezte. Mint mondta: a régi tulajdon után mindenkiben él a jogos igény, ezt a kérdést azonban csak rehabilitációs jelleggel lehet megoldani. A földnél a természetbeni visszaadás lehetőségét is biztosítani kell, a vagyonjegy bevezetésével.
A plenáris ülésen felvetődött kiadóvállalat - alapítási elképzelés , illetve az ahhoz kért 400 millió forintos költségvetési támogatás kapcsán Antall József leszögezte: nagy példányszámú pártlapra a XX. század végén nincs szükség. A párthoz közelálló, a tagságot tájékoztató, orientáló lapot viszont el tud képzelni. Ez azonban csak akkor lehet tömeglap, ha sikerül kilépnie a pártkeretekből. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF IV. országos gyűlése (8. rész)
|
A tudósítókat emlékeztette arra, hogy a korábbi kormánynak volt lapja, a Magyar Hírlapot azonban az elmúlt éra jobbnak látta előbb privatizálni, mint ahogy az új kormány hatalomra jutott. A kormánynak sem közvetlen kormánylapra van szüksége - mondotta a továbbiakban. Olyan rentábilis napi, vagy hetilapot képzel el, amely képviseli az MDF és a kormány szellemi-politikai irányvonalát. Antall József meggyőződése szerint - ha úgy tetszik - a koalícióhoz közelálló, de azt kritizáló, tisztességes hangvételü politikai ,,Tájékoztatóra,, van szükség. A felvetett összegre utalva kijelentette: aligha hihető, hogy a kérdés költségvetési tételként elintézhető lenne. (MTI)
1990. december 16., vasárnap 20:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|